Magyar-Svájc és az iszlám

Egy mecset építése során merült fel, hogy Magyarország feltörekvőben van Svájchoz. Persze nem pénzügyileg, hanem sajnos vallási diszkrimináció tekintetében.

Néhány hónapja Svájcban népszavazást tartottak arról, hogy ne lehessen ott többé mecseteket építeni. A svájciaknak ezt a diszkriminatív lépését még Őszentsége a Pápa is elítélte, mint a vallásszabadság korlátozását. A svájci tiltás rossz üzenet volt a többségi iszlám országokban erősödni kívánó keresztény egyházak számára is, mert akkor ők mire számíthatnak ott?

Most Magyarországon egy önkormányzat választotta a kifarolást egy korábban engedélyezett mecset építés mögül. Bármilyen bájosan is fogalmaznak, már a hozzáállás is távol áll az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 18. cikkétől:
„ Minden személynek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához, ez a jog magában foglalja a vallás és a meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy a meggyőződésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság előtt, mind a magánéletben oktatás, gyakorlás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatásának jogát.”

( http://fej.shp.hu/hpc/web.php?a=fej&o=1139920548 )

A magyarországi szabályozás pedig példaértékű, Európában egyedülálló módon támogatja egyházak alapítását. A vallás szabad gyakorlását törvények garantálják, de időről időre helyi vagy országos entitások akadályoznak egyházakat működésükben. Mértékadó egyházak ritkán támadják egymást, politikusok azonban hihetik azt, hogy nekik kell megvédeni többségi vallások érdekeit. Ennek a butaságnak eshet áldozatul a mecset Budapesten a XI. kerületben. Az egyik tanulság az, hogy létezhetnek törvények a hit egyenjogúsága és védelme érdekében, de a vallásszabadságot alapvetően egyének adják azzal, hogy megértéssel kezelik mások vallásos hitét. L. Ron Hubbard ezzel kapcsolatos, bármilyen vallású ember számára elfogadható nézetei megismerhetők a következő videó oldalon:

( http://www.szcientologia.org.hu/#/twth_respect_religious_beliefs )

Arkeon rovata (arkeon.virtus.hu)

Megnyitott Németország egyik legnagyobb mecsete

Független Hírügynökség

Megnyitott pénteken Németország egyik legnagyobb mecsete. Az imaház a törökök által sűrűn lakot berlini Kreuzberg kerületben áll, és része egy iszlám imaközpontnak, amit a német média jelentései szerint mintegy 10 millió euróból építtettek fel libanoni és palesztin adományozók.

Az Omar mecset mintegy ezer ember befogadására képes. Négy kisebb minaret öleli körbe. Az iszlám központ része egy hatemeletes, ötezer négyzetméter alapterületű kereskedelmi és kulturális központ, valamint egy könyvtár is, de található benne óvoda és iskola is.

Az imaház felépítését többen - elsősorban szélsőjobboldali szervezetek - is bírálták. Németország legnagyobb mecsete egyébként az ország nyugati részén fekvő Mannheim városában áll, és mintegy 2500 embert tud egyszerre befogadni.

Nagyváradon nyit mecsetet a Magyar Iszlám Közösség

Az MTV már forgatott is a nagyváradi mecsetben

PONTOSÍTÁS!


Az alábbi bejegyzés publikálása óta kiderült, hogy a nagyváradi mecsetet NEM a Magyar Iszlám Közösség nyitotta. Annak csak egy, hetente egyszer nyitva tartó, rossz állagú, Budapest XIII. kerületi imaháza van. A nagyváradi muszlim imahelyet az Iszlám Közösség - Bihar működteti, s annak megnyitóján nem Bolek Zoltán, hanem a Magyarországi Muszlimok Egyházát vezető Sulok Zoltán vett részt.

Bolek Zoltán, a Magyar Iszlám Közösség elnöke arról tájékoztatta szerkesztőnket, hogy szervezetük a partiumi Nagyváradon készül iszlám imaházat nyitni. A városban -ahol mintegy 500 muszlim él- eddig is tartottak közös imákat, de mindeddig nem volt megoldott az állandó imahely.

Bolek Zoltán két hónapja járt a Sebes-Kőrös mentén, ahol a város magyar nemzetiségű alpolgármesterével, Biró Rozáliával tárgyalt. Az önkormányzat most arról határozott, hogy a román törvények értelmében ingatlant juttat az iszlám közösségnek, aminek fenntartásáról a helyiek gondoskodnak majd.

Nagyváradon sok a magyarajkú muszlim, elsősorban olyan nemzettestvéreink, aki arab vagy török muszlimhoz mentek feleségül. A "magyar" mecset az ő és gyermekeik lelki gondozása és hitoktatása miatt is kiemelkedően fontos.

Lehet, hogy máshova épül az iszlám kulturális központ?

Molnár Gyula, Újbuda polgármestere a mai testületi ülésen a képviselő testület felhatalmazását kéri, hogy ajánlatot tehessen a Budaörsi út mellé tervezett beruházás tulajdonosainak. A polgármester azt javasolja, hogy kezdődjenek meg az egyeztetések a terület visszavásárlásáról, és olyan megoldás szülessen, ami az ott élőknek elfogadható, ugyanakkor sem az önkormányzatnak, sem az iszlám közösségnek nem jelent hátrányt, anyagi veszteséget. A Budaörsi út mellé tervezett kulturális központ megépítése ellen a környéken élők nagy számban tiltakoztak, mert szerintük a vallási központ nagymértékben növelné a forgalmat, s rontaná a lakosság életminőségének színvonalát.

A kérdés az elmúlt hónapokban többször szerepelt a testület napirendjén, de érdemi döntés nem született a helyzet megoldására. Újbuda polgármestere legfontosabbnak az ott lakók érdekeit tartja, ezért megvizsgálva a helyzetet, és szem előtt tartva az önkormányzat számára következményekkel járó megállapodás egyoldalú felbontásának anyagi következményeit, olyan megoldást javasol, mely mindkét fél számára elfogadható.

Az Önkormányzat vezetése továbbra is úgy gondolja, hogy a terület fejlesztése szükséges, és az semmiképpen sem jár együtt az ottani ingatlanok elértéktelenedésével, vagy az ott lakók életének romlásával. Ugyanakkor elfogadva a lakók ellenérzését, fenntartásukat egy számukra idegen vallással szemben, Molnár Gyula azt javasolja, hogy a terület visszavásárlásáról kezdődjenek meg az egyeztetések, és olyan megoldás szülessen, ami az ott élőknek elfogadható, ugyanakkor sem az önkormányzatnak, sem az iszlám közösségnek nem jelent hátrányt, anyagi veszteséget.

Molnár Gyula azt kéri a testület tagjaitól, hogy a kérdést a jövőben csak és kizárólag városfejlesztési és ne politikai kérdésként kezeljék, tartsák tiszteletben az iszlám vallás szabadságát és kultúráját, az ott lakóktól pedig – megértve és elfogadva az aggodalmukat, nyugalmat kér a tárgyalások időtartamára.

Az újbudai iszlám közösséget – amely megbecsült és szerves része a kerületi vallási és kulturális életnek – arra kéri, legyenek nyitottak egy olyan új terület kiválasztásában ahol valósítva terveiket, kevésbé alakítják át az ott élők megszokott életét, mindennapjait.

Nem látja szívesen a muszlimokat a szocialista polgármester

Újbuda polgármestere kezdeményezi, hogy a XI. kerület vásárolja vissza azt a területet, amelyre a tulajdonosok iszlám kulturális központ megépítését tervezték, a helyi iszlám közösséget pedig arra kéri: válasszanak új helyet a megvalósításhoz.

A kerület iszlám közösségétől azt kéri: "legyenek nyitottak egy olyan új terület kiválasztásában, ahol megvalósítva terveiket, kevésbé alakítják át az ott élők megszokott életét, mindennapjait".

A polgármester tárgyalásokat kezdeményez, hogy olyan megoldást találjanak, amely a kerület lakói számára elfogadható, ugyanakkor sem az önkormányzatnak, sem az iszlám közösségnek nem jelent hátrányt, anyagi veszteséget. Mint a közleményben hozzátették, Molnár Gyula azt kéri testület tagjaitól, hogy a kérdést kizárólag városfejlesztési, és ne politikai kérdésként kezeljék.

A Budaörsi út mellé tervezett iszlám központ megépítése ellen a környéken élők nagy számban tiltakoztak, mert szerintük a létesítmény nagy mértékben növelné a forgalmat, s rontaná a lakosság életminőségét.

Az iszlám egyházhoz kötődő Jótékonysági Béke Alapítvány 2005-ben vette meg az újbudai önkormányzattól a Budaörsi út, Holdvilág utca és Bajmóci utca által határolt területet, hogy a Sas-hegy lábánál felépítse az iszlám vallási és kulturális központot.

A létesítményben vallási összejöveteleket, előadásokat, képzéseket tartanának, valamint egy ötvenezer kötetes könyvtárat is kialakítanának. Az eredeti elképzelés szerint az épülethez egy minaret is tartozna. Ez ellen azonban a lakók egy csoportja és - képviseletükben - a Fidesz is tiltakozott. Kupper András tavaly nyáron egy testületi üléssel összefüggésben úgy nyilatkozott: a Fidesz felvállalta a lakosság kérésének képviseletét, mert osztja a helyiek félelmeit az "arab negyed" kialakulásával kapcsolatban.

Kegyeletsértés a mecsetépítés a Ground Zero mellett?

Hatalmas tiltakozást váltott ki a szeptember 11-i terrortámadásban meggyilkolt áldozatok hozzátartozói körében, hogy az egykori World Trade Center helyén, a Ground Zero közelében mecsetet, hozzá kapcsolódó közösségi tereket, uszodát, színházat, valamint tornatermet akarnak építeni. Az áldozatok hozzátartozói szerint ez kegyeletsértés.

A 13 szintesre tervezett épületegyüttes csupán két sarokra van a Ground Zerótól. Az építkezést a tervek szerint a terrortámadás 10. évfordulóján, jövő szeptemberben fejezik be, és akkor avatnák fel a komplexumot.

Rosemary Cain, a terrortámadás áldozatául esett egyik tűzoltó anyja azt mondta: számukra ez elfogadhatatlan. Az építkezés felér egy arculcsapással.

Bill Doyle, akinek fia szintén a 3000 áldozat között van, azt mondta: szörnyű belegondolni, hogy a Ground Zerótól nem messze egy radikálisok számára kialakított találkozóhely épül.

Az áldozatok hozzátartozói azt szeretnék, hogy a komplexumot másutt építsék fel. Fotó: Daily Mail

Az áldozatok hozzátartozói azt szeretnék, hogy a komplexumot másutt építsék fel, ne a Ground Zero közelében.

– Ha a japánok úgy döntenének, hogy kulturális központot építenek Pearl Harbourban, az is ekkora tiltakozást váltana ki – mondta Paul Sipos, a New York-i városvezetés tagja. – Egyáltalán nem vagyok iszlámellenes, csupán az a kérdés merül fel: miért pont itt akarnak építkezni?

A Ground Zerón a terrortámadás óta milliók rótták le kegyeletüket az áldozatok emléke előtt.

A terrortámadás óta milliók rótták le kegyeletüket az áldozatok emléke előtt.

Pamela Geller, a Stop Islamisation of America (Állítsuk meg Amerika iszlamizációját) nevű szervezet aktivistája azt mondta: tüntetéseket fognak szervezni, hogy kifejezzék tiltakozásukat.

– Ez a terv kegyeletsértő. Kinek jut eszébe egy iszlám kulturális központot létrehozni a porig rombolt WTC-től néhány háztömbnyire? – tette fel a kérdést.

Daisy Khan, az American Society for Muslim Advancement igazgatója viszont azt mondta: ideje volt egy ilyen kulturális központot létre hozni, mert az iszlám egyike az Amerikában elterjedt vallásoknak. Szerinte pozitív, hogy a központot a Ground Zero közelében építik fel, ezzel ugyanis fel tudják hívni a figyelmet azokra a hívőkre, akik nem radikálisok, és talán a keresztény és az iszlám vallás között Amerikában is megkezdődhet ily módon a párbeszéd.

Az első magyarországi mecset terveinek fogadtatása

A mecsetről szóló híreket (tervtanács..) – ahogy az várható volt – gyorsan átvették a különféle médiumok. Volt aki egyszerű kopipészttel elintézte a dolgot, volt aki írt vagy felhívott és anyagot kért tőlem illetve szinte mindannyian megkérdezték a véleményemet az egészről és a tervtanácsi döntésről. Mindenki megkapta, amit kért.

Egyedül csak a legnagyobb építészeti portál cikkírója nem tartotta fontosnak, hogy megkérdezzen (pedig személyesen találkoztunk a tervtanács után), mindössze a terveket kuncsorogta ki tőlem. Ha tudom, hogy a mecset tervtanácsáról szóló beszámolója ennyire egyoldalú, egészen biztosan nem adtam volna hozzá én a hátteret (mármint a terveket). Azt gondolom, hogy illett volna megkérdeznie az véleményemet is az egészről, ha már az én bőrömre ment ki az egész cikk (no meg leginkább arra, hogy a másnapi cikkhez még hiányzott az illusztráció és hát hiába volt kész a beszámoló, ha nem voltak hozzá tervek, ami meg persze kínos lett volna…)

Tanultam belőle.

Általánosságban elmondható, hogy az önálló cikk-kel jelentkező prae.hu,blikk.hu, az ingatlanmagazin.com, atv.hu és a hvg.hu korrekt cikkekkel számoltak be, akárcsak az Urbanista és a hg.hu is, az ő rendszereik is lehetővé teszik a kommentelést, amivel éltek is az olvasók. Ez utóbbi két oldalon, különösen az index blogfarmjához tartozó Urbanistán azonban eléggé elszabadultak az indulatok. A napközbeni moderáció elmaradása aztán a magukat öngerjesztő módon felheccelt hozzászólókat arra ragadtatták, hogy már a tervező hazaárulását emlegették, mit több páran a tervező terroristák általi felrobbantását vagy kivégzését is szükségesnek látták!!!

Mindez pár vacak látványterv hatására. Most itt nyilván nem fogok belemenni holmi társadalomrajzba és nem kezdek el bizonyos rétegek politikai felelősségéről írni, mindenesetre eléggé elgondolkoztatóak ezek a reakciók.

Én persze csak legyintettem az egészre, 14 év internetes fórumozás után szokva vagyok ez ilyen, a nicknevük bástyája mögé gyáván megbújó kis hülyékhez, sikerült is rövid úton lerendezni őket (dá, az Urbanista szerzője estére pedig ki is moderálta őket annak ellenére, hogy írtam neki, tőlem maradhatnak).

A létező legprimitívebb indulatok ilyen foka és mennyisége viszont eléggé rémisztő volt, nagyobb részük vélhetően egyszerű tudatlanságból (kisebb részben rasszizmusból és arab illetve általánosabban idegengyűlöletből) származik. Egyet lehet tenni, a tudatlanságot oszlatni, a többihez nincs se ötletem, se eszközöm. Véleményem van. A magyar társadalom ezen fórumokon artikulálódó része kiállította magáról a szegénységi bizonyítványt. No nem először.

Volt olyan fikahuszár, aki még arra sem vette a fáradságot, hogy megnézze a metszeteket és ezáltal észrevegye, hogy számos helyiségben nem egy sor, hanem 2 sor ablak található és emiatt úgy kritizálta a benapozottságot, mintha az valós probléma volna.

Legalább ennyire jól mulattam azon a kritikán – amit már nem is tudom melyik fórumon olvastam – hogy milyen gyenge az előadott tervek grafikája. Nos engedélyezési tervek készültek, amiket direkt lebutítottam, hogy könnyebben áttekinthető legyen mindenki számára. Csak nem gondolja valaki, hogy csak a tervtanács kedvéért KÜLÖN készítetek színes-szagos terveket??? Ez nem egy pályázat vagy nyilvános prezentáció vagy egy kiadvány, hanem egy engedélyezési terv!

Egy valami azonban feltűnt a fórumokban, hogy a mecset építését támogatók között karakteresen megjelent a vallásos keresztények TÁMOGATÓ véleménye. Hmmmm.

Nézzük, amin tudunk segíteni, oszlassunk némi tévhitet:

muszlimok és nem muzulmánok | mivel nem imádják Mohamed profétájukat, így sértő számukra, ha így nevezik őket

muszlimok = arabok | a közel 1,5 milliárd muszlim hívő csak cca. 20%-a arab nemzetiségű (gondoljunk pl. a törökökre, bosnyákokra, Közép-Ázsiára némely népére…)

akkor építhessenek mecsetet nálunk, ha a keresztények is építhetnek az iszlám országokban | nos számos iszlám országban a keresztények aránya 5-10 %, saját templomaik vannak és békében élnek a muszlimokkal

a muszlimok betelepedésével előbb utóbb az ő törvényeik is meg fognak jelenni nálunk | számos iszlám országban mind a mai napig nincs szétválasztva az állam az egyháztól, ott valóban előfordul, hogy egyházi törvények vannak érvényben. A magyarhoz hasonló demokráciákban az államot már szétválasztották az egyháztól.

nálunk is megnövekszik a terrorveszély | évtizedek óta itt élnek, mégis pl. az un. robbantásos merényleteket (Aranykéz utca stb…) egyetlen muszlimmal sem hozták kapcsolatba, annál inkább orosz, szlovák, szerb kapcsolatokkal

a muszlim erőszakos vallás | a magyarországi iszlám közösséget nem érhette nagyobb csapás, mint szeptember 11, mert utána elapadtak az adományok forrásai. Az európai terrortámadások döntő többségéért a keresztény valláshoz közel álló ETA és IRA (baszkok és fanatikus írek) terroristái a felelősek.

mecset kell az imádkozáshoz | nem szükséges, van aki a munkahelyén imádkozik, vagy ha ott sem tud, elhalasztja. A mecsetben való imádkozásra azért van szükség, mert az iszlám közösségi vallás.

lám Svájcban is betiltották a mecsetek építését | mecsetet lehet építeni, csak minaretet nem. Ne feledjük Svájc sohasem a liberális bevándorlási politikájáról volt híres, talán ott a legnehezebb megszerezni az állampolgárságot

muszlimok = idegenek, tehát menjenek haza! | a törvényeink lehetővé teszik a bevándorlást. Számosan közülük megházasodtak és ugyanolyan magyar állampolgárok lettek, mint a többiek, ugyanúgy gyakorolhatják a jogaikat és vallásukat, ahogy a zsidó, hindu, szombatista, Jehova tanúi és egyéb felekezet tagjai. Ezt hívják vallásszabadságnak. Ne feledjük, van olyan muszlim közösség (egyház), amely kizárólag magyar származásúakból áll, illetve azt sem, hogy elég sokan áttértek a muszlim hitre.

ŐK más törvények szerint élnek | nem, mivel ha Magyarországon akarnak élni, akkor ennek az országnak a törvényei vonatkoznak rájuk, de ez nem tiltja, hogy a saját vallásukat gyakorolják.

ha megépül a mecset, majd tömegesen fognak ide jönni | évtizedek óta itt élnek közöttünk, mégis a 99%-unk észre sem vette a vallási közösségeiket.

ugrásszerűen meg fog nőni az autóforgalom | olyan helyre ahová nehéz eljutni autóval, mert nehéz a parkolás, oda az emberek – pont saját érdekükben – általában más közlekedési módot választanak. A mostani mecset a Bartók Béla úton pont ennyire problémás parkolási szempontból, ergo a többség nem is autóval közelíti meg.

a templom működése zavarni fogja a környék nyugalmát| az iszlám szertartásból hiányzik az éneklés és az a zene, maga a szertartás cca. 30 perc.

reggelente müezzinre és/vagy hangszórókra fognak ébredni | mivel a Budaörsi úton nem él muszlim kolónia, így nincs kihez szóljon a müezzin.

megalázó, hogy a nők csak külön imádkozhatnak | ne feledjük a nők emancipációja nálunk sem olyan régről való, hátrányos helyzetük nálunk sem szűnt meg teljesen. Bizonyos (keresztény) felekezetekben külön padokban ültek a nők vagy csak a karzaton foglalhattak helyet, ezt is nevezhetjük megkülönböztetésnek és senkinek sem jutott eszébe ezért szólni.

kiegészítés | a hétvégén jelent meg az építészek körében (a szókimondásáról is) közismert, sokáig a Közel-Keleten élő Eva M. Amichay városgazdász véleménye a fogadtatásról.

Allah útján kiállítás a Dzsámiban

"Allah útján" - kiállítás a pécsi Jakovali Haszan-dzsámihoz kapcsolódó kiállítótérben és Sudár Balázs: A pécsi Jakovali Haszan pasa-dzsámi című könyvének, az "Épített örökségünk" sorozat harmadik kötetének könyvbemutatója.

A pécsi Jakováli Haszan-dzsámi és az egykori derviskolostor
„… és a csatamezőn ott maradt a nemesség színe virága…” – írta megrázó jelentésében Antonio Burgio pápai nuncius 1526-ban a mohácsi csatavesztésről, amely fordulópontot jelentett Magyarország történelmében. Sorsdöntő csata volt, mind katonai, mind politikai értelemben. A Budát elfoglaló, s az Alföld nagy részét végigpusztító török seregek azonban ekkor még elhagyták hazánkat, ám 1541-ben „az ország szíve”, Buda 145 hosszú évre török kézre került. 1566-ig egymást követték a török hadjáratok, melynek következtében az ország középső része az Oszmán Birodalom részévé vált. Buda eleste után két évvel, 1543-ban a törökök elfoglalták Pécset is, amely csak Buda visszafoglalásának idején, 1686-ban szabadult fel a török uralom alól.
A hódoltságban a törökök amellett, hogy gondoskodtak a megszállt területek katonai védelméről, meg kellett hogy teremtsék a muszlim mindennapi élet kereteit is: a védművek, katonai létesítmények mellett egymás után épültek a közösségi élet keretéül szolgáló épületek, karavánszerájok, árucsarnokok, iskolák, fürdők, kutak, derviskolostorok, s mindenek előtt a muszlim vallásgyakorlat központjai, a napi közös imádság szinterei, a mecsetek és a dzsámik. Ez utóbbiakban a pénteki imát is el lehet végezni. A dzsámi belsejében Mekka irányát (az imádkozás irányát) a mihráb-fülke jelöli, mellette a szószék (minber), ahonnan szónok elmondja a pénteki prédikációt. Imádkozás közben a hívek a mihráb, így Mekka felé fordulnak.
A 17. században élt Jakováli Haszan pasa nevével fémjelzett pécsi dzsámi a magyarországi török hódoltság egyetlen, mai is álló dzsámija, amely teljes épségben fennmaradt, kupolás terével és minaretjével együtt. A klasszikus oszmán építészet szabályai szerint épült, kupolás imaterme és szintén épségben megmaradt minaretje a felújítások után is hűen idézi az oszmán időket: a négyzetes alaprajzú, kőből és téglából épített, és egy nyolcszögű dobon nyugvó kupolával fedett dzsámi jobb oldalán magasodik a karcsú minaret, melynek erkélyéről naponta ötször hívta imára a muszlim hívőket a müezzin.
A dzsámi és a minaret szomszédságában a török hódoltság alatt egy medresze (főiskola) és egy derviskolostor, a mevlevi dervisek („keringő dervisek”) kolostora állott, amelyeket szintén Jakováli Haszan pasa alapított.
A török hódoltság után a kolostor és az iskola elpusztult, a dzsámit kápolnává alakították. Az 1950-1960-as évekbeli restaurálása során török építészeti elemeit helyreállították.
A magyarországi török építészet egyik remekműve, a pécsi Jakováli Haszan- dzsámi 2007 óta áll a Műemlékek Nemzeti Gondokságának vagyonkezelésében, s várja mindazokat, akik kapuján belépve, egy csodás, keleti utazás első lépéseit szeretnék megtenni.
Az „Allah útján” című kiállítás
2010. május 22-én, délután 15 órakor újra megnyitja kapuit a pécsi Jakováli Haszan-dzsámi és kiállítótere. A dzsámiba való betérés előtt a látogatók rövid bevezetést kapnak az iszlám kultúra, vallás és művészet világába, és megismerkedhetnek a Jakováli Haszan-dzsámi és az egykori mevlevi kolostor történetével. Az „Allah útján” címmel megnyíló kiállítás kurátorai Dr. Bardi Terézia, a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának tudományos igazgatóhelyettese, valamint Dr. Sudár Balázs, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársa.
Sudár Balázs: A pécsi Jakováli Haszan-dzsámi című könyve
2010. május 22-én, délután 16 órakor (a pécsi Jakováli Haszan-dzsámi kiállítóterében megrendezendő, „Allah útján” című kiállítás megnyitása után) kerül megrendezésre Sudár Balázs: A pécsi Jakováli Haszan pasa-dzsámi című kötetének könyvbemutatója, a dzsámihoz kapcsolódó kiállítótérben. Sudár Balázs kismonográfiája mind az építészettörténeti, mind a művészettörténeti szakirodalomban hiánypótló műnek számít, ugyanis ez idáig nem jelent meg átfogó tudományos, illetve tudományos ismeretterjesztő monográfia vagy hosszabb, részletesebb elemzés a Jakováli Haszan pasa dzsámijáról. A kötet a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának Épített örökségünk című sorozatában jelenik meg.
A magyar épített örökség számos épülete, épületegyüttese, vára, kastélya, palotája és temploma nemzeti és európai kincs. Múltunk gazdag hagyatékának megismertetésére és nagyközönség előtti bemutatására indítottuk útjára a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának első sorozatát, mely az Épített örökségünk nevet viseli. A sorozat nyitóköteteként, 2004-ben jelent meg A nádasdladányi Nádasdy-kastély című kiadványunk, melyet a sorozat második, 2006-ban megjelent tagja, a dégi Festetics-kastélyt bemutató kötet követett. A kötetek jellemzője, hogy a komoly szakmai és tudományos ismereteket olvasmányosan, a laikus számára is érthető formában tárja az érdeklődők elé. A műemlék történetét a kezdetektől egészen napjainkig részletesen tárgyalja, s ezt mintegy 80-90 színes és archív képpel, alaprajzokkal és térképekkel illusztrálja.
Szeretnénk, ha átadhatnánk a nagyközönségnek műemlékeinkről megszerzett tudásunkat, megismertethetnénk Magyarország kulturális és természeti kincseit a régióban és világszerte egyaránt, s megmutathatnánk olvasóinknak, látogatóinknak, hogy a múlt megismerése, a történelmi, művészettörténeti, kultúrtörténeti tudás elsajátításának folyamata örömmel teli.
Sudár Balázs könyvének 2010-es megjelentetése is kulcsfontosságú, hiszen 2010-ben Isztambullal együtt Pécs Európa kulturális fővárosa. Különleges jelentőséget kaphat tehát egy ilyen kiadvány a Pécsre látogató külföldi és magyar turisták számára, különös tekintettel mind a hazánkba látogató, vagy itt élő muszlim látogatókra.
Sudár Balázs műve egyrészt szervesen kötődik a dzsámi és a hozzá kapcsolódó egykori mevlevi derviskolostor eddigi kutatóinak munkásságához, másrészt viszont úttörő jelentőségű, hiszen művében számos, a kutatás számára eddig ismeretlen adatot, írott és képi forrást tárt fel, publikált és elemzett, mind a dzsámi alapítójára (Jakováli Haszan pasa), az alapító családjára, a mevlevi dervisek rendjére, és a dzsámiból és derviskolostorból álló épületkomplexum történetére vonatkozólag. A tudományos igénnyel megírt kismonográfiát, több mint száz gyönyörű illusztráció díszíti, melyek egy része először kerül publikálásra, vagy először jelenik meg magyar nyelvű publikációban. Sudár Balázs műve nemcsak a szakmai, és az érdeklődő nagyközönség számára jelent majd tudományos alapművet, élvezetes és szórakoztató olvasmányt egyaránt, hanem hiánypótló mű lesz a török kori magyar társadalom kultúrájának, építészet- és művészettörténetének oktatásához is.

Kiűzik a muszlimokat Újbudáról?

Újbuda — Négyszáz éve, a török hódoltság óta nem épült mecset Magyarországon, és ha az újbudai lakosokon múlik, egy darabig még nem is fog.

Pedig a telek megvan, a tervrajzok elkészültek, és most már látványterve is van a Budaörsi útra álmodott iszlám központnak. Hiába bújna meg szerényen a házak között a dzsámi, még így sem tetszik a környékbeli lakóknak. Szerintük növelné az amúgy is zsúfolt környék közúti forgalmát, és csökkentené ingatlanjaik értékét. Mások szerint mindez javarészt csak kifogás, és inkább ki nem mondott vallási ellentét az igazi ok.

A kupola alatt található a dzsámi, de terveznek kiegészítő épületeket is, hiszen nemcsak vallási, hanem kultúrális központ is lesz

– Arab- és idegenellenesség áll a háttérben, ezzel mindenki tisztában van – vélte Koós Miklós építész, a mecsetként és iszlám kulturális központként is működő épületegyüttes tervezője. A telket az önkormányzat ajánlotta megvételre a Magyarországon élő palesztin fogorvos, Saleh Tayseer (52) vezette iszlám közösségnek. Koós műve tervezői bravúr: az épület imatermét Mekka felé tájolta, rituális fürdőket helyezett el, és gondoskodott a nemek vallási előírás szerinti elválasztásáról (külön bejárat és lift szolgálja a nőket és a férfiakat). Hogy felépülhet-e valaha, az még erősen kérdéses.

– Aki egy ilyen döntést aláír, magára vonja a tiltakozók haragját. Jelenleg az építési engedélyre várunk, de évekig is elhúzódhat az ügy – állapította meg a tervező.

Kissé borúlátóan nyilatkozott Saleh Tayseer is.

– A tárgyalások folynak, de egyelőre nincs konkrétum. Még az is lehet, hogy nem lesz a mecsetből semmi – jegyezte meg az Iszlám Egyház elnöke.

Megújul Jakováli Hasszán pasa dzsámija Pécsett

Magyarország egyetlen teljes épségben fennmaradt mecsetét május 22-én adják át.

Jakováli Hasszán pasa dzsámija

(MTI) - Bardi Terézia, a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának tudományos igazgató-helyettese vasárnap elmondta, hogy a XVI. század második felében épült és a korabeli török tartományvezetőről elnevezett dzsámi felújítása mintegy húszmillió forintba került.

Beszámolt arról, hogy az imaterem kupolájának rekonstrukciójával megszüntették a beázást, a kiállítóterem felújításával pedig lehetővé vált egy új tárlat berendezése. Az 1960-1970-es évek óta látogatható régészeti-történelmi helyett egy, az iszlám kultúra és művészet világába bevezető kiállítást láthat a közönség Allah útjáncímmel.

Az igazgató-helyettes közlése szerint a dzsámihoz kapcsolódó minaret továbbra is életveszélyes, nem látogatható. Felújítását tervezik, de egyelőre nem találnak rá forrást.

Mecsetkezelés - Beszámoló a Központi Építészeti - Műszaki Tervtanács és a Fővárosi Tervtanács összevont üléséről

Forrás : Zöldi Anna és http://epiteszforum.hu/node/15905

De ha az ember gondolkodó lény is, igencsak távol áll attól, hogy olyan
lény legyen, akinek létezése kimerül a gondolkodásban. (Oswald Spengler)

Kényes feladat elé állította a tisztelt tervtanácsot az Iszlám Egyház: a Budaörsi úton fekvő telkükre felépítenék az első magyarországi mecsetet, s ennek már engedélyezési fázisra érett tervével állt a bírálók elé. Építészetileg különösen szép kihívás a 21. században Magyarországra mecsetet tervezni, pláne, hogy ebben az esetben hazai előképekről nemigen beszélhetünk. Oswald Spengler a Nyugat alkonyában az arab lelket mágikusnak nevezte (szembeállítva az apollóni antik, és a fausti nyugati lélekkel.) A mágikus lélek téri szimbólumnak a barlangot tartotta – az iszlám építészet tereit ismerve nem állítható, hogy tévedett volna.

Ha hazai előképekből nem is indulhat ki a tervező, történetiekből annál inkább, külföldre tekintve pedig találhatunk példákat a nyugati országokban épült kortárs iszlám imahelyekre. Valószínűsíthető, hogy csak építészetileg kifogástalan, támadhatatlan tervet tudna egy tervtanács felvállalni, támogatni. (Hozzátehetjük: a megrendelő érdeke is ilyen épület létrehozása lenne.)

A BAH csomópont közelében fekvő telek, melyet az Iszlám Egyház kifejezetten e célra vásárolt, családi és társasházakkal körülvett térség, gépkocsival csak a Budaörsi út felől közelíthető meg. Kiválasztásánál szempont volt, hogy tömegközlekedéssel is könnyen elérhető legyen. A Budaörsi út zajterhelése magas, ennek konzekvenciáit a tervben érvényesíteni kellett. Az építési program összetett funkciót határoz meg, nem csak imahely, hanem könyvtárral, klub – oktató- és előadó-helyiségekkel kiegészített kulturális központ építését tervezik, melyhez szolgálati lakás és térszint alatti parkolók tartoznának. A programot tovább bonyolítják a szakrális előírások – a nők által használt területek radikális elválasztása és az iszlám vallás gyakorlásához szükséges terek, épületrészek helyigénye.

A tervező összetett tömegű, szabadon álló, az iszlám építészet külső formajegyeit idéző, de díszítetlen homlokzatokkal bíró épületet mutatott be, melynek alapkoncepciója a Budaörsi úttól hátrahúzott, Mekka felé tájolt Imaterem kialakításán nyugszik. A gépkocsik a Budaörsi útról hosszú rámpán hajthatnak a pinceszinti teremgarázsba. A tervet ez év januárjában már tárgyalta ugyanez a grémium, de akkor – megfelelő tervdokumentáció hiányában - a napirendet konzultációnak minősítették, és nem adtak ki határozatot, csak ajánlásokkal éltek.

Véleményük egyöntetűen az volt, hogy a telek nem alkalmas az adott programmal az épület befogadására, és a bemutatott épület megformálása is ezt sugallja. Az osztott tömegű, minden irányban azonos értékű homlokzatokkal rendelkező épület elhelyezése kontrasztban áll a zártsorú beépítést kívánó telek adottságaival. További problémát jelent a közlekedés, a gépkocsiforgalom nem megoldott. Az alaprajz szervezetlen, a funkcionális kapcsolatok bonyolultak, a nők bejárata méltatlan helyre kerül. Az épület nem tisztázza viszonyát a 21. század építészetéhez.

Mindezeket összegezve a januári állásfoglalás megállapította, hogy a funkcióhoz méltó épület (Magyarország első iszlám kulturális központja) kialakításához, vagy a programhoz illő másik telek, vagy a program csökkentése lenne szükséges. A feladat nagyságrendje, és egy progresszív építészeti megoldást képviselő terv létrehozása építészeti tervpályázat kiírását indokolná, a tervtanács ezt javasolja. A fentiek figyelembevételével készülő új terv véleményezését januárban napirendre tűzték.

A tervező által ismét bemutatott terv – azon túl, hogy a gépkocsiforgalmat módosította, - gyakorlatilag megegyezett az előzőekben bemutatott változattal. Az opponencia megállapította, hogy a tervtanács ajánlásaihoz képest lényeges változás nem történt, a tervező arra szorítkozott, hogy kifogásolt megoldásait a műszaki leírásban indokolja. A tervtanács elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy míg az előző konzultáción olyan kérdésekben is állást foglalhattak, melyek nem tartoznak a tervtanács kompetenciájába (például a telekválasztás), jelenleg már csak az építészeti minőség elbírálására van lehetőség.

Az egybegyűltek azonban ezzel kapcsolatban is alapos kifogásokkal éltek. Túl azon, hogy többen sérelmezték, hogy a tervező semmit nem vett figyelembe a tervtanács ajánlásaiból, megállapították ismét, amit már januárban írásba adtak, nevezetesen, hogy a program túldimenzionált a telek méretéhez képest, az épület megfogalmazása nem veszi figyelembe a telekadottságokat, a szakrális építészet szerkesztésrendjével szemben az alaprajz esetleges, nem tiszták a térkapcsolatok, ennek következtében a tömegformálás nem a téri viszonyokat tükrözi. A kvázi-formák funkciótlan alkalmazására a legkirívóbb példa a minaret, amely van ugyan, de minek – funkciója nincs, hiszen nem fog müezzin kiáltozni naponta ötször a Budaörsi út zaját túlkiabálva, léptéke pedig nem avatja szimbolikussá. Általánosságban hiányolták a 21. század építészeti gondolkodásának jelenlétét a feladat megoldása során, és ennek orvoslására ismét felmerült egy esetleges tervpályázat kiírásának szükségessége.

A megbízó elmondta, hogy tisztában van azzal, hogy nem ez a legtökéletesebb telek az általuk álmodott funkcióra, de jelenleg ezzel rendelkeznek, úgyhogy erről a tervről kérnek véleményt. Az önkormányzat által felajánlott további telkek mind szabályozatlanok, és csak évekig elhúzódó eljárás után kezdődhetne újra a tervezés. A használatot firtató kérdésre elmondta, hogy napi szinten 20-30 látogatója lenne az intézménynek, állandó személyzete 7-8 fő, a pénteki ima idején pedig maximum 300 fő keresné fel a mecsetet, déli egy óra körüli időben. A 30 parkolóhely számukra elegendő lenne az eddigi tapasztalatok alapján (Jelenleg a Bartók Béla úton, egy lakásban működik imahely, annak forgalma alapján lehet következtetni a várható használatra.)

A környékbeli lakók jelen lévő képviselője jelezte, hogy továbbra is tiltakozni fognak a tervezett építkezés ellen minden jogi fórumon, nem vallási alapon, hanem a környeztet túlterhelő funkció miatt (az előzményekről a mellékelt hivatkozások alatt lehet tájékozódni). A tanácstalan tervtanács megállapította, hogy ugyanazt tudja kijelenteni, mint előző alkalommal: a hely alkalmatlan a tervezett funkcióra. A jelenlévő XI. kerületi főépítész felhívta a figyelmet arra, hogy a helyszín kiválasztása az önkormányzat kompetenciája, itt és most a házról kell véleményt mondani.

A tervtanács tehát kialakította álláspontját, miszerint a tervezett épület a szabályozási tervnek megfelel, de mivel a korábban látottakhoz képest nem módosult, így a tervtanács a konzultációban foglalt januári véleményét továbbra is fenntartja. Az alaprajzi- és tömegformálást zavarosnak tartja, véleménye szerint a beépítés nem jó válasz a telek adottságaira. Nem megfelelő a garázs kialakítása, a minaret és a külső menekülő-lépcső megfogalmazása. A tervező a tervtanács ajánlásait nem vette figyelembe, tervén nem módosított. A benyújtott tervet engedélyezésre mindezek miatt nem javasolják. Mecsetkezelésből tehát Koós Miklós egyelőre elégtelenül vizsgázott, mindazonáltal a terv engedélyezésre beadható.

---

Mecset és Iszlám Kulturális Központ építési engedélyezési terve

vezető tervező: Koós Miklós, Koós Építésziroda Kft.
opponens: Aczél Gábor