 |
| Zászlós dzsámi (szerző felvételei) |
A belgrádi Zászlós dzsámi (szerbül: Bajrakli dzamija, törökül: Bayrakli camii) nevét onnan származtatja, hogy az ottomán időkben erre a mecsetre tűzték ki azt a lobogót, amely azt volt hivatott jelölni, hogy a város összes muszlim imaházában megkezdődhetnek a közösségi imák.
A mecset a XVI. században épült. A legtöbb forrás úgy tudja, hogy 1575-ben, de mások szerint már 50 évvel azelőtt is létezhetett. Evlija Cselebi, a XVI. század neves török utazója is megemlíti mint a város 273 dzsámijának egyikét. Eredetileg Csohadzsi Hadzsi Ali dzsáminak nevezték el arról a posztókereskedőről, aki a finanszírozó alapítványt tette.
Amikor Belgrádot a pozsareváci béke után, 1717-ben, elhagyták a muszlimok, a nyolcszögletű kupolás, minaretes dzsámit templommá alakították a Habsburgok. 1739-ben visszatértek az ottománok, s a dzsámi újra dzsámi lett. A felújítással 1741-ben végeztek, s a renoválás támogatója után Huszein bej dzsámi néven kezdték emlegetni.
Amikor a XIX. század derekán szerb ellenőrzés alá került a dzsámi, s elpusztult mind a többi iszlám imahely, ezt meghagyták a belgrádi muszlim közösség használatában.
2004-ben, mikor Koszovóban tűz áldozatává vált egy templom, belgrádi futballhuligánok a nisi mellett ezt a dzsámit is felgyújtották. Perük épp a napokban ért véget.
2004 után a Muhamed Jusufspahic vezette Rijaset, azaz az állam által is elismert és támogatott vallási hatóság, felújíttatta a Bajrakli dzsámit. Az utolsó simítások még a héten is zajlottak. Az éjjel-nappal nyitva tartó mecsetben tucatnyi, főleg arab muszlim imádkozik a napi öt ima idején. A pénteki imán azonban a női karzat és az udvar is megtelik, s ekkor már balkániak (szerbek, bosnyákok, albánok és cigányok) adják a többséget. A szentbeszéd is szerb nyelvű.
Az épület mögött most épül a folyton növekvő közösség (egyesek szerint mintegy 200.000 muszlim él a szerb fővárosban) új vallási iskolája.
