Az ünnepre kész lesz a minaret

A Törökország fekete-tengeri partvidékéhez közel fekvő Tepealan nagymecsetéhez a napokban kezdtek minaretet építeni. Az ígéretek szerint a ramadáni böjti hónap végére kész lesz, s eléri az 55-60 méteres magasságot.

Csak két kérdésünk lenne.

1. Nem kell ehhez építési engedély, ami rögzíti a pontos magasságot?
2. Nem lesz ferde az a minaret?

Fejben már megvan a szolnoki dzsámi helye

Az Archeológia cikke

Az ugyancsak nagyméretű épületet egy csaknem negyven éve folytatott feltárás azonosította. Bár ez korántsem volt teljes, a szolnoki dzsámi története már felvázolható.

Bár a hódoltság kora másfél évszázadig tartott az ország jó részén, a török kor mégsem hagyott sok épített emléket maga után. A gyöngébb minőségű lakóépületeket az ország keresztény visszafoglalása után, majd a barokk konjunktúra során maradéktalanul elbontották, csupán néhány dzsámi menekült meg átépítve, akár funkcióváltással a pusztítás elől. Az sem volt azonban garancia a továbbélésre, ha katolikus templommá vált: 1820. júniusában megtartották az utolsó misét a szolnoki vártemplomban – amely a 16-17. században dzsámi volt –, s a következő év januárjára már köve is alig maradt az épületnek, hiszen még az alapozások egy részét is kitermelték. Részben ezekből a kövekből és téglákból építették fel néhány év múlva a ma is álló vártemplomot.

A törökök 1552-ben vették be nagyobb ostrom nélkül Szolnokot. A dzsáminak a helyét a korabeli várban, a Tisza-parti oldalon találták meg. Vélhetően nem új épületet emeltek, hanem egy korábbi udvarházat, esetleg templomot alakíthattak át még a század ötvenes éveiben. Uralkodói dzsámi volt, a jelenlegi adatok szerint kifejezetten tágas épület, amire a Szolnokon állomásozó katonák nagy száma és a muszlim lakosság növekedése miatt volt szükség. Az 1620-as években a budai pasa újíttatta fel, s a Szulejmán szultán-dzsámi a város 1685-ös visszafoglalását is nagyobb károk nélkül vészelte át.

Létezésének második (ha volt középkori előzménye, akkor a harmadik) szakaszában vártemplomként szolgált még 135 évig. Igaz, kupolájának ólomborítását még a 17. század utolsó éveiben leszedték és eladták, ám maga a szerkezet megmaradt az új nyeregtető alatt is. A minaretje is évek alatt kopott el: először körerkélyétől fosztották meg, majd új süveget kapott. Talán a Rákóczi-szabadságharc során sérült meg annyira (1706-ban maga a vártemplom is leégett), hogy lebontották.

Az utolsó leírás az épületről Gorové Lászlótól maradt fenn, aki 1819-1820-ban szemrevételezte a még álló, ám már lebontásra ítélt, statikailag is meggyöngült épületet. A dzsámi-régi vártemplom helye is feledésbe merült, csak 1951-ben azonosította egy tereprendezés során Kaposvári Gyula múzeumigazgató. Részleges feltárására – amely során a méreteit meg lehetett határozni – 1973-ban került sor Csányi Marietta vezetésével. Ám a balszerencse tovább kísérte a hajdani dzsámi történetét: nemhogy a feltárást nem sikerült folytatni, de 2006-ban kiderült, hogy az ásatási dokumentáció is eltűnt a múzeum adattárából.

Bár a teljes feltárást semmi sem pótolhatja,Kertész Róbert, Sudár Balázs, Bana Zsolt ésKómár Mihály többféle technikai megoldással igyekezett nem csupán megismerni, de be is mutatni az elpusztult épületet. Tanulmányukat hamarosan közöljük.

A Maldív-szigetek legújabb mecsete

Az Indiai-óceánban található iszlám ország lobogói lengenek a szigetállam legújabb, 2012. július 12-én átadott mecsete előtt. A világítótoronyra hasonlító, jellegzetesen maldív minaretes iszlám imaházat Musza Aliról, egy helyi alapítvány névadójáról neveztek el.

A miniszterelnök nyitotta meg az új dzsámit

Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök nyitotta meg az idei ramadán első pénteki imája során Isztambul legújabb dzsámiját a város ázsiai részén fekvő Atasehirben.

Az új mecset -melyet a nagy építészről, Mimar Sinanról neveztek el- nem törpül el a környék toronyházai mellett, hiszen négy minaretje egyenként 72 méter magas. 35 kupolájából a legnagyobb 42 méteres. Az imaházba 12 kapun keresztül lehet bemenni. A két év alatt felépült mecsethez egy kétszintes parkolóház és négy tizenöt személyes lift is tartozik.

Ramadán áldása: végre megnyílt a mufreesboro-i mecset

Hosszú jogi vitát követően ma, a ramadáni böjti hónap első napján vehetik birtokba muszlim imaházukat a mufreesboro-i hívők. A környék iszlamofóbjai szerint az iszlám nem vallás, s ezen az alapon szerették volna megakadályozni az építkezést.

A kupolával díszített mecset 12.000 négyzetláb alapterületű.

Új mecset Augustában

Az Egyesült Államokban található Augustában felépült a város második iszlám imaháza, ami 33.000 négyzetláb alapterületű.

A létesítmény hivatalosan a ramadáni böjt során nyílik meg.

„Zöld” mecsetet építenek az Emirátusokban

168 óra

Az iszlám színe a zöld, így vallási szempontból is „kompatibilis” lesz az a mecset, amelyet a bioépítészet és a zöld energetika szempontjait figyelembe véve építenek fel Abu Dhabiban, Saadiyat szigetén. A muszlim szentély tervét a helyi ALHOSN egyetem diákja, bizonyos Suhail Mohammen terjesztette elő, és azt már el is fogadta a sejkség iszlámügyi főhatósága, beillesztve azt egy 2030-ig szóló fejlesztési tervbe. 

A mecset, amelynek a hagyományoknak megfelelően lesz egy imaterme, egy minaretje és egy oszlopa, amely a szent város Mekka irányát jelzi, tetőkerttel látják el, amely csökkenti a sivatagi környezet erős napsugárzásának hatását. Ugyanakkor a szentély külső burkolatát egy különleges polimerrel, koriánnal vonják be, amely optimalizálja a természetes fényeket, ugyanakkor korlátozza a falak hőáteresztését, az üvegfelületekre lecsapódó napsugarak energiáját pedig a belső teret klimatizálására használják fel.

A világításhoz szükséges villamos energiát a tetőn elhelyezett napelemek biztosítják, míg az imádság előtti rituális mosakodáshoz felhasznált vizet felfogják a külső kertek öntözésére és a szökőkutak táplálására.