2012. július 26., csütörtök

Az ünnepre kész lesz a minaret

A Törökország fekete-tengeri partvidékéhez közel fekvő Tepealan nagymecsetéhez a napokban kezdtek minaretet építeni. Az ígéretek szerint a ramadáni böjti hónap végére kész lesz, s eléri az 55-60 méteres magasságot.

Csak két kérdésünk lenne.

1. Nem kell ehhez építési engedély, ami rögzíti a pontos magasságot?
2. Nem lesz ferde az a minaret?

2012. július 22., vasárnap

Fejben már megvan a szolnoki dzsámi helye



Az ugyancsak nagyméretű épületet egy csaknem negyven éve folytatott feltárás azonosította. Bár ez korántsem volt teljes, a szolnoki dzsámi története már felvázolható.
Bár a hódoltság kora másfél évszázadig tartott az ország jó részén, a török kor mégsem hagyott sok épített emléket maga után. A gyöngébb minőségű lakóépületeket az ország keresztény visszafoglalása után, majd a barokk konjunktúra során maradéktalanul elbontották, csupán néhány dzsámi menekült meg átépítve, akár funkcióváltással a pusztítás elől. Az sem volt azonban garancia a továbbélésre, ha katolikus templommá vált: 1820. júniusában megtartották az utolsó misét a szolnoki vártemplomban – amely a 16-17. században dzsámi volt –, s a következő év januárjára már köve is alig maradt az épületnek, hiszen még az alapozások egy részét is kitermelték. Részben ezekből a kövekből és téglákból építették fel néhány év múlva a ma is álló vártemplomot.
A törökök 1552-ben vették be nagyobb ostrom nélkül Szolnokot. A dzsáminak a helyét a korabeli várban, a Tisza-parti oldalon találták meg. Vélhetően nem új épületet emeltek, hanem egy korábbi udvarházat, esetleg templomot alakíthattak át még a század ötvenes éveiben. Uralkodói dzsámi volt, a jelenlegi adatok szerint kifejezetten tágas épület, amire a Szolnokon állomásozó katonák nagy száma és a muszlim lakosság növekedése miatt volt szükség. Az 1620-as években a budai pasa újíttatta fel, s a Szulejmán szultán-dzsámi a város 1685-ös visszafoglalását is nagyobb károk nélkül vészelte át.
Létezésének második (ha volt középkori előzménye, akkor a harmadik) szakaszában vártemplomként szolgált még 135 évig. Igaz, kupolájának ólomborítását még a 17. század utolsó éveiben leszedték és eladták, ám maga a szerkezet megmaradt az új nyeregtető alatt is. A minaretje is évek alatt kopott el: először körerkélyétől fosztották meg, majd új süveget kapott. Talán a Rákóczi-szabadságharc során sérült meg annyira (1706-ban maga a vártemplom is leégett), hogy lebontották.
Az utolsó leírás az épületről Gorové Lászlótól maradt fenn, aki 1819-1820-ban szemrevételezte a még álló, ám már lebontásra ítélt, statikailag is meggyöngült épületet. A dzsámi-régi vártemplom helye is feledésbe merült, csak 1951-ben azonosította egy tereprendezés során Kaposvári Gyula múzeumigazgató. Részleges feltárására – amely során a méreteit meg lehetett határozni – 1973-ban került sor Csányi Marietta vezetésével. Ám a balszerencse tovább kísérte a hajdani dzsámi történetét: nemhogy a feltárást nem sikerült folytatni, de 2006-ban kiderült, hogy az ásatási dokumentáció is eltűnt a múzeum adattárából.
Bár a teljes feltárást semmi sem pótolhatja,Kertész RóbertSudár BalázsBana Zsolt ésKómár Mihály többféle technikai megoldással igyekezett nem csupán megismerni, de be is mutatni az elpusztult épületet. Tanulmányukat hamarosan közöljük.

2012. július 21., szombat

A Maldív-szigetek legújabb mecsete


Az Indiai-óceánban található iszlám ország lobogói lengenek a szigetállam legújabb, 2012. július 12-én átadott mecsete előtt. A világítótoronyra hasonlító, jellegzetesen maldív minaretes iszlám imaházat Musza Aliról, egy helyi alapítvány névadójáról neveztek el.

2012. július 20., péntek

A miniszterelnök nyitotta meg az új dzsámit


Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök nyitotta meg az idei ramadán első pénteki imája során Isztambul legújabb dzsámiját a város ázsiai részén fekvő Atasehirben.

Az új mecset -melyet a nagy építészről, Mimar Sinanról neveztek el- nem törpül el a környék toronyházai mellett, hiszen négy minaretje egyenként 72 méter magas. 35 kupolájából a legnagyobb 42 méteres. Az imaházba 12 kapun keresztül lehet bemenni. A két év alatt felépült mecsethez egy kétszintes parkolóház és négy tizenöt személyes lift is tartozik.

Ramadán áldása: végre megnyílt a mufreesboro-i mecset


Hosszú jogi vitát követően ma, a ramadáni böjti hónap első napján vehetik birtokba muszlim imaházukat a mufreesboro-i hívők. A környék iszlamofóbjai szerint az iszlám nem vallás, s ezen az alapon szerették volna megakadályozni az építkezést.

A kupolával díszített mecset 12.000 négyzetláb alapterületű.

2012. július 16., hétfő

Új mecset Augustában


Az Egyesült Államokban található Augustában felépült a város második iszlám imaháza, ami 33.000 négyzetláb alapterületű.

A létesítmény hivatalosan a ramadáni böjt során nyílik meg.


2012. július 8., vasárnap

„Zöld” mecsetet építenek az Emirátusokban



Az iszlám színe a zöld, így vallási szempontból is „kompatibilis” lesz az a mecset, amelyet a bioépítészet és a zöld energetika szempontjait figyelembe véve építenek fel Abu Dhabiban, Saadiyat szigetén. A muszlim szentély tervét a helyi ALHOSN egyetem diákja, bizonyos Suhail Mohammen terjesztette elő, és azt már el is fogadta a sejkség iszlámügyi főhatósága, beillesztve azt egy 2030-ig szóló fejlesztési tervbe. 

A mecset, amelynek a hagyományoknak megfelelően lesz egy imaterme, egy minaretje és egy oszlopa, amely a szent város Mekka irányát jelzi, tetőkerttel látják el, amely csökkenti a sivatagi környezet erős napsugárzásának hatását. Ugyanakkor a szentély külső burkolatát egy különleges polimerrel, koriánnal vonják be, amely optimalizálja a természetes fényeket, ugyanakkor korlátozza a falak hőáteresztését, az üvegfelületekre lecsapódó napsugarak energiáját pedig a belső teret klimatizálására használják fel.

A világításhoz szükséges villamos energiát a tetőn elhelyezett napelemek biztosítják, míg az imádság előtti rituális mosakodáshoz felhasznált vizet felfogják a külső kertek öntözésére és a szökőkutak táplálására.