2010. március 18., csütörtök

Túlzottan konzervatív vagy csak szimplán nem normális?

Lebontani? Haram!!!
MTI

Lebontatná a világ legnagyobb mecsetét egy neves iszlám vallástudós Szaúd-Arábiából, hogy a nők és a férfiak ne imádkozhassanak ott egymás mellett a jövőben.


Juszif al-Ahmed sejk javaslata, hogy rombolják le a mekkai el-Haram mecsetet, és helyette építsenek egy "10, 20 vagy 30 emeletes mecsetet, ahol a nők teljesen elkülönülhetnek a férfiaktól", megütközést váltott ki szülőhazájában.

A merev nézeteiről ismert Ahmed sejk a rijádi Imám Mohammed ibn Szaúd Iszlám Egyetem vezetőtestületéhez tartozik. A vallástudós egy TV-műsorban fejtette ki álláspontját, és egy néző közzétette az adásrészletet az interneten, a YouTube videomegosztó portálon.

A mekkai Nagymecsetben van a Kába-szentély, az iszlám legszentebb helye, amely felé fordulva imádkozik az összes muzulmán a világon. Az el-Haram mecsetet az évszázadok folyamán többször is kibővítették, hogy elég hely jusson a zarándokok egyre növekvő számának.

Szaúd-Arábiában a nők és a férfiak nem érintkezhetnek egymással, ha nem rokonok vagy házastársak.

Fejezetek a muszlim művészetből


A Sulinet cikke

Amikor a mohamedán művészetről beszélünk, az iszlám valláshoz tartozó, többségükben arab népek művészetét értjük alatta, melyben kaleidoszkóp-szerűen keveredik más népek motívumvilága.
A VII-XVI. században az iszlám nagy világhatalmakat egyesített, és Spanyolországtól Indiáig uralkodott. Ennek alapján kulturálisan is egységessé tette birodalmait. A művészetben meghatározó lett az iszlám vallás élőlények ábrázolására vonatkozó tilalma, ezért az iszlám népeinek lényegében csak építészete és díszítőművészete van.
Fontos itt megjegyezni, hogy a mohamedán hódítás idején is élő perzsa és indiai miniatúrafestészet éppen ezért a meghódított népek eredeti művészetébe tartozik.
A kupolaépítésben ugyancsak a téglaanyag miatt használták a sztalaktitrendszert, melynél a kupola belső részében a sejtszerűen kiképzett tartórendszer egyben díszül is szolgál.
Sztalakit, vagyis cseppkő boltozat: a sokszögű vagy kör alaprajzú építmények befedésére, ill. a sarkok kiképzésére használták egymás fölé vagy mellé helyezett kis fülkék formájában.
Az építészet legfontosabb alkotásai a mecsetek és a dzsámik. Főbb típusai:
A kairói Ahmad ibn Túlún dzsámi minaretje. Eredetileg szögletes volt, később alakult ki a karcsú, kör alakú forma. 879-ben építették
A damaszkuszi Omajjád-mecset (8. sz.).
Ugyancsak keresztény templom oszlopaiból készült a legkorábbi (7. századi) és sokáig mintaképül szolgáló fosztáti imaudvaros Amr-dzsámi. Jellemzői a sokoszlopos csarnok, árkádsorral övezett udvar, közepén kút.
A kairói Ibn-Tulun-mecset (9. sz.) is imaudvaros, de téglapilléreken nyugszik, ezért vaskosabb (stukkódíszes). Ennél a típusnál jelent meg az imaidő kikiáltására szolgáló torony, a minaret.
Ismét más típus a négy oldalt nagykapus falakkal övezett, gyakran medreszével (iskolával) kombinált, zárt udvaros mecset v. dzsámi (pl. a koniai Indzse Minareli, 1256).
Végül az utolsó típus már eltér az udvarosoktól: zárt belső tér, amelyet gömbkupolák és gömbszelvények fednek. Ez a konstantinápolyi Hagia Sophia átalakításából nyerte eredetét (15-16. sz.).
A mohamedán építészet jellegzetes épülete a türbe: síremlék, ill., mauzóleum. Sírkápolna, szent életű férfiak, uralkodók és hősök temetkezőhelye. Magyarországon legismertebb Gül Baba budai türbéje. (Timur Lenk síremléke Szamarkandban, 15. sz.).
A paloták központi teret v. díszudvart körülvevő, gyakran dongaboltozással fedett épületek, többnyire téglából, vályogból v. vert falból épültek, rendszerint sivatagi oázisokban. Az építészeti sajátosságok közé tartozott az oszlopok és pillérek együttes használata, a patkóív (olykor csúcsos v. szamárhíd), a vályogépítés következtében összenyomott boltívrendszer.
Ebbe a sorba tartozik a keresztény mintára épült, római templomból átalakított jeruzsálemi Kubbet-esz-Szakhra (7. sz.)
Az ornamentika jellemző elemei
  • moreszk: a stukkódísz és ennek farácsok használatából eredő típusa
  • arabeszk: a növényi motívumok szövevényéből áll, az írás dekoratív alkalmazása plasztikus megoldásban (szögletes, ún. kufi írás, valamint kurzív arab v. török írás, szent szövegrész).
A belső díszítésben a mozaiknak csak kezdetben volt szerepe, később ezt átvette a színes fajanszlap.

I.

Az iszlám építészetének történetében öt nagyobb stíluskört szokás megkülönböztetni:
1. Arab: Az Omajjád-dinasztia (661-760) székhelye Damaszkusz volt, ott áll a nagy Omajjád-mecset. Jeruzsálemben ekkor épült a Kubbet-esz-Szakhra nyolcszög alapú, oszlopsoros, kupolás épülete.
A világi építészetet a kalifák sivatagi palotái képviselik:
Msatta és Kuszejr Amra romjai Jordániában.
Az Omajjádok bukása után öt évszázadon át Bagdad volt az Abba-szidák székhelye.
Itt épült a 9. században a Balkuwara palota (párja pedig Ukhaidiriben) fallal övezett, nagy udvarokkal, középső reprezentatív csarnokkal, környező kisebb épületekkel.
A 9. századi Egyiptomban új fejedelemség alakult, a Tulunida-dinasztia. Építészetét a vályog és tégla alkalmazása jellemzi, fő emléke az Ibn-Tulun-mecset (Kairó). A következő a Fatimida-dinasztia (10-12. sz.) volt. Idejében újra kőépítmények épültek, legszebb példája ennek az Azhar-mecset (Kairó), amely máig vallási és tudományos központ.
Ez időben már sok vallási iskolát, medreszét építettek. A mameluk szultánok uralkodása alatt (1260-1517), az arab építészet virágkorában főként a síremlékek jelentettek új formákat és díszítésbeli gazdagodást (kalifasírok Kairóban).

2. Perzsia 642-től tartozott az iszlám hatalmához. Az iszlám építészetét az első időkből itt síremlékek képviselték: Mumine Khatun (Ildegisz fővezér felesége) ée Khodabend kán sírja (Szultanije, 12., ill. 14. sz.). A későbbi időkben a színes ornarnentikájú, kerámiaburkolatú épületek voltak a legjellemzőbbek, legszebb példájuk a tebriszi Kék mecset(15. sz.), amely kobaltkék fajanszborításáról kapta nevét, ma rom. Timur Lenk városa, Szamarkand több szép emlékét őrzi ennek a művészetnek: Timur Lenk 34 m magas, mázsa csempével burkolt, kupolás síremléke (15. sz.), három medresze a város egyik terén.
3. Mór. A mohamedánok 711-ben foglalták el a Gibraltárt, és hamarosan övék lett
É-Afrika is. Ez a spanyol székhellyel (Córdoba) működő kalifátus építette a córdobai nagy dzsámit (8. sz.), amelynek sűrűn álló oszlopait kettős, csíkos boltívek fogják össze. A granadai Alhambra (13-14. sz.), a Ny-i arab építészet legnagyszerűbb alkotása, két díszudvar köré csoportosított termekből áll. A sevillai Alcázarr a spanyol-arab építészet másik jeles példája.


4. Szeldzsuk. A közép-ázsiai törökség 1077-ben alapította meg hatalmát a görögöktől megszerzett területeken. Székhelyén, Koniában áll ennek az építészetnek jellegzetes műve, az Indzse Minareli.Az Alhambra arab hatás alatt dolgozó keresztények munkája volt (mozarab stílus), az Alcázar pedig spanyol hatásokat befogadó araboké (mudejár stílus). Granada elvesztése (1494) után ez a művészet É-Afrika arab területeire szorult vissza.

5. Török. Az Oszmánok székhelye Brussza lett, ahol a sok dzsámi mellett paloták, fürdők, karavánszerájok is épültek. Bizánc elfoglalása (1463) nagy hatással volt ennek a művészetnek az alakulására. A Hagia Sophia példájára a centrális alaprajzú, kupolás, zárt terű templomépület vált uralkodóvá, ilyen az isztanbuli Bajazid-dzsámi (1507). A 16. században Szulejmán szultán építészének, Szinán basának vezetésével több mint 300 épület készült, legjelentősebb köztük a konstantinápolyi Szulejmán-mecset és a drinápolyi Szelim-dzsámi.
Ez volt tehát az iszlám építészet öt nagy stílusköre.
A mohamedán kultúra iparművészeti ágai közül a keramikát tekinthetjük a legjelentősebbnek. Legrégibb emlékei a Szamarra romjainál feltárt, növényi ékítmények mellett naturalista ábrázolást is felhasználó darabok; hasonlóan gazdag a rakkai kerámia is. A szeldzsuk időkben Raghes volt a technikailag legfejlettebb műhely (13. sz.), itt készült a fehér alapú, színekkel és arannyal díszített, ún. minai majolika. Niceában fehér alapon tarka, főleg cinóber festékkel díszített félfajanszok készültek.
A fafaragásnak különösen Egyiptomban maradtak fenn jelentős emlékei. Szépek a templomi berendezések fafaragványai: szószékek, Korán-állványok, ajtók. Itt is a növényi és a geometrikus mintájú ornamentika uralkodik; a rácsozatszerűen, léckeresztezéssel kialakított "musarabij" technika a 10. századtól tűnt fel. A fafaragáshoz hasonlóan elterjedt a csontfaragás is (ékszeres kazetták, fegyverek díszítése, kardmarkolatok, kürtök stb.).
A mohamedán üvegművészet fénykora a 12-14. sz. Központja Aleppo, s a formák és a díszítés egyaránt a szíriai üvegművészet sajátosságaira utalnak. A kristályedényeket viszont főként Egyiptomban készítették (10-11. sz.) Legszebb termékei az ún. Hedvig-poharak, amelyeket stilizált állatfigurák díszítenek.


A textilművészet termékei a nomád törzsek életében is nagy szerepet játszottak. (Az imaszőnyeget pl. az iszlám hivője mindenhová magával viszi.) Az öltözködésben a nyomott anyagokat kedvelték. A fejedelmi udvarok mellett mindig működő szövőműhelyek készítették a híressé vált anyagokat: a moszuli muszlint, a szkutari (voltaképpen Brusszában készülő) bársonyt, puha "kasmír" anyagokat. A szőnyegszövés és -csomózás eredetileg a nomád törzsek hagyománya volt, később már kivitelre is készült a keleti szőnyeg.

A fémművesség is fontos szükségleteket elégített ki. Egyik központjában, Perzsiában a korai edények ezüstből készültek. Az iszlám azonban a nemesfém használatát rituális okokból tiltotta, így a bronz- és rézművesség vált uralkodóvá. A vörösréz-berakásos bronzedények (tausírozás) a 8. században tűntek fel.
A szeldsauk korban kedvelték a bronztükröket, állat alakú parázstartókatt, füstölőket, víztartóedényeket.
A 13. századtólt Moszulban, amely már előbb a fémművesség egyik központja lett, a bronzok ezüstberakása volt a díszítés fő módja. Gyakran használták itt is az arab írás kalligrafikus motívumait. A fegyverkészítés a katonai hatalomra épülő iszlám birodalmakban mindig fontos szerepet töltött be (virágkora a 14-17. sz.). A világhírű "damaszkozott" pengéket gyakran arany- és ezüstberakásos feliratok díszítik. Gondoljunk csak az Ezeregy éjszaka meséire, ahola a díszes, írásokkal zsúfolt tőr például gyakran felbukkanó motívum. Azokon a területeken, ahol az eredeti hagyományok ereje miatt nem fogadták el teljesen az iszlám ábrázolási tilalmát, a miniatúrafestészet és a vallásos könyvek (Korán) illusztrálása megmaradt (Irán, Ny-Turkesztán). Ehhez csatlakozott a könyvkötészet, mely bőr- és lakkozott papírdíszítéseivel az olasz könyvdíszítésre is hatott.


2010. március 17., szerda

A kanadai polgármester bízik a mecset erejében

Így fog kinézni

Kanada nyugati részén, Brit Kolumbia államban még eddig csak kevés mecset épült. Az év közepére elkészül Prince George városának is első muszlim imaháza. A város polgármestere Dan Rogers most abban bízik, hogy a mecset mágnesként fog működni, s a településre vonzza a muszlim értelmiséget és elitet. A képviselőtestület is teljes mellszélességgel felvállalta a projektet, amikor 2004-ben átsoroltak, s így olcsóbban adtak el egy telket a muszlim közösségnek. A Vancouvertől 600 kilométerre északra fekvő városban ma már 200 muszlim család várja, hogy megnyissa kapuit az iszlám kulturális központ.

Centennáriumát ünnepli Európa mecsetmatuzsáleme

A szentpétervári mecsetet Abdul Akhat Khán, Buhara uralkodója emlékére emelték

Századik születésnapját ünnepli Szentpétervár mecsete, mely ezzel a legrégebbi a kontinens "modern mecsetei" között. Az utolsó cár engedélyével épült Oroszország akkori fővárosában, ahol a huszadik század elején még csupán nyolcezer muszlim élt. Az iszlám közösség azóta 700.000 fősre duzzadt Cafer Nasibullahoglu, a dzsámi imámja szerint, aki azt is bejelentette, hogy ezért új imaházat igyekeznek építeni. Amúgy Oroszországban gombamód szaporodnak a monumentális mecsetek. Csak Moszkvában öt áll belőlük. Vlagyimir Putyin is egy ízben azt hangsúlyozta, hogy Oroszország keresztény ÉS muszlim nemzet. Európa ma leghatalmasabb dzsámija is orosz fennhatóság alatt áll: Groznijban.

2010. március 16., kedd

Buják vára: a török mecset maradványai

Mecsetrom Bujákon
A Magyarország Album cikke

A Bujáki várat 1303-ban,egy oklevélben említették először,de a legrégebbi pontja az Öregtorony a tatárjárás után épült.1317-ben Ibur fia,István sikertelenül próbálta bevenni a várat.1386-ban Garai Miklós kapja ajándékba Mária királynétól,ezt Zsigmond király is megerősíti 1393-ban.Később a Pásztohi család kezébe kerül.1424-ben Zsigmond a feleségének adományozza.1438-ban Báthori István kapja,majd 1528-ban Szapolyai János király Werbőczy Istvánnak juttatja.Az északi rondella 1551 környékén épült. 1552.július 19-én Ali budai basa foglalta el és csak 1593-ban foglalja vissza Báthori István. A bécsi béke után újra királyi kézbe került. 1663-ban a törökök ismét elfoglalták.1666-ban a törökök a várat felrobbantották. A bujáki várban ma is látható a török mecset falainak maradványa.

A szent tér, a szent tér kijelölése az iszlám kultúrákban


A Cograf tudástár cikke

A mecset elrendezése, alaprajza a nyilvános istentisztelet követelményeinek felel meg. A mecset jelképesen egy fal, melyet úgy húztak, hogy Mekka felől egy képzeletbeli vonal merőlegesen érje. A falban egy mélyedés mutatja a muszlim számára merre kell fordulnia ima közben, ez a mihrab. Általában ez a legdíszesebb része a mecsetnek.

A mihrab magában nem szent hely, mint a keresztényeknél az oltár, az irány szent, melyet jelöl. A mihrab homorú formájú, melyet a keresztényektől vettek át, kialakításához kopt kőművesek technikájából merítettek.

A legtöbb mecset általában négyzet alapú, és egyszerű belső elrendezéssel rendelkezik, mert az istentiszteletek nem olyan összetettek, mint pl. a katolikus egyházban, ezért nincs szükség többszörösen tagolt belső térre. A másik ok, hogy a hívő minél közelebb szeretne lenni Mekkához, a mecsetben ez a pont a mihrab, ezt segíti az egyszerű belső elrendezés. Szükség van medencére, ahol a muszlim a rituális tisztulást elvégezheti ima előtt. Ez lehet kicsi medence, vagy szökőkút is. Ha a muszlim komolyan tisztátlan, akkor tetőtől talpig le kell mosakodjon, erre un. latrinák is találhatóak a mecset területén. A belső tér eleme a minbar, pulpitus, melyről a pénteki imán az imám mondja az igehirdetést. A minbar a mihrábtól jobbra helyezkedik el, e körül gyülekeznek a hívők a pénteki igehirdetés előtt. Az imám csak valamelyik alsó lépcsőfokán állhat, legfelül csak a próféta állhatott. A legelső minbar a hagyomány egy 3 lépcsőből álló egyszerű szerkezet volt. Iránban ma is ez a kedvelt. Az Oszmán birodalomban és Észak-Afrikában azonban a aprólékosan díszített, monumentális minbar terjedt. A dikka: dobogó, melyről az imám testhelyzetét, gesztusait közvetítik a gyülekezetnek, ha nagyon sokan vannak. A hangosbemondó óta nem nagyon használják. Kurszín: olvasópult, melyen a Korán áll. A mecsetbeli Koránok terjedelmesek, a qári’ a kántor ebből recitál. A kurszín a dikka mellett van többnyire. A mecset mellett van a minaret tornya, innen hívja imára a müezzin a hívőket. A minaret nem alapkövetelmény, a legegyszerűbb mecsetek mellett nem is volt minaret, a tetőről, valamelyik falról, vagy az udvarból szólították a híveket. A városokban általában egy torony van, az Oszmán birodalomban, és királyi építéseknél kedvelt volt a több torony. A muszlimnak le kell vennie a cipőjét mielőtt belép, erre fenntartanak cipős állványt, de teheti a bejáratnál lévő mélyedésbe is, magával is viheti, hogy az imánál a homlokához szorítsa.

Istentisztelet, szokások (a szent térhez is kapcsolódnak)

A muszlim naponta ötször imádkozik, reggel (a hagyomány szerint pirkadatkor), délben, délután, naplementekor, és este. Vannak olyan irányzatok, pl. Iránban, ahol csak naponta 3 alkalommal imádkoznak. A müezzin hívó szavára a muszlimnak elő kell készülnie az imára. A nők otthon imádkoznak, vagy ők is a mecsetben. Nem kötelező megjelenni a mecsetben csupán péntek délben, akkor az igehirdetést is végig kell hallgatni. A mecset szó az arab madzsidból származik, melynek jelentése: a földre borulás helye. A muszlimnak csendben és lehetőleg időben kell érkeznie. A mecsetbe lépés előtt a cipőjét leveti, vagy magával is viheti, két felét összerakja és a homlokához szorítja ima közben. Aztán rituális mosdást végez, ezzel a belső megtisztulás iránti vágyát fejezi ki. Ha a muszlim nem erőteljesebben tisztátlan, akkor csak jelképesen kell mosakodnia. Kéz, csukló megmosása 3-szor, száj, orrlyukak kiöblítése, arc, kar lemosása könyékig, minden mozdulat 3-szor. Ezután láb, boka. Ha erősen tisztátlan, mondjuk szeretkezett a feleségével, mielőtt a mecsetbe jött, teljesen le kell fürdenie. A mosakodás után csatlakozik társaihoz, akik Mekka felé fordulva várják, hogy az imám jelt adjon az imádkozás megkezdésére. Az imának vannak előírt részei, melyeket végre kell hajtani.

A szentek sírjai, mauzóleumok:

Az iszlámnak fontos szakrális helyei a szentek sírjai, és a mauzóleumok. A szentély középpontjában van a szent sírja, e fölött van általában a kupola. Köré temették tanítványait általában. Ez a hely, ahol a muszlim közel lehet, ahhoz, aki Allah közelében van. A sír lehet kicsi épület is, melyhez egy apró mecset épület tartozik csak. Nagy épületkomplexumok is vannak, szertartáscsarnokkal, konyhákkal, cellákkal, könyvtárral, szálláshelyekkel a vendégek számára. Ezeket a helyeket hatalmasságok, királyok támogatták adományokkal, nagy földbirtokkal rendelkeznek, ezért sokszor fontos hatalmi központok. A szentély gondozói sok esetben a szent vér szerinti, vagy spirituális leszármazottai. Ma sokszor már csak adminisztratív tevékenységet végeznek, de néhol spirituális vezetők még mindig. Itt jó példa a szufi misztika máig élő erős hatására gondolni. Vannak egyes szufi rendek, akik például rituálisan átdöfik testüket, azt mondják Allah adja az erőt, illetve a meditációs technikák, hogy, nem érzik a fájdalmat. Ez a mai napig nagyon népszerű irányzat. (Még a National is filmet forgatott róluk ). A hívők imádkoznak a szenthez áldásért a szentekhez, ezt az ortodoxok ellenzik, szerintük egyenesen csak Allah-hoz szabad fordulni. A legnagyobb ünnep, a szent halálának évfordulója, mert ekkor csatlakozott Allah-hoz, Az ünnepen táncolnak, énekelnek, a Koránból recitálnak. Azt próbálják felidézni, hogy hagyományozódtak a szokások a Prófétától a szentig.

Különbségek:

Ez főként művészeti megoldásokban van, illetve a kialakulás körülményei területenként eltérőek lehetnek. Mivel én iranisztikás vagyok, ezért a perzsa mecsetekről tudok megbízható információval szolgálni. Ajánlom a gépeskönyvet, mert Szántó Iván írásai nagyon jók, onnan ki lehet venni a különbségeket.

Iráni mecsetek

Iránban nagyon fejlett kultúra, rendkívül kifinomult művészet volt már az iszlám hódítás előtt is. Pl. a Szasszanida birodalom volt abban a korban a luxuscikkek legnagyobb exportőre, nagy hatással, több helyen is másolták, Európában, Japánban, Kelet-Afrikában. A perzsa (iszlám előtti) művészet és az arab művészet szintézise alakította ki a jellegzetes iráni iszlám művészetet, mely nagy hatással volt még az egészen távoli terültekre is. A legkorábbi iszlám mecsetek nagyrészt zoroasztriánus templomokra épültek rá, vagy azok helyén létesültek. Később megtörtént az oszlopos-udvaros mecsettér kialakítása. A kupola nélkülözhetetlen elem lett a palotáknál és a mecseteknél. Már a korai mecseteknél megfigyelhető a gazdag, kifinomult belső díszítés, stukkódíszek. A 13 sz.-tól elkezdődött az arab mecsetforma átalakulása az iráni típusra.

Arab mecsetek:

A mekkai Kába szentély kezdetlegesnek nevezhető, egy egyszerű négyszög alapú terület fallal körülvéve, később ezt lebontották és bonyolultabbat építettek a helyére. Mohamed korában ennyi volt a szentély, mecset még nem létezett, szervesen el se volt kerítve a várostól. Később a Kába szentélyt jelentősen átalakították, a 7 sz. végére már mecset volt. Az első nagyszabású iszlám építmény a Sziklakupola v. Sziklaszentély Jeruzsálemben. A szentély nyolcszögletű, kupolás épület. A belső tér oszlopos terület, mely mellett a hívek körbejárhatják a szent sziklát. Az arab kultúrához köthető iszlám is sokszor ráépült más korábban is létező épületekről, pl. a damaszkuszi Umajjád mecset egy keresztény templomra, mely még korábban Jupiter szentély volt. Az észak-afrikai építészetet sokáig a cordobai nagymecset határozta meg. Ez szintén keresztény templomra épült rá. Az Umajjád tradiciók, és a késő antik hispániai tradíciók keveréke.

A török mecsetek:

A szeldzsuk dzsámik ,medreszék (hitiskola) nagyon elegáns stílusban épültek, gazdag belső díszítéssel, csempe, stukkó, kődíszekkel. A török művészetre nagy hatással volt Drinápoly, majd Konstantinápoly elfoglalása. Fontos hatás volt Tebriz, Kairó elfoglalása. A szeldzsuk dzsámik közül 3 olyan dzsámi van, melyek biztosan az iráni nagy Szeldzsuk építészettel hozhatóak kapcsolatba. Nagy középső udvar köré rendezett épületegyüttes, mihrab fölött kupolás tér, nyitott udvar, változatos minták szerint épültek. A csempedíszítés elsőként jelent meg Anatóliában. Az Oszmán dzsámik: a koraiak: kupolával fedett négyszögletes tér, előtte nyitott bejárat. Később a belső tér bonyolultabb lett. A korai oszmán építészet másik jellegzetes típusa a fordított T alapú, ún. zaviye, Később visszatértek az arab formához. Nyitott udvar, melyet oszlopos árkádsor keretez, középen a rituális mosakodásra szolgáló kút a sadirván. A dzsámi épülete zárt, a mihráb felett a legnagyobb kupola.

2010. március 15., hétfő

Karitatív fesztivált rendezett egy chilei mecset


Coquimbo éke: az andalúz stílusú VI. Mohamed mecset

A chilei Coquimbóban áll Dél-Amerika egyik legjelentősebb iszlám építészeti emléke: a VI. Mohamed mecset. A mecset nem egyszerűen imahely, hanem a vallásközi párbeszéd egyik fontos központja is. A marokkói nagykövetség által is támogatott "Una mano para los Hermanos del Sur" (Segítség a déli testvéreknek) című rendezvény célja több ezer szegény sorsú chilei család megsegítése volt. A Techado stadionban rendezett show-műsoron mintegy tizenöt zenekar lépett fel -meséli Ahmed Ait Belaid, a központ vezetője- az ország minden szegletéből. A gyűjtés sikeres volt.

Film készül a párizsi nagymecset alapítójáról

A film sztárja

Franciaország európai részének legrégebbi iszlám imaházát, a párizsi nagymecsetet 1926-ban Khaddour ben Ghabrit alapította, aki Algériában született, s aki nagyon sokat tett a francia-arab kapcsolatok előmozdításáért. Ben Ghabrit híres emberbarát hírében állt, aki a II. világháború során üldözött zsidókat is megmentett.

A kétszeres Caesar-díjas Tahar Rahim fogja a filmet rendezni. A forgatásra idén nyáron kerül sor.

No Moschea Day

Nagymecset Rómában: Európában az egyik legnagyobb

Az Európai Unióban talán épp Olaszországban tapasztalható leginkább az iszlámtól és a muszlimoktól való beteges félelem. A szélsőséges regionalista párt, az Északi Liga (Lega Nord) Sesto San Giovanni-ban mecsetelles hepeninget szervezett No Moschea Day néven (a moschea szó olaszul mecsetet jelent). Kenyérrel, mortadellával és borral készültek. Azt hitték egy jót diszkriminálhatnak, de a provokációjuk kevés visszhangot eredményezett.

Besúgó az Al-Azhar új imámja?

Innen vitték el a két ellenzékit

Az Arab Hálózat az Emberi Jogokért nevű szervezet szerint igen. Történt ugyanis, hogy a közelmúltban elhúnyt imám, Tantavi sejk, temetésén letartóztattak egy bloggert, Mohamed Mounirt és egy emberjogi aktivistát, Ahmed El Sayed Ahmedet. A rendőrségi kihallgatás során jelen volt a mecset egyik új imámja is, aki -az emberjogi aktivisták szerint- jogtalanul kémkedett a hívek kárára.

Az eset arra lehet példa, hogy Egyiptom szekuláris kormánya egyre komolyabb nyomást igyekszik gyakorolni az őt kritizáló ellenzékre.

Mecsetellenes kampányba kezdett az új iszlamofób párt

Mecset Ausztráliában

Mecsetellenes kampányba kezdett az újonnan alakult Ausztrál Protekcionalista Párt, melynek célja a szigetország sokszínű kulturális hátterének egyszínűvé festése. A párt szerint az iszlám vallás összeegyeztethetetlen az ő egyszínű világképükkel. Épp ezért lépnek fel a Newcastle városába tervezett új mecset és muszlim kulturális központ terve ellen, ami kiváltana egy ma létező, de ezzel megszűnő kisebb imahelyet. A párt honlapján a kommentelő párttagok szerint minden muszlim szélsőséges. Nos, mi őket tartjuk annak...

Zsidó biztonságiak törtek be az Al-Aksza mecsetbe

A muszlimok harmadik legszentebb imahelye

A KUNA, a kuvaiti hírügynökség jelentése szerint az iszlám vallás harmadik legszentebb imahelyére felfegyverzett zsidó megszállók törtek be. Erőszakkal elvezették az ott békésen ücsörgő néhány tucat jeruzsálemi arabot, akik azért tartózkodtak a helyszínen, hogy megakadályozzák egy szélsőséges zsidó csoport aktivistáit abban, hogy elfoglalják és zsinagógává alakítsák az épületet. Néhányan közülük eljutottak a Kegyes Korán 17. fejezetében is említett mecset belsőbb részébe, ahova a biztonsági erők már nem mentek utánuk.

A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy zsidó szélsőségesek lerombolni készülnek a Távoli Mecsetet, s ott a rómaiak által megsemmisített zsinagóga mását készülnek felépíteni.

2010. március 14., vasárnap

Mecsetrombolásra adtak parancsot a zsidók

A zsidó gyűlölet tárgya

A palesztinai Nablusz közelében fekszik egy Burin nevű falu. A régi iszlám imaház helyében impozáns mecsetet álmodtak ide a helyiek. Szalman al-Fárisziról nevezték el, aki Mohamed próféta társa volt, perzsa számazású, aki előbb mágushitű volt, majd keresztény lett, s aggastyánként muszlim. Nem tudni, hogy a mecset maga vagy a név volt az, ami zavarta a zsidó megszállókat, de parancsot adtak az épület lerombolására. Az ő verziójuk szerint az építtetők nem kaptak engedélyt. A közösség ügyvédje és a falu polgármestere szerint is veszélyes precedenst teremt a területfoglalók döntése, aminek célja a muszlimok megalázása és meglopása. A mecset a falusiak adományából épül.

2010. március 12., péntek

Mecset épülhet Lorcában

A lorcai umma a kis imaházban

Lorca kisváros Spanyolország déli részén. A helyi muszlim egyesületet 1997-ben alapították. Ma már 10.000 iszlám vallású él a környéken. Pár éve kaptak egy kis helyiséget mecset céljára az önkormányzattól, de azt mára kinőtték. A helyi marokkói, algériai és mali muszlim mecset építésébe szeretnének kezdeni.

Szabálytalan mérőórák miatt kapcsolták le a villanyt

Mecset Burmában

Nem. Nem ott, hanem Burmában. Maungdauw városának nagymecsete és hafez khanája, azaz Korán-iskolája a ludas. Az utóbbiban elhelyezett mérő illegális volt, ezért még február 5-én mindkét helyen elaludtak a lámpák.

Koszovó kiutasított egy autodidakta imámot

Mecset Koszovóban

Koszovó úgy döntött, hogy csapást mér a vahhabitákra. Első lépésként kiutasítottak az országból egy albán állampolgárságú, botcsinálta imámot, egy bizonyos Xhemajl Dukkát, akit Kastriot néven is neveznek. Az ország középső részén, Drenicán tevékenykedő lelki vezető mecsete volt az egyetlen imahely a muszlim többségű államban, mely nem tartozott a Koszovói Iszlám Közösség égisze alá, aminek országszerte 716 mecsete található. A mecsetbezárást és az imám elbocsátását 6000 skenderaji lakos -zömmel muszlimok- is követelték. Szintén üdvözölte a lépést Sabri Bajgora, a Koszovói Iszlám Közösség feje. A hírek szerint Duka a brit Rahma Foundation-höz állt közel.

2010. március 11., csütörtök

Skizofrén nácik firkálták össze a mecsetet Tourcoing-ban


Náci feliratok egy mecset falán

Marc Grubica skizofrén. Egyrészt mert náci. Egy Grubica ne legyen náci! S ha már náci, legalább tudnia kéne, hogy mit is akar. Történt, hogy ez a deréknak kevéssé sem nevezhető illető horogkeresztekkel és feliratokkal pingálta össze az egyik mecsetet a franciaországi Tourcoing városában, nem messze a belga határtól. Két felirata örökbecsű, s tanuskodik elmeállapotáról: "A zsidó állam győzni fog!" és "Kurva zsidók".

A rendőrök szerint részgek voltak. A pszichiáterek még nem nyilatkoztak...

Keresztény szélsőségesek húsvéti autodaféja

A tervezett mecset

Az Angol Védelmi Liga egy keresztény gyökerű szélsőségesen rasszista iszlamofób szervezet Angliában. A hírek szerint ez a szervezet április 4-ére, azaz húsvét vasárnapjára 3000 aktivistájával készül megszállni Dudley belvárosát. Céljuk tiltakozni egy 18 millió fontos összköltségvetésűre tervezett megamecset ellen. Egy antifasiszta szervezet pedig ellentüntetésre készül. Dudley népe pedig egy ünnepi rémálomra: autodaféra. Idővel elkezdik deszkázni az ablakokat...

Millward tanácsos megjegyezte egy riportban, hogy Dudley-ban már harminc év áll mecset, ami ellen nem tiltakozott senki sem.

Surrey: eljött a vég!

Ez a mecset is Surrey-ben áll, s eddig a kutyát sem zavarta...

Az angliai Surrey-béli mecsetépítés ügye már-már gumicsont a blogunkon. Most eljött a vég: a bengálik muszlimok ellen "összeesküdtek" a keresztény egyházak, a katonai akadémia, az oxfordi imám és most már a városi önkormányzat is. Végül nem kapták meg az építési engedélyt. Sőt, a bontásit sem, mert kiderítették, hogy a viktoriánus iskola melynek a helyére épült volna a mecset, műemlék.

2010. március 10., szerda

Befogadói ellen fordult az ál-muszlim - videó!


Mohamed Szubhi imám szószéke


A Stop Tv rövidfilmje

Különös hír járta be nemrég a magyar sajtót, miszerint a Magyar Iszlám Közösség évek óta lopja a gázt a szolgáltatótól. A hír forrása egy nemrégiben a közösség által befogadott, magát muszlimnak mondó férfi, aki a szervezet vezetői szerint pár hét után elkezdett visszaélni befogadói vendégszeretetével. Utánanéztünk mi is történt a mecsetben, tekintse meg Ön is a STOP videóját!

A videó megtekinthető ITT.

Meghalt a csecsemő, mert a rendőrök halottnak hitték

A HarmoNet cikke

Egy angliai mecset lépcsőjén hagyott csecsemő azért halt meg, mert a kiérkező rendőrök csak 80 perc után jöttek rá, hogy még él. Addig a hidegben hevert.
A kiérkező halottkém jött rá, hogy a baba még lélegzik, ezután kórházba szállították, de ott egy órán belül meghalt.

A szemtanúk szerint a rendőrök körbekerítették a staffordshire-i Shelton mecseténél a "hullát", majd jóval később rendőrautón vitték be a kórházba.

Úgy tudni, a gyerek mellett egy üzenet volt: Legyenek szívesek eltemetni! A levélhez két 10 fontost is mellékeltek.

Meghalt az Al-Azhar imámja

Az Al-Azhar

81 éves korában szívrohamban meghalt szerdán Mohammed Szajjid Tantávi, a kairói al-Azhar mecset imámja, aki éppen egy szaúd-arábiai látogatáson tartózkodott és egyiptomi hazatérésére készült.



Tantávi a rijádi repülőtérre indult, amikor rosszul lett és kórházba szállították a szaúdi fővárosban, ám már nem tudtak rajta segíteni. Az egyiptomi televízió az al-Azharról készült képeket és gyászzenét sugároz a halálhír bejelentése óta.

Egyik fia bejelentette: a vallási vezetőt Medinában temetik el, az iszlám egyik legfontosabb szent helyére. A mérsékelt és megbízható Tantávit 1996-ban nevezte ki az Hoszni Mubarak egyiptomi elnök az al-Azhar élére. Ezt a mecsetet a szunnita iszlám első számú oktatási központjaként tartják számon.

A mecsethez ugyanis – mely nevét Kairó ősi elnevezéséből eredezteti – egyetem is kapcsolódik, melyet a 20. században alapítottak. Az al-Azhar nemcsak oktatási tevékenységével tűnt ki, fatváival rendszeresen segítségére sietett a hívőknek, hogy eligazítsa őket vallási kérdésekben.

A hatalomhoz közel álló intézmény ellenpólusként is szolgált a radikális iszlámmal szemben.

2010. március 8., hétfő

"A gyermekeim már magyar muszlimok lesznek"

A Heti Válasz cikke Zsuppán András tollából
Dr. Saleh Tayseer impozáns könyvtára előtt. A Budafoki útra 55.000 kötetet vinnének!

Török étkezdék, fejkendős lányok a villamoson, arab orvosok - Budapestre megérkezett a multikulti. Vajon a magyar gyomor az idegen vallást is olyan könnyen befogadja, mint a dönert?
A budapesti muszlim közösség sokkal kisebb, mint a nyugat-európai nagyvárosok sok százezres gyülekezetei, de az iszlám újbóli felbukkanása tartós jelenségnek ígérkezik. A magyar társadalom toleranciája eddig kiválóan működött, az együttélést nem kísérték konfliktusok.
A XI. kerületben most mégis egy mecsetépítési terv borzolja a kedélyeket: az Iszlám Egyház a Budaörsi úton, egy központi fekvésű területen szeretné felépíteni az első önálló budapesti mecsetet. A helyiek tiltakoznak, mivel az iszlám láthatóvá válásának lehetősége előhívta a szunnyadó félelmet a terrorizmustól és persze attól, hogy a város megszokott arculata, identitása megváltozik.

A terrorizmus vádja

Az engedélyezési folyamat első szakasza az áprilisi választások idejére ér véget, megjósolhatatlan eredménnyel. A mecsetépítési szándék mindenesetre jelzi, hogy a budapesti iszlám közösség gyarapodása elérte azt a mértéket, amikor a hívők már nem elégszenek meg lakásokból és pincékből kialakított imatermekkel, hanem szeretnének megjelenni a város életében. A mecsethez iszlám kulturális központ is kapcsolódna, ami a többségi társadalommal való párbeszéd és persze a térítés helyszíne - az iszlám ugyanis a kereszténységhez hasonlóan univerzális igényű vallás.

Mecsetet utoljára a törökök építettek Magyarországon a XVII. században, azóta egyszer, az 1930-as években merült fel hasonló - végül kútba esett - terv a budapesti bosnyák közösségben. Az európai nagyvárosok többsége ma már túl van az első, sőt a második, harmadik mecset felépítésén. Berlinben és Londonban 1924-ben, Párizsban 1926-ban, Bécsben 1979-ben, Madridban 1988-ban, Rómában 1995-ben, Stockholmban 2000-ben épült fel az első nagymecset. Nyugaton már a második építkezési hullám is lezajlott a vidéki városokban, Franciaországban például 2125, Németországban 206, Hollandiában 450 imahely működik.
Magyarországon két olyan iszlám kegyhely található, amely a török kor óta kisebb-nagyobb megszakításokkal használatban maradt. Gül Baba türbéje a Rózsadombon az egész iszlám világban számon tartott zarándokhely. Pécsett Jakováli Hasszán pasa dzsámijában az 1980-as évek óta a város muszlim közössége rendszeresen megtartja a pénteki imát, de a műemlék továbbra is állami tulajdonban van.
Budapesten az iszlámról sokkal inkább a török étkezdék juthatnak eszünkbe, mint a mecset: olcsó kajáldából a pesti belvárosban több mint két tucat működik. Olyan önkiszolgáló vendéglő is akad, melynek alagsorában mecsetet rendeztek be, a pénztár mellett pedig magyar nyelvű vallási anyagokat helyeztek el.
A belpesti utcakép multikulturalitása megtévesztő, mert az iszlám közösség csekély számú. Az egyetlen hivatalos adat a 2001-es népszámlálás eredménye: ekkor 3200 fő vallotta magát muszlimnak - ugyanakkor az iszlám gyökerekkel rendelkezők száma valójában tízezer körül lehet. Budapesten nyolc imahely működik, ezek közössége nagyjából 1500 fő; legalábbis ennyien vesznek részt a nagy ünnepeken. A péntekenként mecsetbe járók öt-hatszázan lehetnek.
A két bejegyzett iszlám egyház közül a Sulok Zoltán vezette Magyarországi Muszlimok Egyháza a régebbi. Ezt 2000-ben alapították, és központja a XI. kerületi Sáfrány utcában található. Három évvel később a hívek egy része kivált, és létrehozta az Iszlám Egyházat, amely a budapesti Bartók Béla úti Dar al-Salam mecset fenntartója. Maga a mecset régebbi az egyháznál, még 1996-ban alapította egy Budapesten élő szudáni üzletember. Miután az alapító távozását követően "gazdátlanná" vált, a kétezres évek elején egy palesztin fogorvos, Saleh Tayseer vette gondjaiba.
Az imavezető személye sokszor változott, jelenleg egy egyiptomi imám vezeti az istentiszteleteket. A doktor 2004-ben országosan ismertté vált, amikor Móse Kacav akkori izraeli államfő budapesti látogatása idején terrorizmus vádjával letartóztatták. A vád alaptalannak bizonyult, és a magyar államnak kárpótlást kellett fizetnie a két hónapig raboskodó orvosnak. Meg kell még említeni az 1988-ban alapított Magyar Iszlám Közösséget, amely a Róbert Károly körúton tart fenn imahelyiséget. Ez a kicsi gyülekezet szinte kizárólag iszlám hitre áttért magyarokból áll, vezetője Bolek Zoltán, alelnöke a Bolíviában agyonlőtt Rózsa-Flores Eduardo volt. Vidéken többek közt Szegeden és Miskolcon működik imahely.

Vegyes házasságban

Mindkét komoly iszlám egyház tagsága sokszínű etnikailag, az alapító közel-keleti arabok mellett afrikaiak, pakisztániak, közép-ázsiaiak is megfordulnak a két újbudai mecsetben. A Bartók Béla úti mecsetről úgy tartják, hogy az iszlám szigorú, autentikus irányvonalát követi. Ezt szokás szalafitának is nevezni, ami azt jelenti, hogy az első három muszlim nemzedék életmódját tekinti példaadónak, vagy vahabitának (ez az iszlám szaúdi változata). Saleh Tayseer visszautasítja ezt a besorolást, mivel úgy tartja, az iszlám egységes, és bűn szektákra vagy felekezetekre osztani.

A fogorvos életútja jellemző az egész közösségre. Kuvaitban élő palesztin szülők fiaként 1986-ban érkezett Magyarországra tanulni; aztán itt ragadt, feleségül vett egy magyar lányt, és családot alapított. "A szívem több mint két évtized után is visszahúz, mert egy iszlám országban könnyebb Isten akarata szerint élni, mint Európában" - mondja. "Nem az a probléma, hogy Magyarország keresztény ország, inkább az egyre általánosabb vallástalanságot érzem veszélyesnek. A szabadosság az iszlám világban is terjed, de a társadalmat még mindig erősebben összetartják a hagyományos kötelékek. Ugyanakkor valószínűleg itt fogok meghalni, és a gyerekeim már magyar muszlimok lesznek" - vélekedik.

Tayseer annak a nemzedéknek a képviselője, amely az iszlám közösség magját alkotja. Ennek tagjai többnyire az 1970-es, 1980-as években érkeztek Magyarországra diákcsereprogramok keretében arab országokból, és magyar lányokat vettek feleségül.
A 250-300 fős gyülekezetben körülbelül százan élnek vegyes házasságban. Kisebb csoportot alkotnak azok a kereskedők és pénzváltók, akik a rendszerváltás után családostul érkeztek az országba, illetve azok, akik csak ugródeszkának használják hazánkat Nyugat-Európa felé. A Bartók Béla úti gyülekezetet alkotó férfiak jelentős része orvos, ügyvéd, közgazdász, mérnök, ezért az alapítvány képes volt összeszedni a pénz javát a Budaörsi úti telekvásárlásra. A hiányzó részt, 30 millió forintot szaúdi segítséggel pótolták ki.

Ima a munkahelyen

A vendégdiákok és a követségi alkalmazottak jelenléte miatt állandó a fluktuáció. Az Iszlám Egyházat nemcsak a titkosszolgálat beépített emberei figyelik, hanem kultúrantropológusok is tanulmányozták. Kiss Enikő és Bisztrai Márton kutatásaiból egy életmódjához, identitásához ragaszkodó, de a többségi társadalomba integrálódott kis közösség képe rajzolódik ki.

A vegyes házasságban élő férfiak hibátlanul beszélnek magyarul, nyugati ruhát viselnek, kamaszkorú vagy annál fiatalabb gyerekeik magyar iskolába járnak és magyar az anyanyelvük. Az arabot szombatonként különórákon tanítják a nőknek és a gyerekeknek. A többnejűség vagy a nők körében a csador viselése nem fordul elő, viszont az előírásos kendőt sok asszony hordja, és a mecseten belül elkülönítik a nemeket. A mecset elsősorban a férfiak területe, a pénteki közös ima is csak számukra kötelező. A nők többnyire szombaton látogatják a mecsetet, ezen a napon a közösség tekintélyes férfi tagjai vallási előadásokat tartanak."Az iszlám közösségi vallás, a tanítások mellett főleg ez adja az erejét. A közösségben elmondott imát huszonhétszer jobbnak nevezik, mint a magányosan végzett imádkozást. A mecsetbe nemcsak az istentisztelet miatt járnak az emberek, hanem azért is, hogy találkozzanak az ismerőseikkel, a böjti időszakban esténként közös vacsorát rendezzenek" - magyarázza Kiss Enikő.
A keresztény többség és az iszlám hívők közti feszültségek ma még többnyire az ismeretek hiányából fakadnak. Komoly gondot jelent olyan munkahelyet találni, ahol a munkaadó tudomásul veszi, hogy péntek délben az alkalmazottjának mecsetbe kell mennie, és sokan azt is furcsának találják, ha kollégájuk arcra borul az iroda egyik sarkában, mert elérkezett az ima ideje (a vallás napi öt imát ír elő).
A kendő egy nyugati országban éppen ellenkező hatást kelt, mint a Közel-Keleten: ráirányítja viselőjére a férfiak figyelmét, és előfordul, hogy a járókelők megjegyzéseket tesznek a szokatlanul öltözött lányokra. Ártalmatlan apróságok is okozhatnak kínos helyzetet: Bisztrai Márton például találkozott olyan muszlim kisfiúval, akinek részt kellett volna vennie a karácsonyi iskolai ajándékozásban. Márpedig ez - miközben az ünnep a többség számára Isten fiának születésére emlékeztet - a túloldalról nézve a legszörnyűbb istenkáromlás.

Goethe és a muszlimok

Bár a fejkendős muzulmán nők Németország nagyvárosainak utcaképéhez is hozzátartoznak, ez mély feszültséget még nem okozott. Az idegenellenességre történelmi tapasztalatból eleve kényes német közvélemény egyébként is hamar elhallgattat bármiféle kritikus hangot. Szemben Ausztriával, ahol két radikális párt is jól megél az iszlámellenességből, a németeknél a szélsőjobb nem szalonképes.

Néhanapján azért komolyabb politikusokból is ki-kicsusszan egy-egy iszlámkritikus megjegyzés. Botrány kerekedett például tavaly ősszel egy szociáldemokrata bankár szavaiból: Thilo Sarrazin, a jegybank egyik vezetője a berlini törökökről szólt becsmérlően.
Az iszlámkritikusok sokszor az iszlámellenesnek feltételezett zsidóság megértésében bíznak, ám Sarrazinnak is azzal kellett szembesülnie, hogy a német zsidóság vezetői - nácizmust kiáltva - a török kisebbség mellé álltak. Így tettek akkor is, amikor a szélsőjobb egy kölni mecset felhúzása ellen tiltakozott. A kezdetben még a kölni dómnál is nagyobbnak álmodott épületet - melynek alapkőletételére tavaly került sor - azonban egy zsidó származású kölni újságíró, Ralph Giordano is élesen bírálta.A Németországban élő muzulmánok száma négymillióra becsülhető - és ennek fele már állampolgár. A legtöbben Törökországból érkeztek, ezért nem is "arab problémaként" jelenik meg a muzulmánok kérdése. Persze az integráció itt sem túl sikeres - amint ezt a nagyvárosok "eltörökösödött" gettói bizonyítják. A hosszú ideig nagy hangon üdvözölt multikulturalizmus mára olyan állapotokat szült, hogy Berlin egyes utcáin hiába keresnénk német újságot a közértben - csak anatóliai választékot találnánk. A konzervatív körök ezért hangsúlyozzák annak fontosságát, hogy a német kultúra legyen olyan erős, hogy az a bevándorlókat is beszippantsa.
A cél azonban nem csak az, hogy a török kisgyerekek Goethét olvassanak, hanem a holokausztot is azonos módon kellene "átélniük". Legalábbis egy beilleszkedési teszt ilyesmit várna el tőlük. A zöldek török származású társelnöke, Cem Özdemir épp a minap panaszolta fel a bevándorló fiatalok zsidóellenességét. Egy felmérés szerint ugyanis a török fiatalok hatvan százaléka inkább "visszataszítónak" találja, ahogy a németség a múltjához viszonyul.

Az ilyen számok is megerősítik a politikusokat abban, hogy "németesíteni" kellene az iszlámot. Ma például a német mecsetekben olyan imámok prédikálhatnak, akiket török vagy arab, nemritkán szélsőséges szervezetek küldenek Európába. Ezért fogalmazódott meg az év elején a gondolat, hogy a katolikus és evangélikus hittanárokhoz hasonlóan a muzulmán prédikátorokat is a német egyetemeken képezzék. Igény mindenképp lenne rájuk, hiszen a német iskolákban majd' hétszázezer diák várna muzulmán hittanárra.

Fátylat rá

24 óra nélkülünk - így hirdette hét eleji párizsi megmozdulását az arab származású újságíró, Nadia Lamarkbi. A zsurnaliszta azt akarta elérni, hogy a bevándorlók egy napig ne dolgozzanak, így döbbentve rá a közvéleményt a külföldről érkező munkavállalók nélkülözhetetlenségére.
Az ország élete persze nem állt meg, de újabb vita indult a többségi társadalom és a külföldiek viszonyáról, az integráció állásáról. Ennek a diskurzusnak egyik legtöbb indulatot kiváltó része látszólag egy egyszerű ruhadarabról szól. A becslések szerint mindössze 400 és 2000 közötti nőt érint, a burka viselésének kérdése mégis jelképes ügy lett Franciaországban. Jóllehet az egész testet elfedő lepellel a franciák jelentős része soha nem találkozhatott, társadalmi vita bontakozott ki. Például: a francia "államideológia", a laicitás (az állam és egyház merev elválasztása) jegyében betiltható-e a viselet? Esetleg egy ilyen törvény már a személyes vallási meggyőződést sértené?
A burkáról szóló vita csak újabb fejezete a nyolcvanas évek vége óta újra és újra fellángoló ideológiai összecsapásoknak. Hat éve Franciaország ellen a muzulmán világ számos országában tüntettek. Párizsban akkor törvényt hoztak arról, hogy az iskolákban tilos a vallási hovatartozás "feltűnő jelképeit" hordani. A rendelkezés hatálya alá azonban nemcsak a muszlim nők által hordott kendők és leplek estek, hanem a nagyméretű keresztek, zsidó kipák vagy szikh turbánok is.
A burka viselése összefügg a Korán tanításait szó szerint értelmező fundamentalista szalafizmussal, amely igyekszik valamennyi szálat elvágni a nyugati világtól. Így már érthetőbb, hogy a Le Figaro napilap számára készített felmérés szerint a franciák 65 százaléka egyszerűen betiltaná a burka viselését.A témában fél évig vizsgálódó nemzetgyűlési bizottság január végi jelentésében - jóllehet nem támogatták a burka betiltásáról szóló törvényt - szigorításokat javasolt. Eszerint egy közintézménybe belépve a burkát viselő asszonynak legalább az arcát láthatóvá kell tennie. Ha erre nem hajlandó, akár vissza is utasíthatják mondjuk a szociális ellátással vagy a tartózkodási engedély elbírálásával kapcsolatos kérését.

Nicolas Sarkozy államfő tavaly júniusban leszögezte: "A burkát nem látjuk szívesen a köztársaság földjén." De hiába a hivatalos elítélés, a parlamenti bizottság megállapította: a lepelviselet csak egyik jele a társadalom egyes csoportjai mind erőteljesebb (ön)szegregációjának. Jacques Myard, a kormányzó jobbközép UMP képviselője, a bizottság tagja szerint a nemzetgyűlési munka során döbbent rá: az ország egyes területein a muszlim közösségeknek otthont adó egyes külvárosok már elgettósodtak.

2010. március 7., vasárnap

Nincs pénz a leridai mecsetre

Így nézett volna ki...

Spanyolországban, sok más európai országgal szemben, a helyi hatóságok támogatják a mecsetépítéseket. A katalóniai Leridában (katalánul: Lleida) az Ayuntamiento 2007-ben adott telket a célra. A napokban viszont kiderült, hogy a helyi muszlim közösség nem igazán tett azért semmit, hogy a tartomány első minaretes mecsetje létrejöjjön. A polgármesteri hivatal munkatársait felháborította ez a hanyagság, így a mecset megépülése veszélybe került.

A muszlim most a költséges építkezés helyett havi 2500 euróért készülnek új épületet bérelni a város északi részén, ahol a bevándorlók élnek.

Mecsetté alakulhat a mozi Grossetóban

Grosseto belvárosa

Olaszország Toszkána nevű tartományának Grosseto nevezetű városában bezárt a mozi. Vagy a plázák tették tönkre vagy a DVD-k olcsósága. Ma már mindegy. Mohamed Rhallab és a helyi muszlim közösség megvásárolta, s jelezték, hogy abban iszlám kulturális központot szeretnének létesíteni. Természetesen az ellenérdekelt felek részéről megindult a tiltakozás mondván hogyan mutat egy mecset pár száz méterre a dómtól és a városházától. A toszkán muszlimok mindenesetre bizakodóak.

2010. március 6., szombat

Vérszegény erődemonstráció: 150 mecsetellenes tüntető Marseille-ben

A mecset látványterve

A Déli Liga (Ligue du Sud) nevű szélsőséges regionalista párt vezetője, Jacques Bompard is részt azon a tüntetésen, amit Marseille jelképe a Notre-Dame da la Garde katedrális elé szervezett a csoportosulás, ami indul a közelgő tartományi választásokon, melyen két régióban is indul minaretellenes szervezet. Mindössze tizenkét tucat iszlamofóbot sikerült összetrombitálni a monumentálisnak ígért nagymecset megépítése ellen. A lassan-lassan muszlim többségűvé váló "Ville Phocéenne" iszlám imaháza egy egykori vágóhíd helyén fog létesülni, az imárahívást a müezzin éneke helyett egy fény fogja mutatni.

A dél-francia nagyváros muszlim lakosságát felháborította a szélsőségesek provokációja.