Visszavásárolják a mecset-telket

Legutóbbi képviselő-testületi ülésén úgy döntött a XI. kerület vezetése, hogy visszavásárolja azt a korábban eladott telket, melyen iszlám központ építését tervezték. A döntés oka, hogy hangosan tiltakoztak a környéken lakók. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy milyen áron tudja visszaszerezni a telket az önkormányzat, de van esély a megegyezésre, hiszen az építést évek óta meg sem kezdte az Iszlám Egyház. A kerület hivatalos információt eddig nem adott lapunknak, az egyház vezetője, Saleh Tayseer palesztin fogorvos pedig egyelőre nem kíván nyilatkozni.

A vásárló, az Iszlám Egyházhoz kötődő Jótékonysági Béke Alapítvány még 2005-ben szerezte meg az önkormányzattól a Budaörsi út-Holdvilág utca-Bajmóci utca által határolt, 2308 négyzetméteres területet. Az új létesítményben vallási összejöveteleket, előadásokat, képzéseket tartottak volna, egyfajta központként működött volna a tervek szerint.
Az Iszlám Egyházat 2003-ban jegyeztették be Magyarországon. A szervezet akkor került az érdeklődés homlokterébe, mikor 2004-ben annak vezetőjét, Saleh Tayseer palesztin fogorvost 'terrorcselekmény előkészítésének' gyanúja miatt letartóztatták. Tayseer ellen később bizonyíték hiányában ejtették a vádat.
Ez utóbbi ügy természetesen nehezítette az egyház legfőbb projektjének, az új központ megépítésének realizálását.
Az engedélyek hiánya mellett a másik ok, ami miatt nem tudták megkezdeni az építkezést, az az volt, hogy a kérdéses terület közelében élők heves tiltakozásba kezdtek. Információink szerint mintegy 300-an írták alá a petíciót, mondván, hogy a vallási központ nagymértékben növelné a forgalmat, rontaná a lakosság életminőségét.

A kerület vezetése eredetileg támogatta az eladást, akkor azonban még nem lehetett tudni, hogy a vevő pontosan mit tervez. Amikor ez kiderült, a fideszes képviselők már nem támogatták a városrendezési szabályzat módosítását, mely az építés megkezdéséhez kellett. Ennek ellenére a testület – a Fidesz távollétében – mégis megszavazta a módosítást. Ezt követte a lakók petíciója, majd a kérdés az elmúlt hónapokban többször szerepelt a testület napirendjén, de érdemi döntés nem született a helyzet megoldására. Ezek után az MSZP-s polgármester is beállt a sorba, amikor a legutóbbi, május 20-ai ülésen azt javasolta, hogy kezdődjenek meg az egyeztetések a terület visszavásárlásáról, és olyan megoldás szülessen, ami az ott élőknek elfogadható, ugyanakkor sem az önkormányzatnak, sem az iszlám közösségnek nem jelent hátrányt, anyagi veszteséget. A testület végül ezt a változatot támogatta, melyet a fideszes Surányi Ilona terjesztett elő: vagyis Molnár Gyula tárgyalásokat kezd a visszavásárlás részleteiről, valamint becslést végeztet az ingatlan jelenlegi értékének megállapítására. Arra a kérdésünkre, nem lett volna-e jobb megoldás az, ha különböző határozatokkal ellehetetlenítik a beépítést, Surányi Ilona azt mondta, erről a megoldásról is volt szó, ám nem kapott egyhangú támogatást, így a visszavásárlást választották.
A képviselő-asszony azt hangsúlyozta: örül, hogy végre pontot tehettek egy két éves küzdelem végére, és mindkét fél nagyobb veszteség nélkül nyugtázhatja az üzletet. Mint hangsúlyozta, a visszavásárláskor mindenképp sokat számíthat majd, hogy az Iszlám Egyház talál-e más helyen, megfelelőbb telket a központja megépítésére, ugyanis ez esetben lehetne a legideálisabb megoldást találni az adás-vétel megkötésére.

A kérdéses területen egy hétlakásos, bontásra ítélt társasház van. A 7 lakást egyesével adta el az Önkormányzat a kiürítés ütemében 2005-2006-ban összesen 75 millió forintért, arról azonban nem sikerült megtudnunk pontos adatot, hogy mekkora visszavásárlási ajánlattal „készül” az önkormányzat. Megkeresésünkre a kerület sajtófőnöke elmondta, nem tettek még konkrét ajánlatot, hiszen ehhez meg kell várni az előzetes árbecslést is.

Nem kívánt nyilatkozni az Iszlám Egyház vezetője: Saleh Tayseert telefonon szerettük volna megkérdezni az ügyben, ám ő mindössze annyit mondott: amíg hivatalos papírt nem kap az önkormányzattól, addig nem kíván nyilatkozni. Arra lettünk volna kíváncsiak, vajon mekkora lenne az az összeg, amely véleménye szerint szóba jöhet a visszavásárláskor.

A Magyarországi Iszlám Közösség vezetője az üggyel kapcsolatba lapunknak úgy fogalmazott: eleve szerencsétlennek tartja, hogy az egyébként az ő szervezetükből kivált Iszlám Egyház úgy akart központot építeni, hogy nem vette figyelembe a lakosság érzéseit. Bolek Zoltán hangsúlyozta, a szervezetnek eleve nem magyar a vezetője, ráadásul egyháznak hívja magát, amikor ilyen szó nincs is az arabban. Mint kifejtette, ők maguk is jó ötletnek tartják egy iszlám központ létrehozását, de ezt – húzta alá – csak úgy szabad kivitelezni, hogy meglegyen a „jószomszédi” viszony.

Megkeresésünkre Balázs Piri László, a városgazdálkodási bizottság elnöke elmondta, álláspontja szerint a visszavásárlás előtt mindenképpen ingatlan-szakértői véleményt kellene beszerezni az önkormányzatnak, ugyanis az, hogy többet fognak érte fizetni, az biztos, de nem mindegy, hogy mennyivel. A bizottsági elnök hozzátette, egészen pontosat nem tud a visszavásárlás részleteiről, annak tárgyalásakor ugyanis a Fidesz-frakció kivonult, miután a korrupció-gyanúba keveredett Wieszt Jánossal nem akartak egy teremben ülni.
Kérdésünkre, hogy történhetett-e esetleg hasonló kenőpénzes akció az Iszlám Egyháznak eladott telek kapcsán, a képviselő kijelentette, nem tud ilyenről.

Kapi Dániel

Forrás: OrientPress Hírügynökség

Nem látja szívesen a muszlimokat a szocialista polgármester

Újbuda polgármestere kezdeményezi, hogy a XI. kerület vásárolja vissza azt a területet, amelyre a tulajdonosok iszlám kulturális központ megépítését tervezték, a helyi iszlám közösséget pedig arra kéri: válasszanak új helyet a megvalósításhoz.

A kerület iszlám közösségétől azt kéri: "legyenek nyitottak egy olyan új terület kiválasztásában, ahol megvalósítva terveiket, kevésbé alakítják át az ott élők megszokott életét, mindennapjait".

A polgármester tárgyalásokat kezdeményez, hogy olyan megoldást találjanak, amely a kerület lakói számára elfogadható, ugyanakkor sem az önkormányzatnak, sem az iszlám közösségnek nem jelent hátrányt, anyagi veszteséget. Mint a közleményben hozzátették, Molnár Gyula azt kéri testület tagjaitól, hogy a kérdést kizárólag városfejlesztési, és ne politikai kérdésként kezeljék.

A Budaörsi út mellé tervezett iszlám központ megépítése ellen a környéken élők nagy számban tiltakoztak, mert szerintük a létesítmény nagy mértékben növelné a forgalmat, s rontaná a lakosság életminőségét.

Az iszlám egyházhoz kötődő Jótékonysági Béke Alapítvány 2005-ben vette meg az újbudai önkormányzattól a Budaörsi út, Holdvilág utca és Bajmóci utca által határolt területet, hogy a Sas-hegy lábánál felépítse az iszlám vallási és kulturális központot.

A létesítményben vallási összejöveteleket, előadásokat, képzéseket tartanának, valamint egy ötvenezer kötetes könyvtárat is kialakítanának. Az eredeti elképzelés szerint az épülethez egy minaret is tartozna. Ez ellen azonban a lakók egy csoportja és - képviseletükben - a Fidesz is tiltakozott. Kupper András tavaly nyáron egy testületi üléssel összefüggésben úgy nyilatkozott: a Fidesz felvállalta a lakosság kérésének képviseletét, mert osztja a helyiek félelmeit az "arab negyed" kialakulásával kapcsolatban.

Az első magyarországi mecset terveinek fogadtatása

A mecsetről szóló híreket (tervtanács..) – ahogy az várható volt – gyorsan átvették a különféle médiumok. Volt aki egyszerű kopipészttel elintézte a dolgot, volt aki írt vagy felhívott és anyagot kért tőlem illetve szinte mindannyian megkérdezték a véleményemet az egészről és a tervtanácsi döntésről. Mindenki megkapta, amit kért.

Egyedül csak a legnagyobb építészeti portál cikkírója nem tartotta fontosnak, hogy megkérdezzen (pedig személyesen találkoztunk a tervtanács után), mindössze a terveket kuncsorogta ki tőlem. Ha tudom, hogy a mecset tervtanácsáról szóló beszámolója ennyire egyoldalú, egészen biztosan nem adtam volna hozzá én a hátteret (mármint a terveket). Azt gondolom, hogy illett volna megkérdeznie az véleményemet is az egészről, ha már az én bőrömre ment ki az egész cikk (no meg leginkább arra, hogy a másnapi cikkhez még hiányzott az illusztráció és hát hiába volt kész a beszámoló, ha nem voltak hozzá tervek, ami meg persze kínos lett volna…)

Tanultam belőle.

Általánosságban elmondható, hogy az önálló cikk-kel jelentkező prae.hu,blikk.hu, az ingatlanmagazin.com, atv.hu és a hvg.hu korrekt cikkekkel számoltak be, akárcsak az Urbanista és a hg.hu is, az ő rendszereik is lehetővé teszik a kommentelést, amivel éltek is az olvasók. Ez utóbbi két oldalon, különösen az index blogfarmjához tartozó Urbanistán azonban eléggé elszabadultak az indulatok. A napközbeni moderáció elmaradása aztán a magukat öngerjesztő módon felheccelt hozzászólókat arra ragadtatták, hogy már a tervező hazaárulását emlegették, mit több páran a tervező terroristák általi felrobbantását vagy kivégzését is szükségesnek látták!!!

Mindez pár vacak látványterv hatására. Most itt nyilván nem fogok belemenni holmi társadalomrajzba és nem kezdek el bizonyos rétegek politikai felelősségéről írni, mindenesetre eléggé elgondolkoztatóak ezek a reakciók.

Én persze csak legyintettem az egészre, 14 év internetes fórumozás után szokva vagyok ez ilyen, a nicknevük bástyája mögé gyáván megbújó kis hülyékhez, sikerült is rövid úton lerendezni őket (dá, az Urbanista szerzője estére pedig ki is moderálta őket annak ellenére, hogy írtam neki, tőlem maradhatnak).

A létező legprimitívebb indulatok ilyen foka és mennyisége viszont eléggé rémisztő volt, nagyobb részük vélhetően egyszerű tudatlanságból (kisebb részben rasszizmusból és arab illetve általánosabban idegengyűlöletből) származik. Egyet lehet tenni, a tudatlanságot oszlatni, a többihez nincs se ötletem, se eszközöm. Véleményem van. A magyar társadalom ezen fórumokon artikulálódó része kiállította magáról a szegénységi bizonyítványt. No nem először.

Volt olyan fikahuszár, aki még arra sem vette a fáradságot, hogy megnézze a metszeteket és ezáltal észrevegye, hogy számos helyiségben nem egy sor, hanem 2 sor ablak található és emiatt úgy kritizálta a benapozottságot, mintha az valós probléma volna.

Legalább ennyire jól mulattam azon a kritikán – amit már nem is tudom melyik fórumon olvastam – hogy milyen gyenge az előadott tervek grafikája. Nos engedélyezési tervek készültek, amiket direkt lebutítottam, hogy könnyebben áttekinthető legyen mindenki számára. Csak nem gondolja valaki, hogy csak a tervtanács kedvéért KÜLÖN készítetek színes-szagos terveket??? Ez nem egy pályázat vagy nyilvános prezentáció vagy egy kiadvány, hanem egy engedélyezési terv!

Egy valami azonban feltűnt a fórumokban, hogy a mecset építését támogatók között karakteresen megjelent a vallásos keresztények TÁMOGATÓ véleménye. Hmmmm.

Nézzük, amin tudunk segíteni, oszlassunk némi tévhitet:

muszlimok és nem muzulmánok | mivel nem imádják Mohamed profétájukat, így sértő számukra, ha így nevezik őket

muszlimok = arabok | a közel 1,5 milliárd muszlim hívő csak cca. 20%-a arab nemzetiségű (gondoljunk pl. a törökökre, bosnyákokra, Közép-Ázsiára némely népére…)

akkor építhessenek mecsetet nálunk, ha a keresztények is építhetnek az iszlám országokban | nos számos iszlám országban a keresztények aránya 5-10 %, saját templomaik vannak és békében élnek a muszlimokkal

a muszlimok betelepedésével előbb utóbb az ő törvényeik is meg fognak jelenni nálunk | számos iszlám országban mind a mai napig nincs szétválasztva az állam az egyháztól, ott valóban előfordul, hogy egyházi törvények vannak érvényben. A magyarhoz hasonló demokráciákban az államot már szétválasztották az egyháztól.

nálunk is megnövekszik a terrorveszély | évtizedek óta itt élnek, mégis pl. az un. robbantásos merényleteket (Aranykéz utca stb…) egyetlen muszlimmal sem hozták kapcsolatba, annál inkább orosz, szlovák, szerb kapcsolatokkal

a muszlim erőszakos vallás | a magyarországi iszlám közösséget nem érhette nagyobb csapás, mint szeptember 11, mert utána elapadtak az adományok forrásai. Az európai terrortámadások döntő többségéért a keresztény valláshoz közel álló ETA és IRA (baszkok és fanatikus írek) terroristái a felelősek.

mecset kell az imádkozáshoz | nem szükséges, van aki a munkahelyén imádkozik, vagy ha ott sem tud, elhalasztja. A mecsetben való imádkozásra azért van szükség, mert az iszlám közösségi vallás.

lám Svájcban is betiltották a mecsetek építését | mecsetet lehet építeni, csak minaretet nem. Ne feledjük Svájc sohasem a liberális bevándorlási politikájáról volt híres, talán ott a legnehezebb megszerezni az állampolgárságot

muszlimok = idegenek, tehát menjenek haza! | a törvényeink lehetővé teszik a bevándorlást. Számosan közülük megházasodtak és ugyanolyan magyar állampolgárok lettek, mint a többiek, ugyanúgy gyakorolhatják a jogaikat és vallásukat, ahogy a zsidó, hindu, szombatista, Jehova tanúi és egyéb felekezet tagjai. Ezt hívják vallásszabadságnak. Ne feledjük, van olyan muszlim közösség (egyház), amely kizárólag magyar származásúakból áll, illetve azt sem, hogy elég sokan áttértek a muszlim hitre.

ŐK más törvények szerint élnek | nem, mivel ha Magyarországon akarnak élni, akkor ennek az országnak a törvényei vonatkoznak rájuk, de ez nem tiltja, hogy a saját vallásukat gyakorolják.

ha megépül a mecset, majd tömegesen fognak ide jönni | évtizedek óta itt élnek közöttünk, mégis a 99%-unk észre sem vette a vallási közösségeiket.

ugrásszerűen meg fog nőni az autóforgalom | olyan helyre ahová nehéz eljutni autóval, mert nehéz a parkolás, oda az emberek – pont saját érdekükben – általában más közlekedési módot választanak. A mostani mecset a Bartók Béla úton pont ennyire problémás parkolási szempontból, ergo a többség nem is autóval közelíti meg.

a templom működése zavarni fogja a környék nyugalmát| az iszlám szertartásból hiányzik az éneklés és az a zene, maga a szertartás cca. 30 perc.

reggelente müezzinre és/vagy hangszórókra fognak ébredni | mivel a Budaörsi úton nem él muszlim kolónia, így nincs kihez szóljon a müezzin.

megalázó, hogy a nők csak külön imádkozhatnak | ne feledjük a nők emancipációja nálunk sem olyan régről való, hátrányos helyzetük nálunk sem szűnt meg teljesen. Bizonyos (keresztény) felekezetekben külön padokban ültek a nők vagy csak a karzaton foglalhattak helyet, ezt is nevezhetjük megkülönböztetésnek és senkinek sem jutott eszébe ezért szólni.

kiegészítés | a hétvégén jelent meg az építészek körében (a szókimondásáról is) közismert, sokáig a Közel-Keleten élő Eva M. Amichay városgazdász véleménye a fogadtatásról.

Kiűzik a muszlimokat Újbudáról?

Újbuda — Négyszáz éve, a török hódoltság óta nem épült mecset Magyarországon, és ha az újbudai lakosokon múlik, egy darabig még nem is fog.

Pedig a telek megvan, a tervrajzok elkészültek, és most már látványterve is van a Budaörsi útra álmodott iszlám központnak. Hiába bújna meg szerényen a házak között a dzsámi, még így sem tetszik a környékbeli lakóknak. Szerintük növelné az amúgy is zsúfolt környék közúti forgalmát, és csökkentené ingatlanjaik értékét. Mások szerint mindez javarészt csak kifogás, és inkább ki nem mondott vallási ellentét az igazi ok.

A kupola alatt található a dzsámi, de terveznek kiegészítő épületeket is, hiszen nemcsak vallási, hanem kultúrális központ is lesz

– Arab- és idegenellenesség áll a háttérben, ezzel mindenki tisztában van – vélte Koós Miklós építész, a mecsetként és iszlám kulturális központként is működő épületegyüttes tervezője. A telket az önkormányzat ajánlotta megvételre a Magyarországon élő palesztin fogorvos, Saleh Tayseer (52) vezette iszlám közösségnek. Koós műve tervezői bravúr: az épület imatermét Mekka felé tájolta, rituális fürdőket helyezett el, és gondoskodott a nemek vallási előírás szerinti elválasztásáról (külön bejárat és lift szolgálja a nőket és a férfiakat). Hogy felépülhet-e valaha, az még erősen kérdéses.

– Aki egy ilyen döntést aláír, magára vonja a tiltakozók haragját. Jelenleg az építési engedélyre várunk, de évekig is elhúzódhat az ügy – állapította meg a tervező.

Kissé borúlátóan nyilatkozott Saleh Tayseer is.

– A tárgyalások folynak, de egyelőre nincs konkrétum. Még az is lehet, hogy nem lesz a mecsetből semmi – jegyezte meg az Iszlám Egyház elnöke.

Mecsetkezelés - Beszámoló a Központi Építészeti - Műszaki Tervtanács és a Fővárosi Tervtanács összevont üléséről

Forrás : Zöldi Anna és http://epiteszforum.hu/node/15905

De ha az ember gondolkodó lény is, igencsak távol áll attól, hogy olyan
lény legyen, akinek létezése kimerül a gondolkodásban. (Oswald Spengler)

Kényes feladat elé állította a tisztelt tervtanácsot az Iszlám Egyház: a Budaörsi úton fekvő telkükre felépítenék az első magyarországi mecsetet, s ennek már engedélyezési fázisra érett tervével állt a bírálók elé. Építészetileg különösen szép kihívás a 21. században Magyarországra mecsetet tervezni, pláne, hogy ebben az esetben hazai előképekről nemigen beszélhetünk. Oswald Spengler a Nyugat alkonyában az arab lelket mágikusnak nevezte (szembeállítva az apollóni antik, és a fausti nyugati lélekkel.) A mágikus lélek téri szimbólumnak a barlangot tartotta – az iszlám építészet tereit ismerve nem állítható, hogy tévedett volna.

Ha hazai előképekből nem is indulhat ki a tervező, történetiekből annál inkább, külföldre tekintve pedig találhatunk példákat a nyugati országokban épült kortárs iszlám imahelyekre. Valószínűsíthető, hogy csak építészetileg kifogástalan, támadhatatlan tervet tudna egy tervtanács felvállalni, támogatni. (Hozzátehetjük: a megrendelő érdeke is ilyen épület létrehozása lenne.)

A BAH csomópont közelében fekvő telek, melyet az Iszlám Egyház kifejezetten e célra vásárolt, családi és társasházakkal körülvett térség, gépkocsival csak a Budaörsi út felől közelíthető meg. Kiválasztásánál szempont volt, hogy tömegközlekedéssel is könnyen elérhető legyen. A Budaörsi út zajterhelése magas, ennek konzekvenciáit a tervben érvényesíteni kellett. Az építési program összetett funkciót határoz meg, nem csak imahely, hanem könyvtárral, klub – oktató- és előadó-helyiségekkel kiegészített kulturális központ építését tervezik, melyhez szolgálati lakás és térszint alatti parkolók tartoznának. A programot tovább bonyolítják a szakrális előírások – a nők által használt területek radikális elválasztása és az iszlám vallás gyakorlásához szükséges terek, épületrészek helyigénye.

A tervező összetett tömegű, szabadon álló, az iszlám építészet külső formajegyeit idéző, de díszítetlen homlokzatokkal bíró épületet mutatott be, melynek alapkoncepciója a Budaörsi úttól hátrahúzott, Mekka felé tájolt Imaterem kialakításán nyugszik. A gépkocsik a Budaörsi útról hosszú rámpán hajthatnak a pinceszinti teremgarázsba. A tervet ez év januárjában már tárgyalta ugyanez a grémium, de akkor – megfelelő tervdokumentáció hiányában - a napirendet konzultációnak minősítették, és nem adtak ki határozatot, csak ajánlásokkal éltek.

Véleményük egyöntetűen az volt, hogy a telek nem alkalmas az adott programmal az épület befogadására, és a bemutatott épület megformálása is ezt sugallja. Az osztott tömegű, minden irányban azonos értékű homlokzatokkal rendelkező épület elhelyezése kontrasztban áll a zártsorú beépítést kívánó telek adottságaival. További problémát jelent a közlekedés, a gépkocsiforgalom nem megoldott. Az alaprajz szervezetlen, a funkcionális kapcsolatok bonyolultak, a nők bejárata méltatlan helyre kerül. Az épület nem tisztázza viszonyát a 21. század építészetéhez.

Mindezeket összegezve a januári állásfoglalás megállapította, hogy a funkcióhoz méltó épület (Magyarország első iszlám kulturális központja) kialakításához, vagy a programhoz illő másik telek, vagy a program csökkentése lenne szükséges. A feladat nagyságrendje, és egy progresszív építészeti megoldást képviselő terv létrehozása építészeti tervpályázat kiírását indokolná, a tervtanács ezt javasolja. A fentiek figyelembevételével készülő új terv véleményezését januárban napirendre tűzték.

A tervező által ismét bemutatott terv – azon túl, hogy a gépkocsiforgalmat módosította, - gyakorlatilag megegyezett az előzőekben bemutatott változattal. Az opponencia megállapította, hogy a tervtanács ajánlásaihoz képest lényeges változás nem történt, a tervező arra szorítkozott, hogy kifogásolt megoldásait a műszaki leírásban indokolja. A tervtanács elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy míg az előző konzultáción olyan kérdésekben is állást foglalhattak, melyek nem tartoznak a tervtanács kompetenciájába (például a telekválasztás), jelenleg már csak az építészeti minőség elbírálására van lehetőség.

Az egybegyűltek azonban ezzel kapcsolatban is alapos kifogásokkal éltek. Túl azon, hogy többen sérelmezték, hogy a tervező semmit nem vett figyelembe a tervtanács ajánlásaiból, megállapították ismét, amit már januárban írásba adtak, nevezetesen, hogy a program túldimenzionált a telek méretéhez képest, az épület megfogalmazása nem veszi figyelembe a telekadottságokat, a szakrális építészet szerkesztésrendjével szemben az alaprajz esetleges, nem tiszták a térkapcsolatok, ennek következtében a tömegformálás nem a téri viszonyokat tükrözi. A kvázi-formák funkciótlan alkalmazására a legkirívóbb példa a minaret, amely van ugyan, de minek – funkciója nincs, hiszen nem fog müezzin kiáltozni naponta ötször a Budaörsi út zaját túlkiabálva, léptéke pedig nem avatja szimbolikussá. Általánosságban hiányolták a 21. század építészeti gondolkodásának jelenlétét a feladat megoldása során, és ennek orvoslására ismét felmerült egy esetleges tervpályázat kiírásának szükségessége.

A megbízó elmondta, hogy tisztában van azzal, hogy nem ez a legtökéletesebb telek az általuk álmodott funkcióra, de jelenleg ezzel rendelkeznek, úgyhogy erről a tervről kérnek véleményt. Az önkormányzat által felajánlott további telkek mind szabályozatlanok, és csak évekig elhúzódó eljárás után kezdődhetne újra a tervezés. A használatot firtató kérdésre elmondta, hogy napi szinten 20-30 látogatója lenne az intézménynek, állandó személyzete 7-8 fő, a pénteki ima idején pedig maximum 300 fő keresné fel a mecsetet, déli egy óra körüli időben. A 30 parkolóhely számukra elegendő lenne az eddigi tapasztalatok alapján (Jelenleg a Bartók Béla úton, egy lakásban működik imahely, annak forgalma alapján lehet következtetni a várható használatra.)

A környékbeli lakók jelen lévő képviselője jelezte, hogy továbbra is tiltakozni fognak a tervezett építkezés ellen minden jogi fórumon, nem vallási alapon, hanem a környeztet túlterhelő funkció miatt (az előzményekről a mellékelt hivatkozások alatt lehet tájékozódni). A tanácstalan tervtanács megállapította, hogy ugyanazt tudja kijelenteni, mint előző alkalommal: a hely alkalmatlan a tervezett funkcióra. A jelenlévő XI. kerületi főépítész felhívta a figyelmet arra, hogy a helyszín kiválasztása az önkormányzat kompetenciája, itt és most a házról kell véleményt mondani.

A tervtanács tehát kialakította álláspontját, miszerint a tervezett épület a szabályozási tervnek megfelel, de mivel a korábban látottakhoz képest nem módosult, így a tervtanács a konzultációban foglalt januári véleményét továbbra is fenntartja. Az alaprajzi- és tömegformálást zavarosnak tartja, véleménye szerint a beépítés nem jó válasz a telek adottságaira. Nem megfelelő a garázs kialakítása, a minaret és a külső menekülő-lépcső megfogalmazása. A tervező a tervtanács ajánlásait nem vette figyelembe, tervén nem módosított. A benyújtott tervet engedélyezésre mindezek miatt nem javasolják. Mecsetkezelésből tehát Koós Miklós egyelőre elégtelenül vizsgázott, mindazonáltal a terv engedélyezésre beadható.

---

Mecset és Iszlám Kulturális Központ építési engedélyezési terve

vezető tervező: Koós Miklós, Koós Építésziroda Kft.
opponens: Aczél Gábor

"A gyermekeim már magyar muszlimok lesznek"

A Heti Válasz cikke Zsuppán András tollából

Dr. Saleh Tayseer impozáns könyvtára előtt. A Budafoki útra 55.000 kötetet vinnének!

Török étkezdék, fejkendős lányok a villamoson, arab orvosok - Budapestre megérkezett a multikulti. Vajon a magyar gyomor az idegen vallást is olyan könnyen befogadja, mint a dönert?

A budapesti muszlim közösség sokkal kisebb, mint a nyugat-európai nagyvárosok sok százezres gyülekezetei, de az iszlám újbóli felbukkanása tartós jelenségnek ígérkezik. A magyar társadalom toleranciája eddig kiválóan működött, az együttélést nem kísérték konfliktusok.

A XI. kerületben most mégis egy mecsetépítési terv borzolja a kedélyeket: az Iszlám Egyház a Budaörsi úton, egy központi fekvésű területen szeretné felépíteni az első önálló budapesti mecsetet. A helyiek tiltakoznak, mivel az iszlám láthatóvá válásának lehetősége előhívta a szunnyadó félelmet a terrorizmustól és persze attól, hogy a város megszokott arculata, identitása megváltozik.

A terrorizmus vádja

Az engedélyezési folyamat első szakasza az áprilisi választások idejére ér véget, megjósolhatatlan eredménnyel. A mecsetépítési szándék mindenesetre jelzi, hogy a budapesti iszlám közösség gyarapodása elérte azt a mértéket, amikor a hívők már nem elégszenek meg lakásokból és pincékből kialakított imatermekkel, hanem szeretnének megjelenni a város életében. A mecsethez iszlám kulturális központ is kapcsolódna, ami a többségi társadalommal való párbeszéd és persze a térítés helyszíne - az iszlám ugyanis a kereszténységhez hasonlóan univerzális igényű vallás.

Mecsetet utoljára a törökök építettek Magyarországon a XVII. században, azóta egyszer, az 1930-as években merült fel hasonló - végül kútba esett - terv a budapesti bosnyák közösségben. Az európai nagyvárosok többsége ma már túl van az első, sőt a második, harmadik mecset felépítésén. Berlinben és Londonban 1924-ben, Párizsban 1926-ban, Bécsben 1979-ben, Madridban 1988-ban, Rómában 1995-ben, Stockholmban 2000-ben épült fel az első nagymecset. Nyugaton már a második építkezési hullám is lezajlott a vidéki városokban, Franciaországban például 2125, Németországban 206, Hollandiában 450 imahely működik.

Magyarországon két olyan iszlám kegyhely található, amely a török kor óta kisebb-nagyobb megszakításokkal használatban maradt. Gül Baba türbéje a Rózsadombon az egész iszlám világban számon tartott zarándokhely. Pécsett Jakováli Hasszán pasa dzsámijában az 1980-as évek óta a város muszlim közössége rendszeresen megtartja a pénteki imát, de a műemlék továbbra is állami tulajdonban van.

Budapesten az iszlámról sokkal inkább a török étkezdék juthatnak eszünkbe, mint a mecset: olcsó kajáldából a pesti belvárosban több mint két tucat működik. Olyan önkiszolgáló vendéglő is akad, melynek alagsorában mecsetet rendeztek be, a pénztár mellett pedig magyar nyelvű vallási anyagokat helyeztek el.

A belpesti utcakép multikulturalitása megtévesztő, mert az iszlám közösség csekély számú. Az egyetlen hivatalos adat a 2001-es népszámlálás eredménye: ekkor 3200 fő vallotta magát muszlimnak - ugyanakkor az iszlám gyökerekkel rendelkezők száma valójában tízezer körül lehet. Budapesten nyolc imahely működik, ezek közössége nagyjából 1500 fő; legalábbis ennyien vesznek részt a nagy ünnepeken. A péntekenként mecsetbe járók öt-hatszázan lehetnek.

A két bejegyzett iszlám egyház közül a Sulok Zoltán vezette Magyarországi Muszlimok Egyháza a régebbi. Ezt 2000-ben alapították, és központja a XI. kerületi Sáfrány utcában található. Három évvel később a hívek egy része kivált, és létrehozta az Iszlám Egyházat, amely a budapesti Bartók Béla úti Dar al-Salam mecset fenntartója. Maga a mecset régebbi az egyháznál, még 1996-ban alapította egy Budapesten élő szudáni üzletember. Miután az alapító távozását követően "gazdátlanná" vált, a kétezres évek elején egy palesztin fogorvos, Saleh Tayseer vette gondjaiba.

Az imavezető személye sokszor változott, jelenleg egy egyiptomi imám vezeti az istentiszteleteket. A doktor 2004-ben országosan ismertté vált, amikor Móse Kacav akkori izraeli államfő budapesti látogatása idején terrorizmus vádjával letartóztatták. A vád alaptalannak bizonyult, és a magyar államnak kárpótlást kellett fizetnie a két hónapig raboskodó orvosnak. Meg kell még említeni az 1988-ban alapított Magyar Iszlám Közösséget, amely a Róbert Károly körúton tart fenn imahelyiséget. Ez a kicsi gyülekezet szinte kizárólag iszlám hitre áttért magyarokból áll, vezetője Bolek Zoltán, alelnöke a Bolíviában agyonlőtt Rózsa-Flores Eduardo volt. Vidéken többek közt Szegeden és Miskolcon működik imahely.

Vegyes házasságban

Mindkét komoly iszlám egyház tagsága sokszínű etnikailag, az alapító közel-keleti arabok mellett afrikaiak, pakisztániak, közép-ázsiaiak is megfordulnak a két újbudai mecsetben. A Bartók Béla úti mecsetről úgy tartják, hogy az iszlám szigorú, autentikus irányvonalát követi. Ezt szokás szalafitának is nevezni, ami azt jelenti, hogy az első három muszlim nemzedék életmódját tekinti példaadónak, vagy vahabitának (ez az iszlám szaúdi változata). Saleh Tayseer visszautasítja ezt a besorolást, mivel úgy tartja, az iszlám egységes, és bűn szektákra vagy felekezetekre osztani.

A fogorvos életútja jellemző az egész közösségre. Kuvaitban élő palesztin szülők fiaként 1986-ban érkezett Magyarországra tanulni; aztán itt ragadt, feleségül vett egy magyar lányt, és családot alapított. "A szívem több mint két évtized után is visszahúz, mert egy iszlám országban könnyebb Isten akarata szerint élni, mint Európában" - mondja. "Nem az a probléma, hogy Magyarország keresztény ország, inkább az egyre általánosabb vallástalanságot érzem veszélyesnek. A szabadosság az iszlám világban is terjed, de a társadalmat még mindig erősebben összetartják a hagyományos kötelékek. Ugyanakkor valószínűleg itt fogok meghalni, és a gyerekeim már magyar muszlimok lesznek" - vélekedik.

Tayseer annak a nemzedéknek a képviselője, amely az iszlám közösség magját alkotja. Ennek tagjai többnyire az 1970-es, 1980-as években érkeztek Magyarországra diákcsereprogramok keretében arab országokból, és magyar lányokat vettek feleségül.

A 250-300 fős gyülekezetben körülbelül százan élnek vegyes házasságban. Kisebb csoportot alkotnak azok a kereskedők és pénzváltók, akik a rendszerváltás után családostul érkeztek az országba, illetve azok, akik csak ugródeszkának használják hazánkat Nyugat-Európa felé. A Bartók Béla úti gyülekezetet alkotó férfiak jelentős része orvos, ügyvéd, közgazdász, mérnök, ezért az alapítvány képes volt összeszedni a pénz javát a Budaörsi úti telekvásárlásra. A hiányzó részt, 30 millió forintot szaúdi segítséggel pótolták ki.

Ima a munkahelyen

A vendégdiákok és a követségi alkalmazottak jelenléte miatt állandó a fluktuáció. Az Iszlám Egyházat nemcsak a titkosszolgálat beépített emberei figyelik, hanem kultúrantropológusok is tanulmányozták. Kiss Enikő és Bisztrai Márton kutatásaiból egy életmódjához, identitásához ragaszkodó, de a többségi társadalomba integrálódott kis közösség képe rajzolódik ki.

A vegyes házasságban élő férfiak hibátlanul beszélnek magyarul, nyugati ruhát viselnek, kamaszkorú vagy annál fiatalabb gyerekeik magyar iskolába járnak és magyar az anyanyelvük. Az arabot szombatonként különórákon tanítják a nőknek és a gyerekeknek. A többnejűség vagy a nők körében a csador viselése nem fordul elő, viszont az előírásos kendőt sok asszony hordja, és a mecseten belül elkülönítik a nemeket. A mecset elsősorban a férfiak területe, a pénteki közös ima is csak számukra kötelező. A nők többnyire szombaton látogatják a mecsetet, ezen a napon a közösség tekintélyes férfi tagjai vallási előadásokat tartanak."Az iszlám közösségi vallás, a tanítások mellett főleg ez adja az erejét. A közösségben elmondott imát huszonhétszer jobbnak nevezik, mint a magányosan végzett imádkozást. A mecsetbe nemcsak az istentisztelet miatt járnak az emberek, hanem azért is, hogy találkozzanak az ismerőseikkel, a böjti időszakban esténként közös vacsorát rendezzenek" - magyarázza Kiss Enikő.

A keresztény többség és az iszlám hívők közti feszültségek ma még többnyire az ismeretek hiányából fakadnak. Komoly gondot jelent olyan munkahelyet találni, ahol a munkaadó tudomásul veszi, hogy péntek délben az alkalmazottjának mecsetbe kell mennie, és sokan azt is furcsának találják, ha kollégájuk arcra borul az iroda egyik sarkában, mert elérkezett az ima ideje (a vallás napi öt imát ír elő).

A kendő egy nyugati országban éppen ellenkező hatást kelt, mint a Közel-Keleten: ráirányítja viselőjére a férfiak figyelmét, és előfordul, hogy a járókelők megjegyzéseket tesznek a szokatlanul öltözött lányokra. Ártalmatlan apróságok is okozhatnak kínos helyzetet: Bisztrai Márton például találkozott olyan muszlim kisfiúval, akinek részt kellett volna vennie a karácsonyi iskolai ajándékozásban. Márpedig ez - miközben az ünnep a többség számára Isten fiának születésére emlékeztet - a túloldalról nézve a legszörnyűbb istenkáromlás.

Goethe és a muszlimok

Bár a fejkendős muzulmán nők Németország nagyvárosainak utcaképéhez is hozzátartoznak, ez mély feszültséget még nem okozott. Az idegenellenességre történelmi tapasztalatból eleve kényes német közvélemény egyébként is hamar elhallgattat bármiféle kritikus hangot. Szemben Ausztriával, ahol két radikális párt is jól megél az iszlámellenességből, a németeknél a szélsőjobb nem szalonképes.

Néhanapján azért komolyabb politikusokból is ki-kicsusszan egy-egy iszlámkritikus megjegyzés. Botrány kerekedett például tavaly ősszel egy szociáldemokrata bankár szavaiból: Thilo Sarrazin, a jegybank egyik vezetője a berlini törökökről szólt becsmérlően.

Az iszlámkritikusok sokszor az iszlámellenesnek feltételezett zsidóság megértésében bíznak, ám Sarrazinnak is azzal kellett szembesülnie, hogy a német zsidóság vezetői - nácizmust kiáltva - a török kisebbség mellé álltak. Így tettek akkor is, amikor a szélsőjobb egy kölni mecset felhúzása ellen tiltakozott. A kezdetben még a kölni dómnál is nagyobbnak álmodott épületet - melynek alapkőletételére tavaly került sor - azonban egy zsidó származású kölni újságíró, Ralph Giordano is élesen bírálta.A Németországban élő muzulmánok száma négymillióra becsülhető - és ennek fele már állampolgár. A legtöbben Törökországból érkeztek, ezért nem is "arab problémaként" jelenik meg a muzulmánok kérdése. Persze az integráció itt sem túl sikeres - amint ezt a nagyvárosok "eltörökösödött" gettói bizonyítják. A hosszú ideig nagy hangon üdvözölt multikulturalizmus mára olyan állapotokat szült, hogy Berlin egyes utcáin hiába keresnénk német újságot a közértben - csak anatóliai választékot találnánk. A konzervatív körök ezért hangsúlyozzák annak fontosságát, hogy a német kultúra legyen olyan erős, hogy az a bevándorlókat is beszippantsa.

A cél azonban nem csak az, hogy a török kisgyerekek Goethét olvassanak, hanem a holokausztot is azonos módon kellene "átélniük". Legalábbis egy beilleszkedési teszt ilyesmit várna el tőlük. A zöldek török származású társelnöke, Cem Özdemir épp a minap panaszolta fel a bevándorló fiatalok zsidóellenességét. Egy felmérés szerint ugyanis a török fiatalok hatvan százaléka inkább "visszataszítónak" találja, ahogy a németség a múltjához viszonyul.

Az ilyen számok is megerősítik a politikusokat abban, hogy "németesíteni" kellene az iszlámot. Ma például a német mecsetekben olyan imámok prédikálhatnak, akiket török vagy arab, nemritkán szélsőséges szervezetek küldenek Európába. Ezért fogalmazódott meg az év elején a gondolat, hogy a katolikus és evangélikus hittanárokhoz hasonlóan a muzulmán prédikátorokat is a német egyetemeken képezzék. Igény mindenképp lenne rájuk, hiszen a német iskolákban majd' hétszázezer diák várna muzulmán hittanárra.

Fátylat rá

24 óra nélkülünk - így hirdette hét eleji párizsi megmozdulását az arab származású újságíró, Nadia Lamarkbi. A zsurnaliszta azt akarta elérni, hogy a bevándorlók egy napig ne dolgozzanak, így döbbentve rá a közvéleményt a külföldről érkező munkavállalók nélkülözhetetlenségére.

Az ország élete persze nem állt meg, de újabb vita indult a többségi társadalom és a külföldiek viszonyáról, az integráció állásáról. Ennek a diskurzusnak egyik legtöbb indulatot kiváltó része látszólag egy egyszerű ruhadarabról szól. A becslések szerint mindössze 400 és 2000 közötti nőt érint, a burka viselésének kérdése mégis jelképes ügy lett Franciaországban. Jóllehet az egész testet elfedő lepellel a franciák jelentős része soha nem találkozhatott, társadalmi vita bontakozott ki. Például: a francia "államideológia", a laicitás (az állam és egyház merev elválasztása) jegyében betiltható-e a viselet? Esetleg egy ilyen törvény már a személyes vallási meggyőződést sértené?

A burkáról szóló vita csak újabb fejezete a nyolcvanas évek vége óta újra és újra fellángoló ideológiai összecsapásoknak. Hat éve Franciaország ellen a muzulmán világ számos országában tüntettek. Párizsban akkor törvényt hoztak arról, hogy az iskolákban tilos a vallási hovatartozás "feltűnő jelképeit" hordani. A rendelkezés hatálya alá azonban nemcsak a muszlim nők által hordott kendők és leplek estek, hanem a nagyméretű keresztek, zsidó kipák vagy szikh turbánok is.

A burka viselése összefügg a Korán tanításait szó szerint értelmező fundamentalista szalafizmussal, amely igyekszik valamennyi szálat elvágni a nyugati világtól. Így már érthetőbb, hogy a Le Figaro napilap számára készített felmérés szerint a franciák 65 százaléka egyszerűen betiltaná a burka viselését.A témában fél évig vizsgálódó nemzetgyűlési bizottság január végi jelentésében - jóllehet nem támogatták a burka betiltásáról szóló törvényt - szigorításokat javasolt. Eszerint egy közintézménybe belépve a burkát viselő asszonynak legalább az arcát láthatóvá kell tennie. Ha erre nem hajlandó, akár vissza is utasíthatják mondjuk a szociális ellátással vagy a tartózkodási engedély elbírálásával kapcsolatos kérését.

Nicolas Sarkozy államfő tavaly júniusban leszögezte: "A burkát nem látjuk szívesen a köztársaság földjén." De hiába a hivatalos elítélés, a parlamenti bizottság megállapította: a lepelviselet csak egyik jele a társadalom egyes csoportjai mind erőteljesebb (ön)szegregációjának. Jacques Myard, a kormányzó jobbközép UMP képviselője, a bizottság tagja szerint a nemzetgyűlési munka során döbbent rá: az ország egyes területein a muszlim közösségeknek otthont adó egyes külvárosok már elgettósodtak.

Segítenénk mi a muszlimoknak mecsetet építeni

Budaörsi út 38.

A Dr. Saleh Tayseer vezette Iszlám Egyház története 2003-ra megy vissza. S legalább ilyen régi az az elhatározásuk is, hogy a magyarországi és egyben a budapesti muszlim közösséget megajándékozzák egy, a vallásukhoz méltó, s egyben impozáns mecsettel, iszlám központtal.

2003. novemberében csillant meg a remény, amikor a Bartók Béla úton működő Dar-al-Szalam mecsetben megjelent egy külföldi támogató képviselője, aki bejelentette, hogy viszonylag komolyabb pénzösszeggel támogatnák a terveket. S a muszlimok már-már a lelki szemeik előtt látták a konditeremmel és minden földi jóval felszerelt imaházat. A következő év elején az egyház képvelői több fővárosi telket is bejártak, s végül úgy döntöttek, hogy a mecsetet Újbudán kell létesíteni, hiszen ott él és dolgozik a legtöbb budapesti muszlim.

Az ügy nyúlt, mint a rétestészta. Végül a Budaörsi út 38. szám alatti telket vette meg az Iszlám Egyház, mely adásvételben már segítségükre volt a kerületi önkormányzat. Megindult a tervezgetés, több tervrajz és látványterv is készült.

A Bartók Béla úton ma bizakodó a hangulat. Tudják, hogy a bürokrácia lassú, s azt is érzékelik, hogy a környék lakói részéről vannak ellenérzések. Ez utóbbit annak tudják be, hogy a lakók attól félhetnek, hogy ingatlanaik elértéktelenednek. Illetve úgy tartják, hogy a Sashegy lábánál élők ki szeretnék használni az alkalmat és a pangó ingatlanpiacot, hogy áron felül adhassanak túl otthonaikon. Végső soron arra számítanak, hogy egy-két éven belül sikerül tető alá hozni egy olyan iszlám központot, ami magán viseli az ezredéves iszlám civilizáció jegyeit, beleértve egy „madárfészek-szerű” könnyűszerkezetes minaretet és egy ötvenezer kötetes könyvtárat.

Itt lesz a mecset?

Az ilyen projektek Európában egyre több ellenkezésbe ütköznek. S a környéken élők általában közlekedési és parkolási gondjaikra hivatkozva támadják meg az építési terveket. De ne feledjük, hogy a minapi svájci népszavazás az iszlám imaházak tornyai, minaretjei elleni nyílt állásfoglalás volt, s azt a muszlimok kínos elutasításként élték meg!

Száva Lajos, a Holdvilág Utcai Érdekvédelmi Szövetség egyik prominense nem is titkolja, hogy örült a svájci népszavazás eredményének, s annak is, hogy Vlagyimir Putyin is üdvözölte azt. Száva Lajossal és a szervezet vezetőjével, Zsigmond Lászlóval már a helyszínen találkoztam. Bejártuk azt. Zsigmond úr szerint agyrém, hogy egy ilyen környezetbe egy ilyen létesítmény kerüljön.

Zsigmond László, a kora ellenére energikus nyugalmazott pedagógus beszámol arról, hogy ő negyvenöt éve költözött a balatoni vasút mentére. Akkor még nyugalmas hely volt, s a gyerekeket is ki lehetet engedni az utcára játszani. Később megépült az autópálya bevezetője. Azóta egyre komolyabb vonat- és gépkocsiforgalom keseríti a környéken élők életét. Nem is csoda, hogy a térség egyre inkább a Kft-k világa lesz. Zsigmond úr mikor a helyszínről egy kávéház felé indultunk megígérte, hogy egy nap majd megszámolja, hány tucat cég irodája is költözött a közelmúltban a szomszédba. Azt is megtudom, hogy ennek a jelenségnek köszönhetően már most is kihívás nap közben parkolóhelyet találni a környéken. A mecsethez viszont kétszintes földalatti parkoló készülne…

Jelenlég még ócska sufnik állnak a telken

Igen, de Zsigmond úrék úgy tudják, hogy sok száz, esetenként akár hétszáz hívő is jönne. Hiszen ez lenne „A mecset” Budapesten. Próbálom megnyugtatni, hogy nagyobb tömeg csupán a péntek déli istentisztelet, a dzsuma esetén várható. A napi öt imára húsz-harminc embernél több nem igazán. S közülük is néhányan a tömegközlekedést vennék igénybe. Látszólag nem győztem meg, s újabb érvvel áll elő: az amúgy is túlterhelt Budaörsi úton a városhatárig torlódna a kocsisor, ha egy-egy jármű be szeretne fordulni a mecset udvarára.

Útban a kávéház felé Zsigmond elmeséli, hogy ő is vallásos, s amúgy nincs baja sem az iszlámmal, sem a muszlimokkal. Sőt, eredendően azon túl, hogy élt egyszer egy Mohamed próféta nevű ember, nem is igazán tudott mást a vallásunkról. Most azonban örömmel tanulmányozza azt. Száva úr már testközelből ismeri az iszlám világot. Élénken él benne az a döbbenet, amit afelett érzett, amit az Ibrahim mecsetben látott Hebronban, Palesztinában. Járt a Balkánon is, s megcsodálta Mosztár karcsú minaretjeit, de az ablakától nyolc méterre mégsem látná azokat viszont. Tőle tudtam meg, hogy attól fél, hogy a Közel-Keleten látottakhoz hasonlóan zöld fény és hajnali imára hívás zavarná meg a nyugalmát. Készítettünk is egy szórólapot – mondja – amin a müezzin éneke a madárcsicsergéssel lett szembeállítva. Ez a válasz az általuk zöld szórólapoknak nevezett felhívásokra, melyeken az Iszlám Egyház reklámozza szombati előadásait.

Ezt látni Bécsből jövet

Ültem ezzel a két megnyerő modorú úrral szemben, s megfogalmazódott bennem, hogy akkor mi is itt a baj, s hogyan tovább, s ekkor megüti a fülem Száva úr egyik mondata. „Segítenénk mi a muszlimoknak mecsetet építeni…” Nocsak! Kifejti, hogy az ország első reprezentatív mecsete –szerinte- fővárosi és országos közügy, s ahhoz joguk van a muszlimoknak. Sőt, ő azt egy olyan helyen látná szívesen, ami kiemelné annak építészeti nagyszerűségét. A Budaörsi út 38-at nem tartják ilyennek. Mondom, hogy a Bécsből jövők látnák… Ebben erősen kételkednek, hiszen a telek két tűzfal közé szorul. Szerintük a helyet a főváros vezetésének ingyen kéne biztosítania. Vagy megoldás lehetne az is, ha az Iszlám Egyház felvásárolná az egész háztömböt. „Csupán” négymilliárd forintért. Jelzem, hogy ez utóbbi nem túl reális, mert a mecsetek nem kamatos hitelekből, hanem közadakozásból épülnek.

Végül csak megkérdezem, hogy mi is lenne itt a kompromisszumos megoldás. Le kell ülnünk tárgyalni! Saleh Tayseer tartott már lakossági fórumot is, s annak szünetében már találkoztak vele, s egy szimpatikus fiatal ügyvéddel, de nem tudtak érdemben tárgyalni. A környékbeliek szerint az önkormányzat csőbe húzta Saleh Tayseer-t, s az onnan való kijutásban szeretnének segíteni, de ehhez mindenképp az kéne, hogy leüljenek egy kávé mellé.

Szóval nem eszik olyan forrón kását. A recept nem bonyolult. Meg kell kezdeni a tárgyalásokat, s törekedni arra, hogy a mecset minél hamarabb megépüljön!