Mecsetépítés miatt tiltakoztak Moszkvában is

MTI

A zöldterületet a parkolást és a kutyáikat féltik Moszkvában azok, akik szombaton tüntetést szerveztek egy Moszkvában tervezett mecset ellen. Az orosz fővárosban ez lenne a hatodik mecset.

Közel ezer fő tüntetett szombaton Moszkvában egy, a Tyeksztyilscsiki negyedben tervezett mecset ellen. A moszkvaiak fő problémája a mecsettel, hogy megtöri a környék zöldterületének egységét és megnehezíti a parkolást. Az Interfax orosz hírügynökség szerint a lakosokat az is nyugtalanítja, hogy a mecsetben gyülekező hívők várhatóan negatívan viszonyulnak majd a kutyákhoz, mert ezeket az állatokat a muszlimok tisztátlannak tartják. A tiltakozók sérelmezték, hogy a hatóságok korábban nem engedélyezték itt egy orosz ortodox kápolna építését arra hivatkozva, hogy a telek nincs közművesítve. Moszkvában öt mecset működik.

Világ mecsetei blog-kommentár: Ugyan Moszkvában öt mecset van (valójában már épül a hatodik is!), de a hivatalos statisztikák egymillióra teszik a közel kilencmilliós metropoliszban a muszlimok számát. Sőt, egyes becslések akár kétmilliót is elképzelhetőnek tartanak. Oroszország lakóinak közel húsz százaléka muszlim. Oroszország -Putyin szavaival- keresztény és muszlim ország. Tehát teljesen helyénvaló ha mecseteket építenek. Egy videoblogon "rémisztő" képek járták be a világhálót: muszlim tízezrei lepték el Moszkva utcáit csütörtökön az ünnepi ima alkalmából. Nahát, nem lesz ilyen "iszlamizáció", ha rendben épülhetnek a mecsetek.

A kutya valóban tisztátalan állat az iszlám vallás szerint. Tisztátalan, de akkor is Allah teremtménye, aminek jogai vannak. Mohamed próféta (béke legyen vele) még a hegyet is megkerültette társaival, csak nehogy megzavarjanak egy kicsinyeit szoptató szukát.

A tüntetők amúgy lemaradtak egy brosúrával: ma már nem kötelező a parkolási gondokra hivatkozni egy mecsetellenes demonstráción. Ma már sokkal sikkesebb iszlamofób szlogeneket hangoztatni.

Mégis épülhet az iszlám központ a WTC helyén

MTI

A New York-i műemlékvédelmi hatóság kedden megtagadta a műemlék státust attól az épülettől, amely a 2001. szeptember 11-i terrortámadások helyszíne közelében emelkedik, és amelynek helyén mecsetet, valamint iszlám kulturális központot építenének.

A kilencfős bizottságban senki sem szavazott a 154 éves, manhattani épület megőrzése mellett, amely közel száz méterre található a Ground Zerótól. Az indoklás szerint a tömbház nem felelt meg a történelmi követelményeknek, így nem válhat műemlékké. Ezzel a döntéssel lehetővé tették az épület lebontását.

A helyére tervezett tizenöt emeletes Cordoba Ház ellenzői úgy gondolják, hogy az iszlám központ felépítésével megsértenék a terrortámadások áldozatainak emlékét.
A támogatók szerint - közéjük tartozik Michael Bloomberg New York-i polgármester is - az épületek segíteni fognak megváltoztatni azokat a negatív sztereotípiákat, amelyek az iszlámmal kapcsolatban gyökeresedtek meg a 9/11-es merényletek után.

Kelet-Timor

Muszlim népesség: 10.000 fő (az ország lakosságának 1%-a)

Az ország függetlenedése után az indonéz származású muszlimokat gyilkolták és elüldözték, sok mecsetet leromboltak a többségi katolikusok.

Főváros: Dili

Annur mecset, Dili (Az elmúlt években felújították, és két minaretet építettek mellé, miután a katolikus többség a város összes többi mecsetét elpusztította. Évekkel később újabb mecsetek épülhettek.)

Al Munawworah Mecset, Dili

Baucau körzet

Al-Amal mecset, Baucau

Lautem körzet

Al Ihsan Mecset, Lacawa

At-Taqwa mecset, Los Palos

Liquica körzet

Syuhada mecset, Liquica

Alhamud Mecset, Liquica

Manufahi körzet

Al Hidayah Mecset, Suco Betano

Első alkalommal avatott mecsetet francia kormányfő

Al-Ihsan mecset, Argenteuil

Francois Fillon kormányfő avatta fel hétfőn Franciaország legújabb mecsetét a Párizshoz közelében található Argenteuil-ben. Ez volt az első alkalom, hogy egy francia miniszterelnök részt vett egy iszlám imahely megnyitásán.

"Azért jöttem, hogy kifejezzem a köztársaság tiszteletét és barátságát Franciaország minden muzulmánja iránt" - hangsúlyozta Fillon néhány nappal a burka betiltásáról szóló törvénytervezet parlamenti vitájának kezdete előtt. Argenteuil ellenzéki szocialista polgármestere, Philippe Doucet szerint a miniszterelnök a gesztussal próbálja feledtetni a muzulmánok megbélyegzéséhez vezető nemzeti identitási vitát. Franciaországban él Európában a legtöbb muzulmán, de az 5 és 6 millió közé becsült közösség alig harmada vallja magát gyakorló hívőnek. Harminc mecset és 2200 alkalmi imahely áll rendelkezésükre az országban.

Az új mecset a miniszterelnök szerint a franciaországi muzulmánok "vitalitásának" a jele, annak a közösségnek a szimbóluma, amely az elmúlt években olyan imahelyeket hozott létre, amelyek a békés és méltó vallásgyakorlásnak adnak teret. "Akár hisz istenben, akár nem, az a fontos, hogy köztársaságunk minden állampolgára, legyen keresztény, zsidó, muzulmán vagy ateista, boldognak érezze magát Franciaországban, és büszke legyen arra, hogy itt élhet, hogy hitét és meggyőződését szabadon gyakorolhatja" - fogalmazott a miniszterelnök.

Fillon kitért arra, hogy a muzulmán közösség "túl gyakran célpontja agressziónak, amit nem lehet eltűrni". Megemlítette, hogy a tavaly regisztrált ezer rasszista jellegű cselekmény harmada muzulmánok ellen irányult. "A nemzeti egység ellensége a klánosodás, a vallási fundamentalizmus. (...) Amikor a fundamentalizmus ellen harcolunk, akkor nem az iszlámot bélyegezzük meg" - tette hozzá a kormányfő. Franciaország új mecsete a Renault autógyár egyik volt üzemének helyén nyílt meg. A szanált épületet húsz évvel ezelőtt vette meg egy algériai üzletember, aki a hívek adományaiból alakította át a háromezer négyzetméter alapterületű telephelyet mecsetté, és minaretet is emeltetett hozzá.

Argentueil-ben 28 ezer muzulmán él, és ez a 15. imahelyük. A mecsetek építését általában arab országok támogatják, míg a garázsokban és a lakásokban működtetett rejtett imahelyek mögött gyakran iszlám fundamentalista csoportok állnak. Az algériai mecset egy már működő marokkói mecset mellett nyílt meg. Annak ellenére, hogy az észak-afrikai országokból származók közül algériaiak élnek a legnagyobb számban Franciaországban, a jóval vallásosabb marokkóiak több imahellyel rendelkeznek. Ezenkívül egy török kulturális központ is működik a párizsi külvárosban, ahol a volt gyártelepeket sorra alakítják vallási helyekké.

Nem lesz iszlám központ a Budaörsi úton

Mecsetet, iskolát, könyvtárat terveztek a Budaörsi úti muszlim bázisra, de a kulturális központ most már biztosan nem fog megépülni ezen a helyen. A képviselő testület által számtalanszor tárgyalt ügy egyszer pirosat, máskor zöldet kapott, a bizonytalan helyzetben a lakók tiltakozása egyre nőtt a beruházással várható zaj és légszennyezés miatt. Surányi Ilona önkormányzati képviselő legutóbbi lakossági fórumán az eddig elért eredményekről és a terület visszavásárlásáról beszélt.

A Budaörsi út 38. szám alatti telket 2005-ben vásárolta meg az önkormányzattól a magyarországi iszlám közösséget képviselő Jótékonysági Béke Alapítvány. A 320 négyszögöl nagyságú területre a szervezet háromszáz fő befogadóképességű mecsetet, iskolát és ötvenezer kötetes könyvtárat tervezett, mivel kinőtték az évek óta üzemelő Bartók Béla úti "lakásmecsetet". A mecset felépítéséhez szükséges szabályozási terv-módosítást az újbudai képviselő testület tavaly januárban elutasította, 2009. június 5-én viszont Molnár Gyula polgármester előterjesztésére megszavazta. Surányi Ilona ezzel kapcsolatban megjegyezte, az említett testületi ülésen a Fidesz frakció az európai parlamenti választás kampánya miatt nem volt jelen, de a rendelet elfogadását az sem akadályozta, hogy a korábban megtartott lakossági fórumon a megjelentek egyöntetűen kifogásolták a tervet, és az érintett 310 lakóból 264-en aláírták a tiltakozást. A háborgó lakókat képviselő helyi politikus azt is elmondta, a döntés többek közözött azért aggályos, mert az iszlám központ akkor megkapta az alapintézményi bónuszt. Ez azt jelenti, hogy a megengedett legnagyobb beépítés 20 százalékról 40 százalékra nő, de a szabályozás a mélyépítésben is jóval nagyobb teret enged. - A magyar jogszabályok szerint az iszlám központ nem minősül alapintézménynek, hiszen ebbe a kategóriába iskolák, óvodák, orvosi rendelők tartoznak - tette hozzá a képviselő, aki a döntés óta folyamatosan azért küzd, hogy elismerjék a lakók jogszerű igényeit. A lakók tiltakozásának fő oka, hogy a lakóépületek által határolt, Budaörsi úti bejáratú kis telek környéke így is túlterhelt, a központtal várható forgalomnövekedés pedig már súlyos mértékben növelné meg a lég és zajszennyezés mértékét. A környékbeliek attól tartanak, hogy a ma még viszonylag csendes Holdvilág és Bajmóci utca is élhetetlenné válik, ha a mecset felépül, mivel a hívők jelentős része kocsival fog érkezni, és a mellékutcákban keres magának parkolóhelyet. A helyszín mellett szól, hogy az épület itt jól megközelíthető, és a budapesti városképet csak minimális mértékben változtatná meg, ugyanakkor a telek másik oldalán lévő családi házas zóna miatt nem nevezhető ideális környezetnek. Surányi Ilona szerint szó sincs iszlámellenességről. "Azt ellenezzük, hogy egy ekkora intézmény épüljön ezen a helyen, mivel a környék lakóinak életminősége tovább már nem rontható." A 2010. májusi testületi ülésen a polgármester úgy nyilatkozott, nem épül Újbudán iszlám központ, és felhatalmazást kapott arra, hogy tárgyalásokat kezdjen a tulajdonosokkal a telek visszavásárlásáról. Molnár Gyula azt kérte a helyi iszlám közösségtől, válasszanak új helyet terveik megvalósításához. A képviselő asszony elmondta, örül az eredménynek, de hosszú procedúrára lehet számítani. "Illúzió lenne azt remélni, hogy a telek ezután üres marad, de reméljük, olyan dolog fog ide épülni, amely illeszkedik a lakók életviteléhez."

Egy építész-újságíró őszinte cikke

Miután elolvastam a cikket, a hozzászólásokat, a tervező blogjában a tervmagyarázatot, és figyelmesen megnéztem a terveket, a képeket, úgy gondolom, hogy nem ártana tiszta vizet önteni a pohárba és arról beszélni ami a szövegek hátterében húzódik, csak nem éppen politikai korrekt beszélni róla. Helyette lehet ócsárolni a tervet, meg hivatkozni a parkoló autók zajára pénteken (!), elképesztő marhaságokat mondani a női bejárat megalázó helyzetéről…

Kezdjük azzal, ami a dolog lényege, mármint az, hogy Magyarországon az iszlám közösség elég jelentős és erősnek érzi magát arra, hogy vallási központot hozzon létre. Ezt a magyar társadalomnak tudomásul kell vennie, és ki kell tudni alakítania egy koncenzusos (sic!) álláspontot arra vonatkozóan, hogy miként képzeli el az iszlám viszonyát ebben a közép-kelet-európai térségben. Nem lehet sokáig a szőnyeg alá söpörni a kérdést, mert a különböző kultúrális-vallási csoportok békés egymásmellettélésének az lehet csak az alapja, itt Európában, hogy mindenki tisztában van a maga és a másik határaival. A sokszínűség nem probléma, de igenis gond lehet az, ha nem vagyunk tisztában egymás céljaival és lehetőségeivel.

Az iszlám térítő vallás – ezt nyiltan teszi, sőt küldetése a dzsihád (???). Ez a kereszténységtől sem idegen, mint tudjuk, legfeljebb a XXI. századi módszerek kicsit különbözőek. Magyarország területe ráadásul már volt muszlimok által birtokolt terület, ilyenformán újra teret nyerni ezen a földön szent cselekedet.

A kereszténységen belül is van új, térítő vallás, a Hit Gyülekezeté, például, amely hasonlóan, egy idő után kialakította a maga kultúrális-vallási bázisát. Érdemes összehasonlítani a két felekezeti központot, de már az is árulkodó a hátsó szándékokról, hogy abban az esetben nem követelte senki tervpályázat kiírását és hasonlókat… Amennyire tudom, a Krisnások központját sem támadták esztétikai alapon…

Tehát, ha őszinték vagyunk, akkor mindenekelőtt azt kell tisztázni, hogy miként tudja elfogadni a magyar társadalom az iszlám nyilvánvaló jelenlétét. Mert a mecsetépítés ezt jelenti, nem pusztán egy akármilyen építészeti produktumról van szó. Ugye az európai álszentség úgy kezdődött, hogy jöjjenek csak a törökök, meg bárkik, akik elvégzik a piszkos melót, amit a flancos német, svájci, holland nem akar. Aztán volt nagy rácsodálkozás, hogy ezek az emberek nem robotok, hanem ők is családot alapítanak, saját kultúrájukban akarnak élni…Az európaiak úgy jártak, mint az a “liberális” szülő, aki mindent ráhagy a gyerekére, és csodálkozik, hogy az a fejére nő.

Az iszlám Európában az európai jogoknak megfelelően követeli a helyét, és nincs szimmetria, tessék tudomásul venni! Mekkában a Hilton tulajdonosa be sem teheti a lábát a szállodájába, mert Mekka a muszlimoké! Az iszlám világosan meghúzza a határt, semmi pluralizmus! Izraelben természetes, hogy élhetnek arabok, de a Palesztin Autonómiában egy zsidó sem maradhat! Miért is? Csak. Ez kérem így működik, és nem árt, ha ezt tudjuk.

Vagyis, tessék leszokni a mellébeszélésről, beszéljünk arról, hogy mit jelent az adott területen az Iszlám Egyház. Az épület egyébként abszolút funkcionális, nincs itt semmilyen megalázó helyzet amit a nőkkel az építész tett – a női imaterembe való bemenet rituáléjának van alárendelve. Az Iszlám Egyház szempontjait tökéletesen meg lehet érteni: Dél-Budán van már közösségük, és a BAH-csomóponthoz közeli hely alkalmas arra is, hogy a vidékről jövők is könnyen megközelítsék. Nem az autókkal lesz itt probléma, nyilvánvalóan, hanem azzal, hogy a környéken lévő házak lassan muszlimok tulajdonába mennek át, hiszen mindenki szívesebben él a maga kultúrális közegében – aki mecsetbe jár, az a mecset közelében szeretne élni, nyilvánvaló. Az ottlakók persze nem mondják ki, hogy az ellen tiltakoznak, hogy nekik itt befellegzett, ha nem is rögtön, de pár év alatt nyilvánvalóvá válik, hogy jobb, ha eladják a házukat egy tisztes muszlim családnak. Aztán, ha már 200 muszlim család lesz a környéken, akkor lesz müezin is – miért is ne lehetne? A központ melletti épületek sorsa is csak a funkciováltás vagy a lebontás lehet, tehát az, hogy most szűkös a telek, igazán nem probléma. Ahogy a közösség megizmosodik ezen a helyen, majd bővülnek. Ha a telekszomszéd helyében lennék, már most keresnék egy másik házat és tárgyalásokba bocsátkoznék az ügyben, hogy mennyit ad az Iszlám Egyház az ingatlanért.

Eva M. Amichay városgazdász, újságíró

Lerombolná az iszlám harmadik legszentebb mecsetjét egy szélsőséges zsidó párt

A Jiszráél Béténu nevű zsidó párt azt szorgalmazza, hogy építsék fel újra a zsidó templomot a jeruzsálemi Templomhegyen, a Szikladóm és az al-Aksza-mecset helyén.

Az zsidó kormánykoalícióban is részt vevő párt vasárnap jelentette be, hogy kiterjedt autóbuszos kampányt akar indítani az ügy érdekében. Bárúk Marcel, a Jiszráél Béténu egyik vezetője közölte: "jogszerű kampányról" van szó, amellyel az araboknak akarnak üzenni. Hozzátette, hogy a mecset a Templomhegyen ideiglenes, és csak idő kérdése, mikor épülhet meg ott újra a zsidó templom, amelyre a megszállt Palesztina egész lakossága vár (???) - olvasható a Háárec című cionista napilap internetes oldalán.