75 évig laktak benne, most újra dzsámi lesz

75 éve, 1938-ban, azaz a modern Török Köztársaságot létrehozó Mustafa Kemal Atatürk halála évében alakították át a bursai Osmangazi kerület Zafranlik nevezetű dzsámiját egyszerű lakóházzá. Abban az időben, tehát a Köztársasági Néppárt (CHP) kormányzása alatt -sajnos- sok mecsetből lett lakóház, raktár vagy éppen istálló. Jobb esetben múzeum, ahogy az az isztambuli Haghia Sophiával (törökösen: Ayasofya camii) esett meg. Ez utóbbiban a napokban újra bevezették, hogy délben és délután is felcsendül a müezzin imára hívó éneke. Sőt mi több, a csodás hang versenyre is kell a szomszédos Kék mecsetből érkező ezánnal.

A mecset 1460-ban épült, hét évvel azután, hogy Hódító Mohamed szultán elfoglalta a későbbi fővárost, s mecsetté tette a már említett Haghia Sophiát.

Sahabettin Harput bursai kormányzó a mecset előtt tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az ingatlant visszaállamosították, s pár napon belül végeznek az imaszőnyegek lefektetésével, s az ottomán stílusú műemlék imaház újfent megnyílik a hívők és a műértők előtt.

Eközben Bursa egy másik kerületében hét hónapos munka eredményeképpen elkészült, s a pénteki imával átadásra is került a szintén Hódító Mohamed-korabeli Seyh Pasa Dibekli dzsámi:

Daru emelte a helyére a két minaretet

Ilyen az, ha előre gyártott elemekből épül egy mecset. S egyre több az ilyen eset. Ez most épp Amszterdamban. Emlékezhetünk, hogy egész Németországban feltűnést keltett az, amikor a hamburgi központi dzsámi két focilabda-mintás tornya átszelte az országot egy teherautó platóján:

Térjünk vissza Amszterdamba! S annak is a nyugati kikötői negyedébe, a Westpoortba. A tavaly október óta ott épülő Taqwah mecset egyenként 18 méteres tornyait emelte ma a helyére egy narancsszínű monstrum.

A városban egyébként ez a nyolcadik minaretes mecset.

Mecset, mínusz 30 fokban

Nunavut Kanada északkeleti vidéke. A hatalmas ország területének 20%-át fedi le, ám -mivel a sarkkörön túl fekszik-, mégis csak 33 ezer lakója van, többségükben eszkimó bennszülöttek. Ugyanakkor Iqaluitban, a tartományi fővárosban mintegy 80-100 muszlim él. Egy részük taxisofőr, de egyre többen vannak olyanok is, aki privát cégek vagy a szövetségi kormány alkalmazásában állnak. A képen látható mecset 2009 óta dédelgetett álmuk, ám annak megépítéséhez további 198.000 kanadai dollár adományra van szükségük.

500 m2-rel bővítik Katalónia legnagyobb működő mecsetét

A Barcelona elővárosának tekinthető, ipari jellegű Tarrassában áll Spanyolország fejlett, északkeleti, autonóm tartományának legnagyobb mecsete, amit az iszlám első győztes csatájáról Badrnak neveztek el.

Az eddig 1100 m2-es alapterületű imaházat most további 500 m2-rel tervezik kibővíteni, hiszen az elmúlt években megsokszorozódott a hívek száma. A munkálatok a tervek szerint egymillió eurót fognak felemészteni.

B-3600 Moskeestraat, Genk, Belgie

A török múltnak köszönhetően Magyarországon nem meglepő, ha olyan utcanevekkel találkozunk, hogy Mecset utca vagy Turbán tér. Az előbbiből Budapesten is, Érden is van egy-egy, de Nyugat-Európában -ahol állítólag haldoklik a multikulti- vélhetően az első ilyen jellegű elnevezésre a belgiumi Genk utcatérképén bukkanhatunk.

A török jelennek köszönhetően a flandriai iparváros egyik új lakótelepének négy utcája közül az egyiket Moskeestraatnak, azaz Mecset utcának nevezik el, amit azzal magyaráznak, hogy a képünkön is látható, a nagy, középkori török költő nevét vevő Yunus Emre dzsámi tőszomszédságában található - tájékoztatta a sajtót a város alpolgármestere, Ali Caglar... aki történetesen maga is török.

Maghribi stílusú mecset nyílt Törökországban

Számos állami és helyi vezető, így Bekir Bozdag miniszterelnök-helyettes és Kadir Topbas isztambuli polgármester jelenlétében és fohászától visszhangozva nyílt meg Kocaeli tartomány található Cayirova járásában fekvő, a képen is látható különleges dzsámi. A mecsetet a Deva Alapítvány álmodta meg a nyugat-törökországi településen. Az épület legfőbb különlegessége, hogy annak az egyetlen arab országnak,Marokkónak, az építészetét idézi, melyet nem érintett az ottomán kultúrhatás.

Virtuálisan már körbejárható

Jeanne d'Arc városában, Orléansban már a második mecset épül, aminek a nevéről az építtető szervezet még nem döntött, s amiről honlapjukon szavazni is lehet. A fenti képeken látható munkálatokat felgyorsíthatja, hogy a napokban sikeres adománygyűjtő akciót szerveztek. A leendő iszlám imaházat -virtuálisan- addig is bejárhatjuk, ha megnézzük az alábbi videót: