Megnyitott Németország egyik legnagyobb mecsete

Független Hírügynökség

Megnyitott pénteken Németország egyik legnagyobb mecsete. Az imaház a törökök által sűrűn lakot berlini Kreuzberg kerületben áll, és része egy iszlám imaközpontnak, amit a német média jelentései szerint mintegy 10 millió euróból építtettek fel libanoni és palesztin adományozók.

Az Omar mecset mintegy ezer ember befogadására képes. Négy kisebb minaret öleli körbe. Az iszlám központ része egy hatemeletes, ötezer négyzetméter alapterületű kereskedelmi és kulturális központ, valamint egy könyvtár is, de található benne óvoda és iskola is.

Az imaház felépítését többen - elsősorban szélsőjobboldali szervezetek - is bírálták. Németország legnagyobb mecsete egyébként az ország nyugati részén fekvő Mannheim városában áll, és mintegy 2500 embert tud egyszerre befogadni.

Nagyváradon nyit mecsetet a Magyar Iszlám Közösség

Az MTV már forgatott is a nagyváradi mecsetben

PONTOSÍTÁS!


Az alábbi bejegyzés publikálása óta kiderült, hogy a nagyváradi mecsetet NEM a Magyar Iszlám Közösség nyitotta. Annak csak egy, hetente egyszer nyitva tartó, rossz állagú, Budapest XIII. kerületi imaháza van. A nagyváradi muszlim imahelyet az Iszlám Közösség - Bihar működteti, s annak megnyitóján nem Bolek Zoltán, hanem a Magyarországi Muszlimok Egyházát vezető Sulok Zoltán vett részt.

Bolek Zoltán, a Magyar Iszlám Közösség elnöke arról tájékoztatta szerkesztőnket, hogy szervezetük a partiumi Nagyváradon készül iszlám imaházat nyitni. A városban -ahol mintegy 500 muszlim él- eddig is tartottak közös imákat, de mindeddig nem volt megoldott az állandó imahely.

Bolek Zoltán két hónapja járt a Sebes-Kőrös mentén, ahol a város magyar nemzetiségű alpolgármesterével, Biró Rozáliával tárgyalt. Az önkormányzat most arról határozott, hogy a román törvények értelmében ingatlant juttat az iszlám közösségnek, aminek fenntartásáról a helyiek gondoskodnak majd.

Nagyváradon sok a magyarajkú muszlim, elsősorban olyan nemzettestvéreink, aki arab vagy török muszlimhoz mentek feleségül. A "magyar" mecset az ő és gyermekeik lelki gondozása és hitoktatása miatt is kiemelkedően fontos.

Lehet, hogy máshova épül az iszlám kulturális központ?

Molnár Gyula, Újbuda polgármestere a mai testületi ülésen a képviselő testület felhatalmazását kéri, hogy ajánlatot tehessen a Budaörsi út mellé tervezett beruházás tulajdonosainak. A polgármester azt javasolja, hogy kezdődjenek meg az egyeztetések a terület visszavásárlásáról, és olyan megoldás szülessen, ami az ott élőknek elfogadható, ugyanakkor sem az önkormányzatnak, sem az iszlám közösségnek nem jelent hátrányt, anyagi veszteséget. A Budaörsi út mellé tervezett kulturális központ megépítése ellen a környéken élők nagy számban tiltakoztak, mert szerintük a vallási központ nagymértékben növelné a forgalmat, s rontaná a lakosság életminőségének színvonalát.

A kérdés az elmúlt hónapokban többször szerepelt a testület napirendjén, de érdemi döntés nem született a helyzet megoldására. Újbuda polgármestere legfontosabbnak az ott lakók érdekeit tartja, ezért megvizsgálva a helyzetet, és szem előtt tartva az önkormányzat számára következményekkel járó megállapodás egyoldalú felbontásának anyagi következményeit, olyan megoldást javasol, mely mindkét fél számára elfogadható.

Az Önkormányzat vezetése továbbra is úgy gondolja, hogy a terület fejlesztése szükséges, és az semmiképpen sem jár együtt az ottani ingatlanok elértéktelenedésével, vagy az ott lakók életének romlásával. Ugyanakkor elfogadva a lakók ellenérzését, fenntartásukat egy számukra idegen vallással szemben, Molnár Gyula azt javasolja, hogy a terület visszavásárlásáról kezdődjenek meg az egyeztetések, és olyan megoldás szülessen, ami az ott élőknek elfogadható, ugyanakkor sem az önkormányzatnak, sem az iszlám közösségnek nem jelent hátrányt, anyagi veszteséget.

Molnár Gyula azt kéri a testület tagjaitól, hogy a kérdést a jövőben csak és kizárólag városfejlesztési és ne politikai kérdésként kezeljék, tartsák tiszteletben az iszlám vallás szabadságát és kultúráját, az ott lakóktól pedig – megértve és elfogadva az aggodalmukat, nyugalmat kér a tárgyalások időtartamára.

Az újbudai iszlám közösséget – amely megbecsült és szerves része a kerületi vallási és kulturális életnek – arra kéri, legyenek nyitottak egy olyan új terület kiválasztásában ahol valósítva terveiket, kevésbé alakítják át az ott élők megszokott életét, mindennapjait.

Nem látja szívesen a muszlimokat a szocialista polgármester

Újbuda polgármestere kezdeményezi, hogy a XI. kerület vásárolja vissza azt a területet, amelyre a tulajdonosok iszlám kulturális központ megépítését tervezték, a helyi iszlám közösséget pedig arra kéri: válasszanak új helyet a megvalósításhoz.

A kerület iszlám közösségétől azt kéri: "legyenek nyitottak egy olyan új terület kiválasztásában, ahol megvalósítva terveiket, kevésbé alakítják át az ott élők megszokott életét, mindennapjait".

A polgármester tárgyalásokat kezdeményez, hogy olyan megoldást találjanak, amely a kerület lakói számára elfogadható, ugyanakkor sem az önkormányzatnak, sem az iszlám közösségnek nem jelent hátrányt, anyagi veszteséget. Mint a közleményben hozzátették, Molnár Gyula azt kéri testület tagjaitól, hogy a kérdést kizárólag városfejlesztési, és ne politikai kérdésként kezeljék.

A Budaörsi út mellé tervezett iszlám központ megépítése ellen a környéken élők nagy számban tiltakoztak, mert szerintük a létesítmény nagy mértékben növelné a forgalmat, s rontaná a lakosság életminőségét.

Az iszlám egyházhoz kötődő Jótékonysági Béke Alapítvány 2005-ben vette meg az újbudai önkormányzattól a Budaörsi út, Holdvilág utca és Bajmóci utca által határolt területet, hogy a Sas-hegy lábánál felépítse az iszlám vallási és kulturális központot.

A létesítményben vallási összejöveteleket, előadásokat, képzéseket tartanának, valamint egy ötvenezer kötetes könyvtárat is kialakítanának. Az eredeti elképzelés szerint az épülethez egy minaret is tartozna. Ez ellen azonban a lakók egy csoportja és - képviseletükben - a Fidesz is tiltakozott. Kupper András tavaly nyáron egy testületi üléssel összefüggésben úgy nyilatkozott: a Fidesz felvállalta a lakosság kérésének képviseletét, mert osztja a helyiek félelmeit az "arab negyed" kialakulásával kapcsolatban.

Kegyeletsértés a mecsetépítés a Ground Zero mellett?

Hatalmas tiltakozást váltott ki a szeptember 11-i terrortámadásban meggyilkolt áldozatok hozzátartozói körében, hogy az egykori World Trade Center helyén, a Ground Zero közelében mecsetet, hozzá kapcsolódó közösségi tereket, uszodát, színházat, valamint tornatermet akarnak építeni. Az áldozatok hozzátartozói szerint ez kegyeletsértés.

A 13 szintesre tervezett épületegyüttes csupán két sarokra van a Ground Zerótól. Az építkezést a tervek szerint a terrortámadás 10. évfordulóján, jövő szeptemberben fejezik be, és akkor avatnák fel a komplexumot.

Rosemary Cain, a terrortámadás áldozatául esett egyik tűzoltó anyja azt mondta: számukra ez elfogadhatatlan. Az építkezés felér egy arculcsapással.

Bill Doyle, akinek fia szintén a 3000 áldozat között van, azt mondta: szörnyű belegondolni, hogy a Ground Zerótól nem messze egy radikálisok számára kialakított találkozóhely épül.

Az áldozatok hozzátartozói azt szeretnék, hogy a komplexumot másutt építsék fel. Fotó: Daily Mail

Az áldozatok hozzátartozói azt szeretnék, hogy a komplexumot másutt építsék fel, ne a Ground Zero közelében.

– Ha a japánok úgy döntenének, hogy kulturális központot építenek Pearl Harbourban, az is ekkora tiltakozást váltana ki – mondta Paul Sipos, a New York-i városvezetés tagja. – Egyáltalán nem vagyok iszlámellenes, csupán az a kérdés merül fel: miért pont itt akarnak építkezni?

A Ground Zerón a terrortámadás óta milliók rótták le kegyeletüket az áldozatok emléke előtt.

A terrortámadás óta milliók rótták le kegyeletüket az áldozatok emléke előtt.

Pamela Geller, a Stop Islamisation of America (Állítsuk meg Amerika iszlamizációját) nevű szervezet aktivistája azt mondta: tüntetéseket fognak szervezni, hogy kifejezzék tiltakozásukat.

– Ez a terv kegyeletsértő. Kinek jut eszébe egy iszlám kulturális központot létrehozni a porig rombolt WTC-től néhány háztömbnyire? – tette fel a kérdést.

Daisy Khan, az American Society for Muslim Advancement igazgatója viszont azt mondta: ideje volt egy ilyen kulturális központot létre hozni, mert az iszlám egyike az Amerikában elterjedt vallásoknak. Szerinte pozitív, hogy a központot a Ground Zero közelében építik fel, ezzel ugyanis fel tudják hívni a figyelmet azokra a hívőkre, akik nem radikálisok, és talán a keresztény és az iszlám vallás között Amerikában is megkezdődhet ily módon a párbeszéd.

Az első magyarországi mecset terveinek fogadtatása

A mecsetről szóló híreket (tervtanács..) – ahogy az várható volt – gyorsan átvették a különféle médiumok. Volt aki egyszerű kopipészttel elintézte a dolgot, volt aki írt vagy felhívott és anyagot kért tőlem illetve szinte mindannyian megkérdezték a véleményemet az egészről és a tervtanácsi döntésről. Mindenki megkapta, amit kért.

Egyedül csak a legnagyobb építészeti portál cikkírója nem tartotta fontosnak, hogy megkérdezzen (pedig személyesen találkoztunk a tervtanács után), mindössze a terveket kuncsorogta ki tőlem. Ha tudom, hogy a mecset tervtanácsáról szóló beszámolója ennyire egyoldalú, egészen biztosan nem adtam volna hozzá én a hátteret (mármint a terveket). Azt gondolom, hogy illett volna megkérdeznie az véleményemet is az egészről, ha már az én bőrömre ment ki az egész cikk (no meg leginkább arra, hogy a másnapi cikkhez még hiányzott az illusztráció és hát hiába volt kész a beszámoló, ha nem voltak hozzá tervek, ami meg persze kínos lett volna…)

Tanultam belőle.

Általánosságban elmondható, hogy az önálló cikk-kel jelentkező prae.hu,blikk.hu, az ingatlanmagazin.com, atv.hu és a hvg.hu korrekt cikkekkel számoltak be, akárcsak az Urbanista és a hg.hu is, az ő rendszereik is lehetővé teszik a kommentelést, amivel éltek is az olvasók. Ez utóbbi két oldalon, különösen az index blogfarmjához tartozó Urbanistán azonban eléggé elszabadultak az indulatok. A napközbeni moderáció elmaradása aztán a magukat öngerjesztő módon felheccelt hozzászólókat arra ragadtatták, hogy már a tervező hazaárulását emlegették, mit több páran a tervező terroristák általi felrobbantását vagy kivégzését is szükségesnek látták!!!

Mindez pár vacak látványterv hatására. Most itt nyilván nem fogok belemenni holmi társadalomrajzba és nem kezdek el bizonyos rétegek politikai felelősségéről írni, mindenesetre eléggé elgondolkoztatóak ezek a reakciók.

Én persze csak legyintettem az egészre, 14 év internetes fórumozás után szokva vagyok ez ilyen, a nicknevük bástyája mögé gyáván megbújó kis hülyékhez, sikerült is rövid úton lerendezni őket (dá, az Urbanista szerzője estére pedig ki is moderálta őket annak ellenére, hogy írtam neki, tőlem maradhatnak).

A létező legprimitívebb indulatok ilyen foka és mennyisége viszont eléggé rémisztő volt, nagyobb részük vélhetően egyszerű tudatlanságból (kisebb részben rasszizmusból és arab illetve általánosabban idegengyűlöletből) származik. Egyet lehet tenni, a tudatlanságot oszlatni, a többihez nincs se ötletem, se eszközöm. Véleményem van. A magyar társadalom ezen fórumokon artikulálódó része kiállította magáról a szegénységi bizonyítványt. No nem először.

Volt olyan fikahuszár, aki még arra sem vette a fáradságot, hogy megnézze a metszeteket és ezáltal észrevegye, hogy számos helyiségben nem egy sor, hanem 2 sor ablak található és emiatt úgy kritizálta a benapozottságot, mintha az valós probléma volna.

Legalább ennyire jól mulattam azon a kritikán – amit már nem is tudom melyik fórumon olvastam – hogy milyen gyenge az előadott tervek grafikája. Nos engedélyezési tervek készültek, amiket direkt lebutítottam, hogy könnyebben áttekinthető legyen mindenki számára. Csak nem gondolja valaki, hogy csak a tervtanács kedvéért KÜLÖN készítetek színes-szagos terveket??? Ez nem egy pályázat vagy nyilvános prezentáció vagy egy kiadvány, hanem egy engedélyezési terv!

Egy valami azonban feltűnt a fórumokban, hogy a mecset építését támogatók között karakteresen megjelent a vallásos keresztények TÁMOGATÓ véleménye. Hmmmm.

Nézzük, amin tudunk segíteni, oszlassunk némi tévhitet:

muszlimok és nem muzulmánok | mivel nem imádják Mohamed profétájukat, így sértő számukra, ha így nevezik őket

muszlimok = arabok | a közel 1,5 milliárd muszlim hívő csak cca. 20%-a arab nemzetiségű (gondoljunk pl. a törökökre, bosnyákokra, Közép-Ázsiára némely népére…)

akkor építhessenek mecsetet nálunk, ha a keresztények is építhetnek az iszlám országokban | nos számos iszlám országban a keresztények aránya 5-10 %, saját templomaik vannak és békében élnek a muszlimokkal

a muszlimok betelepedésével előbb utóbb az ő törvényeik is meg fognak jelenni nálunk | számos iszlám országban mind a mai napig nincs szétválasztva az állam az egyháztól, ott valóban előfordul, hogy egyházi törvények vannak érvényben. A magyarhoz hasonló demokráciákban az államot már szétválasztották az egyháztól.

nálunk is megnövekszik a terrorveszély | évtizedek óta itt élnek, mégis pl. az un. robbantásos merényleteket (Aranykéz utca stb…) egyetlen muszlimmal sem hozták kapcsolatba, annál inkább orosz, szlovák, szerb kapcsolatokkal

a muszlim erőszakos vallás | a magyarországi iszlám közösséget nem érhette nagyobb csapás, mint szeptember 11, mert utána elapadtak az adományok forrásai. Az európai terrortámadások döntő többségéért a keresztény valláshoz közel álló ETA és IRA (baszkok és fanatikus írek) terroristái a felelősek.

mecset kell az imádkozáshoz | nem szükséges, van aki a munkahelyén imádkozik, vagy ha ott sem tud, elhalasztja. A mecsetben való imádkozásra azért van szükség, mert az iszlám közösségi vallás.

lám Svájcban is betiltották a mecsetek építését | mecsetet lehet építeni, csak minaretet nem. Ne feledjük Svájc sohasem a liberális bevándorlási politikájáról volt híres, talán ott a legnehezebb megszerezni az állampolgárságot

muszlimok = idegenek, tehát menjenek haza! | a törvényeink lehetővé teszik a bevándorlást. Számosan közülük megházasodtak és ugyanolyan magyar állampolgárok lettek, mint a többiek, ugyanúgy gyakorolhatják a jogaikat és vallásukat, ahogy a zsidó, hindu, szombatista, Jehova tanúi és egyéb felekezet tagjai. Ezt hívják vallásszabadságnak. Ne feledjük, van olyan muszlim közösség (egyház), amely kizárólag magyar származásúakból áll, illetve azt sem, hogy elég sokan áttértek a muszlim hitre.

ŐK más törvények szerint élnek | nem, mivel ha Magyarországon akarnak élni, akkor ennek az országnak a törvényei vonatkoznak rájuk, de ez nem tiltja, hogy a saját vallásukat gyakorolják.

ha megépül a mecset, majd tömegesen fognak ide jönni | évtizedek óta itt élnek közöttünk, mégis a 99%-unk észre sem vette a vallási közösségeiket.

ugrásszerűen meg fog nőni az autóforgalom | olyan helyre ahová nehéz eljutni autóval, mert nehéz a parkolás, oda az emberek – pont saját érdekükben – általában más közlekedési módot választanak. A mostani mecset a Bartók Béla úton pont ennyire problémás parkolási szempontból, ergo a többség nem is autóval közelíti meg.

a templom működése zavarni fogja a környék nyugalmát| az iszlám szertartásból hiányzik az éneklés és az a zene, maga a szertartás cca. 30 perc.

reggelente müezzinre és/vagy hangszórókra fognak ébredni | mivel a Budaörsi úton nem él muszlim kolónia, így nincs kihez szóljon a müezzin.

megalázó, hogy a nők csak külön imádkozhatnak | ne feledjük a nők emancipációja nálunk sem olyan régről való, hátrányos helyzetük nálunk sem szűnt meg teljesen. Bizonyos (keresztény) felekezetekben külön padokban ültek a nők vagy csak a karzaton foglalhattak helyet, ezt is nevezhetjük megkülönböztetésnek és senkinek sem jutott eszébe ezért szólni.

kiegészítés | a hétvégén jelent meg az építészek körében (a szókimondásáról is) közismert, sokáig a Közel-Keleten élő Eva M. Amichay városgazdász véleménye a fogadtatásról.

Allah útján kiállítás a Dzsámiban

"Allah útján" - kiállítás a pécsi Jakovali Haszan-dzsámihoz kapcsolódó kiállítótérben és Sudár Balázs: A pécsi Jakovali Haszan pasa-dzsámi című könyvének, az "Épített örökségünk" sorozat harmadik kötetének könyvbemutatója.

A pécsi Jakováli Haszan-dzsámi és az egykori derviskolostor
„… és a csatamezőn ott maradt a nemesség színe virága…” – írta megrázó jelentésében Antonio Burgio pápai nuncius 1526-ban a mohácsi csatavesztésről, amely fordulópontot jelentett Magyarország történelmében. Sorsdöntő csata volt, mind katonai, mind politikai értelemben. A Budát elfoglaló, s az Alföld nagy részét végigpusztító török seregek azonban ekkor még elhagyták hazánkat, ám 1541-ben „az ország szíve”, Buda 145 hosszú évre török kézre került. 1566-ig egymást követték a török hadjáratok, melynek következtében az ország középső része az Oszmán Birodalom részévé vált. Buda eleste után két évvel, 1543-ban a törökök elfoglalták Pécset is, amely csak Buda visszafoglalásának idején, 1686-ban szabadult fel a török uralom alól.
A hódoltságban a törökök amellett, hogy gondoskodtak a megszállt területek katonai védelméről, meg kellett hogy teremtsék a muszlim mindennapi élet kereteit is: a védművek, katonai létesítmények mellett egymás után épültek a közösségi élet keretéül szolgáló épületek, karavánszerájok, árucsarnokok, iskolák, fürdők, kutak, derviskolostorok, s mindenek előtt a muszlim vallásgyakorlat központjai, a napi közös imádság szinterei, a mecsetek és a dzsámik. Ez utóbbiakban a pénteki imát is el lehet végezni. A dzsámi belsejében Mekka irányát (az imádkozás irányát) a mihráb-fülke jelöli, mellette a szószék (minber), ahonnan szónok elmondja a pénteki prédikációt. Imádkozás közben a hívek a mihráb, így Mekka felé fordulnak.
A 17. században élt Jakováli Haszan pasa nevével fémjelzett pécsi dzsámi a magyarországi török hódoltság egyetlen, mai is álló dzsámija, amely teljes épségben fennmaradt, kupolás terével és minaretjével együtt. A klasszikus oszmán építészet szabályai szerint épült, kupolás imaterme és szintén épségben megmaradt minaretje a felújítások után is hűen idézi az oszmán időket: a négyzetes alaprajzú, kőből és téglából épített, és egy nyolcszögű dobon nyugvó kupolával fedett dzsámi jobb oldalán magasodik a karcsú minaret, melynek erkélyéről naponta ötször hívta imára a muszlim hívőket a müezzin.
A dzsámi és a minaret szomszédságában a török hódoltság alatt egy medresze (főiskola) és egy derviskolostor, a mevlevi dervisek („keringő dervisek”) kolostora állott, amelyeket szintén Jakováli Haszan pasa alapított.
A török hódoltság után a kolostor és az iskola elpusztult, a dzsámit kápolnává alakították. Az 1950-1960-as évekbeli restaurálása során török építészeti elemeit helyreállították.
A magyarországi török építészet egyik remekműve, a pécsi Jakováli Haszan- dzsámi 2007 óta áll a Műemlékek Nemzeti Gondokságának vagyonkezelésében, s várja mindazokat, akik kapuján belépve, egy csodás, keleti utazás első lépéseit szeretnék megtenni.
Az „Allah útján” című kiállítás
2010. május 22-én, délután 15 órakor újra megnyitja kapuit a pécsi Jakováli Haszan-dzsámi és kiállítótere. A dzsámiba való betérés előtt a látogatók rövid bevezetést kapnak az iszlám kultúra, vallás és művészet világába, és megismerkedhetnek a Jakováli Haszan-dzsámi és az egykori mevlevi kolostor történetével. Az „Allah útján” címmel megnyíló kiállítás kurátorai Dr. Bardi Terézia, a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának tudományos igazgatóhelyettese, valamint Dr. Sudár Balázs, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársa.
Sudár Balázs: A pécsi Jakováli Haszan-dzsámi című könyve
2010. május 22-én, délután 16 órakor (a pécsi Jakováli Haszan-dzsámi kiállítóterében megrendezendő, „Allah útján” című kiállítás megnyitása után) kerül megrendezésre Sudár Balázs: A pécsi Jakováli Haszan pasa-dzsámi című kötetének könyvbemutatója, a dzsámihoz kapcsolódó kiállítótérben. Sudár Balázs kismonográfiája mind az építészettörténeti, mind a művészettörténeti szakirodalomban hiánypótló műnek számít, ugyanis ez idáig nem jelent meg átfogó tudományos, illetve tudományos ismeretterjesztő monográfia vagy hosszabb, részletesebb elemzés a Jakováli Haszan pasa dzsámijáról. A kötet a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának Épített örökségünk című sorozatában jelenik meg.
A magyar épített örökség számos épülete, épületegyüttese, vára, kastélya, palotája és temploma nemzeti és európai kincs. Múltunk gazdag hagyatékának megismertetésére és nagyközönség előtti bemutatására indítottuk útjára a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának első sorozatát, mely az Épített örökségünk nevet viseli. A sorozat nyitóköteteként, 2004-ben jelent meg A nádasdladányi Nádasdy-kastély című kiadványunk, melyet a sorozat második, 2006-ban megjelent tagja, a dégi Festetics-kastélyt bemutató kötet követett. A kötetek jellemzője, hogy a komoly szakmai és tudományos ismereteket olvasmányosan, a laikus számára is érthető formában tárja az érdeklődők elé. A műemlék történetét a kezdetektől egészen napjainkig részletesen tárgyalja, s ezt mintegy 80-90 színes és archív képpel, alaprajzokkal és térképekkel illusztrálja.
Szeretnénk, ha átadhatnánk a nagyközönségnek műemlékeinkről megszerzett tudásunkat, megismertethetnénk Magyarország kulturális és természeti kincseit a régióban és világszerte egyaránt, s megmutathatnánk olvasóinknak, látogatóinknak, hogy a múlt megismerése, a történelmi, művészettörténeti, kultúrtörténeti tudás elsajátításának folyamata örömmel teli.
Sudár Balázs könyvének 2010-es megjelentetése is kulcsfontosságú, hiszen 2010-ben Isztambullal együtt Pécs Európa kulturális fővárosa. Különleges jelentőséget kaphat tehát egy ilyen kiadvány a Pécsre látogató külföldi és magyar turisták számára, különös tekintettel mind a hazánkba látogató, vagy itt élő muszlim látogatókra.
Sudár Balázs műve egyrészt szervesen kötődik a dzsámi és a hozzá kapcsolódó egykori mevlevi derviskolostor eddigi kutatóinak munkásságához, másrészt viszont úttörő jelentőségű, hiszen művében számos, a kutatás számára eddig ismeretlen adatot, írott és képi forrást tárt fel, publikált és elemzett, mind a dzsámi alapítójára (Jakováli Haszan pasa), az alapító családjára, a mevlevi dervisek rendjére, és a dzsámiból és derviskolostorból álló épületkomplexum történetére vonatkozólag. A tudományos igénnyel megírt kismonográfiát, több mint száz gyönyörű illusztráció díszíti, melyek egy része először kerül publikálásra, vagy először jelenik meg magyar nyelvű publikációban. Sudár Balázs műve nemcsak a szakmai, és az érdeklődő nagyközönség számára jelent majd tudományos alapművet, élvezetes és szórakoztató olvasmányt egyaránt, hanem hiánypótló mű lesz a török kori magyar társadalom kultúrájának, építészet- és művészettörténetének oktatásához is.