2011. szeptember 28., szerda

Épülhet-e modern mecset a romos helyébe?

Livno, a történelmi hangulatú nyugat-boszniai város most ezzel a problémával néz szembe. A balkáni háború során súlyosan károsodott a település egyik kisebb iszlám imaháza. Most 2000 muszlim kéri egy petíció segítségével, hogy az épület újulhasson meg. Merész, modern dzsámit álmodtak a rom helyére, mint ahogy oly sok más bosnyák helység, ám a helyi hatóságok csak azt engedélyeznék, hogy az eredeti állapot kerüljön helyreállításra. Az önkormányzat szerint a Curcinica mecset új szellemű visszaállítása sérti a 2000-ben elfogadott helyi rendezési tervet és a műemlékekre vonatkozó jogszabályt, hiszen a régi dzsámi falainak 90%-a még ma is áll.

Egy védett, ám romos és kihasználatlan műemlék mecset helyére épülhet nagyobb és modernebb, melyhez kereskedelmi egységek is tartoznak. Ez a kérdés foglalkoztatja a most perre menő muszlim közösséget, a hivatalnokokat és a műemlékeseket.

2011. szeptember 25., vasárnap

Két mecset Grácban?

A gráci bosnyák iszlám központ terve
A stájer főváros hamarosan két mecsettel is gazdagodhat. Grácban  a legjelentősebb bevándorló közösség a 18.000 főt számláló bosnyákoké. 2011. szeptember 23-án öt projekt közül a város polgármestere, Siegried Nagl, Gerhard Springer pályaművét választotta ki, s azt mostantól megtekinthetik és véleményezhetik a város lakói. A Herrgottwiesgasséba tervezett épület modern lesz, s minaret is épül mellé. Ez utóbbi 22 méter magas lesz, az imaház pedig a 8000 m2-es telek felét fogja elfoglalni.

A másik mecset még csak tervezési fázisban van, azt a gráci törökök építhetik meg.

Megújuló emlékeink IV.: A diyarbakiri nagymecset

Mentik a mecset értékes kalligráfiáit
Diyarbakir a kurdok által is lakott Délkelet-Anatólia legnépesebb városa és gazdasági központja. A települést veszi körül a világ leghosszabb, 32 km hosszú városfala.

Ahogy a nevezetes fal, úgy a híres dzsámi is -sajnos- leromlott állagú. A nagymecset, -melyet stílusában a jeruzsálemi al-Aksza mecsethez szoktak hasonlítani-,  felújítása meg is kezdődött. S megszületett a restaurálás legelső meglepetése is: száznál is több több évszázados kézirat került elő.

A diyarbakiri nagymecset az iszlám kultúrtörténet egyik ismert helye, itt történt ugyanis először az az iszlám világban, hogy a monumentális épületet megosztották a szunnita iszlám négy vallásjogi iskolája (hanafi, sáfii, meliki és hanbali) között. Mind a négy közösség külön imámot alkalmazhatott.

A felújítás 60%-ban kész, az átadás 2012-ben várható
A mecset központi homlokzata

2011. szeptember 24., szombat

Park51: Iszlám központ Alsó-Manhattan-ben


Az fn.hu alapján

Helyi idő szerint szerda este, a Béke Világnapján tartották az iszlám központ hivatalos avatóünnepségét. Az 51 Park Place alatt található kulturális intézményben (amely a cím alapján a Park51 nevet kapta) már 2 éve iszlám imaház működik, pár éven belül pedig óvodával, sport- és kiállítótermekkel, illetve koncerttermekkel bővül majd a létesítmény.


A beruházást Barack Obama és Michael Bloomberg New York-i polgármester is támogatta.


Mintegy 150-en érkeztek a központ megnyitójára. Koncertek (egy zenekar hagyományos közel-keleti hangszereken játszott) és fotókiállítás (több 160 nemzetiségű, de jelenleg New Yorkban élő gyermekekről készített fényképét mutatták be) várta őket. 

2011. szeptember 19., hétfő

Terjeszkedik a kulturális örökséggé avanzsáló mecset

A dél-franciaországi Rodez mecsetében már második éve rendezik meg a nyitott kapuk eseményét. A Bamberg utcai létesítmény ezzel bekerült a helyi védettséget élvező épületek közé. Ezen alkalommal jelentették be, hogy az iszlám imaházat ki kell bővíteni, hiszen az éppen alig elég annak a háromszáz hívőnek, akik azt péntekenként felkeresik. Ramadáni böjt és a két ünnep idején még többen szeretnének ott összezsúfolódni. A már most is tartó, s 2012-ben záruló átépítést követően a mecset kellően nagy lesz, és kiegészül hat tanteremmel is, ahova 130 diák fog járni.

2011. szeptember 18., vasárnap

Törökök újítják fel Szomália legnagyobb mecsetét

Elhagyatott és lepusztult mecset valahol Szomáliában
A húsz éve a polgárháború mocsarába zuhant Szomália válla alá egyre inkább az a Törökország nyúl, mely már ma is az iszlám világ egyik legfontosabb adományozója. A ramadáni böjti hónap során is a kelet-afrikai ország megsegítésére gyűjtöttek szerte Anatóliában. A legújabb terv az, hogy az ottománok unokái felújítják a nagymecsetet Mogadishuban.

Mustafa Tutkun, a Diyanet, azaz a török állami vallásügyi hatóság nemzetközi referense szerint 200 mecset károsodott a harcok során. Tutkun elárulta, hogy céljuk nem csupán az, hogy megújuljon a nevezetes iszlám imaház, hanem az is, hogy 250 szomáli egyetemistát juttassanak törökországi tanulmányi ösztöndíjhoz.

Szomáliai képeink között is két török építésű mecsetet is találunk.

2011. szeptember 17., szombat

A Szimferopol-projekt

A tizennégy jelölt egyike
A Krím-félszigeten található Szimferopol egyike az ún. hős városoknak, s persze egyike a krími tatár nemzet központjainak is. Hosszú tervezés után ma, 2011. szeptember 17-én nyílhatott meg az a kiállítás, amin a leendő nagymecset 14 tervét állították ki. Bár a helyi önkormányzat halogatta, később megegyezés született, s most mégis eljött az idő, hogy a helyi muszlimok méltó imaházat emeljenek maguknak. A nemzeti könyvtárban nyílt kiállítás egyben verseny is, melynek győztesét bízza meg a Krími Tatár Medzslisz, azaz a népgyűlés.

Mecsetfelújítással ünneplik az ENSZ-tagságot

Sárga dóm a zöld mecseten
Palesztina szeretné magát elismertetni. A világgal és az Egyesült Nemzetek Szervezetével egyaránt. S ez nem megy anélkül, hogy ne történne meg az ország teljes szellemi-anyagi helyreállítása a pusztító 2010. januári háború után. Gondot okoz, hogy minderre minimális forrás áll csak rendelkezésre. A Hán Juniszban, a rafahi átkelőtől mintegy öt km-re fekvő gázai övezeti városkában, ebből igyekeznek felújítani a Dómot, a település nevezetességét, ami a jeruzsálemi Szikladómot utánozza. A híres kupolát a zsidó seregek lövedéke részben ledöntötte, s a már romos tetőt ezután az időjárás is megtépázta.

A rekonstrukciót követően a mecset ún. zöld mecset lesz, hiszen igyekeznek minden környezetvédelmi előírást is maradék nélkül betartani.

2011. szeptember 16., péntek

Párizs északi részén megnyitották a hívők előtt a tűzoltóállomásból lett mecsetet

MTI


Az új helyszínen több ezren gyűltek össze - közölte a rendőrség. A hagyományosan külföldiek, elsősorban munkásrétegek által lakott Goutte d'Or negyedben mindennapossá váltak a konfliktusok, mivel a túl kicsinek bizonyuló imahelyekről kiszoruló muzulmánok péntekenként vallási célokra "kisajátították" maguknak az utcákat, amelyek egy részét a közös imák idejére még a forgalom elöl is lezárták. A lépés sok vitát kavart. Dalil Boubakeur, a párizsi nagymecset rektorának csütörtökön közleményben tudatta, hogy a francia főváros 18. kerületében működő muzulmán egyesületeknek többheti tárgyalássorozat után sikerült megállapodást kötniük a párizsi prefektúrával arról, hogy a híveket befogadja az egyik kiürített tűzoltóállomás. Az új, mintegy kétezer négyzetméter alapterületű mecset átmeneti megoldás, ameddig a fővárosi önkormányzat támogatásával épülő új imahely elkészül. Ez utóbbi átadását 2013-ban tervezik. A volt tűzoltóállomást a muzulmán egyesületek kilenc évre akarták bérbe venni, de végül hároméves szerződést írt velük alá a prefektúra, évi 30 ezer eurós bérleti díjért, amelynek egy részéből az állam által kifizetett átalakításokat fedezik. Két közeli mecset 3-4 hétig zárva lesz a pénteki ima idején, hogy a hívek megszokják imáik új helyszínét. Az új helyszín megnyitása és a hatósági tiltás ellenére pénteken mintegy kétszáz muzulmán az utcán imádkozott a Goutte d,Or negyedben. Az emberek nem sokkal déli 12 után foglalták el helyüket az imához a járdákon és az úttesten. A francia belügyminisztérium közölte, hogy péntektől határozottan betartatják az utcai imádkozás tiltását Franciaország utcáin, elsősorban Párizsban és Marseille-ben. Franciaországban él Európában a legtöbb muzulmán: az 5 és 6 millió közé becsült közösség mintegy harmada vallja magát gyakorló hívőnek. Mintegy harminc mecset és 2200 alkalmi imahely áll rendelkezésükre az országban.

2011. szeptember 15., csütörtök

Támogató kerestetik!

Mecset áll majd, még kőhalom...
A dél-törökországi Adana tartomány Kozan nevű járási székhelyén tizenkét éve kezdték meg az Ahmet Yesevi dzsámi építését. Az épület első traktusa el is készült, s meg is nyílt a hívek előtt, de az imaház teljes befejezésére nincs meg az anyagi fedezet. A XI-XII. századi szúfi bölcsről és költőről elnevezett mecset végső formáját csak akkor nyerheti el, ha az önkéntes adakozók összeadják a hiányzó milliókat. A cél az, hogy a Cumhuriyet (Köztársaság) negyedben minél hamarabb álljon az 1620 m2-es, 5.000 fő befogadására is alkalmas iszlám közösségi központ.

2011. szeptember 12., hétfő

Felújítás vagy mecsetrombolás?

A nagy hal megeszi a kis halat - Marx mondása valóra vált Moszkvában
Meghalt a király, éljen a király! - szokták mondani a trónörökös beiktatása előtt. Leromboltatott a mecset, épülőben a mecset! - mondhatják ma a moszkvai muszlimok, ugyanis a város legrégebbi, majdnem százéves iszlám imaházát vasárnap teljesen a földdel tették egyenlővé a munkagépek.

Szeptember 11-én leromboltatott egy mecset, ám annak imámja, Ravil Gajnuttin, nem tartja ezt áldozatnak. Szerinte a mecset nem bírt történelmi értékkel, nem volt műemlék, sőt még a mihráb, az imairányt jelző fülke is rossz irányba mutatott.

Azért ejthetünk egy könnycseppet a az ún. katedrális mecsetért, amit még Sztálin is megkímélt (1978 óta nem romboltak templomot az orosz fővárosban), s amit a demokrácia éveiben most megsemmisítenek. Főleg ha vigyázó szemünket a szomszédban épülő, a hagyományokkal köszönő viszonyban sem lévő betonmonstrumra vetjük!

2011. szeptember 3., szombat

A város is támogatja a linzi mecsetépítkezést

Felső-Ausztria tartományi székhelye, Linz, népes bosnyák közösség otthona. A városi tanács természetesnek nevezte, hogy 150.000 euróval támogatják a 700 családot számláló bevándorlói csoportot, ugyanis az 1994 óta használt  központjukat már rég kinőtték, hiszen a város muszlim lakóinak száma folyamatosan növekszik. Zahid Grahovic, a közösség vezetője elmondta, hogy az építkezés során ugyanúgy cél volt a modern külső, a vizesblokk és a imaterem megújítása, mint az, hogy az óhaza építészeti stílusjegyei is megjelenjenek az épületen, amihez minaret nem fog tartozni. A linzi iszlám központot egy hatalmas üvegkupola fogja koronázni, ami azt is garantálja, hogy folyamatosan természetes fény áramoljon az épület belsejébe.