2014. augusztus 18., hétfő

Épül Alaszka első mecsete

Nem ez lesz a világ vagy épp Amerika legészakibb mecsete, de ez az épület is jele annak, hogy az iszlám vallás egyre északabbra is megveti a lábát. Közismert, hogy Mohamed próféta (béke legyen vele) arról számolt be, hogy az ő hite keleti és nyugati irányba fog leginkább elterjedni, de most  már minden égtáj sorra kerül. A fenti kép amúgy Alaszka első épülő muszlim imaházát ábrázolja, ami Anchorage városában fogja a híveket szolgálni. A 15 ezer négyzetláb alapterületű közösségi központ egy norvég kultúrház tőszomszédságában nőtt ki a földből. Megálmodói pedig magukat már másodgenerációs alaszkaiaknak érzik, hiszen a helyi muszlimok többsége már Anchorage-ben jött világra.

2014. augusztus 13., szerda

A szigetvári dzsámi titkai

A nevezetes cseppalakú ablak
A Kaposvári Egyetem kutatói a szigetvári várban álló Szulejmán szultán dzsámi kapcsán számos érdekes és titokzatos dolgot derítettek ki.
A  fény beesése a szigetvári Szulejmán szultán dzsámiba néhány jeles napon
Az egyik ilyen az, hogy a törvényhozó padisah halálának legvalószínűbb időpontjában, azaz szeptember 6-án 3 órakor a fény a cseppalakú udvari ablakon át épp a mecset középpontjába mutat. Ali kalifa (Allah legyen vele elégedett) evilági életből való eltávozásakor, azaz január 25-én délután 3 órakor ugyanazon az ablakon át a fénysugár épp a szembenlévő fal közepén található Korán-tartó szamárhát alakú tetejére mutat. Eddig úgy tudtuk, hogy a minaret tetejét egy villámlás döntötte, a legújabb kutatások viszont egy nagyon izgalmas múltat fedtek fel. Úgy tűnik ugyanis, hogy a torony felső részét a Szigetvárról eltávozni készülő törökök maguk bontották vissza. Az egész Oszmán Birodalomban rendhagyónak nevezhető, hogy a minaret lépcsőfokai fából készültek. A visszabontás után pedig épp 36 grádics maradt meg. Ha felnyitjuk az iszlám szent könyvét, a Kegyes Koránt, akkor találunk ott egy fejezetet, aminek Grádicsok vagy Felfelé vezető utak a címe, ez a 70. szúra. És ha a 36. versét megkeressük, akkor mit olvasunk? ""Mi van hát azokkal, akik hitetlenek? Nyakukat kinyújtva eléd sietnek." Azaz a hitetlenek a halálba sietnek kinyújtott nyakkal. Vajon merész dolog azt feltételezni, hogy Zrínyi Miklósék hősiessége előtt tisztelegtek ezzel az ottománok?

2014. július 26., szombat

Már ezüstösen csillog a varsói nagymecset

Még 2010-ben adtuk hírül, hogy akár két új mecset is épülhet a lengyel fővárosban. Mára ezek közül elkészült a Lengyelországi Muszlim Liga szaúdi segítséggel létrehozott ezüst metál színű központja. A kupola -mint amolyan púp- a teve, akarom mondani a mecset hátsó végén található, míg a minaret egy érdekes rácskompozíció. A mecsetet valószínűleg a ramadánvégi ünnepen át is adják a hívőknek.

Még egy-két dolgot ki kell javítani

Az önkormányzat kérésére egy-két apróbb hibát ki kell javítani az új alicantei mecseten, és akkor az még augusztusban megnyílhat a nagyközönség előtt. Többek között biztosítani kell az épület teljes hangszigeteltségét. Ha megnyílik, ez lesz a Valenciai Közösség nevű spanyol tartomány második minaretes mecsete.

2014. július 22., kedd

Elkészült a normacoti mecset fémszerkezete

Így néz ki a munkaterület 2014. júliusában
Az angliai Stoke-on-Trentben már jól kivehető a leendő muszlim imaház mérete és a minaret magassága. A háromemeletes épület egyes részei már használhatóak is, így az utca túloldalán lévő közösségi központból a hívők is átköltözhetnek az épülő mecsetbe. Igaz november óta nem sokat haladt előre a munka, de most már úgy látszik, hogy a tervezett 4,5 millió fontos költségvetés rendben lesz. Az egyetlen még megoldásra váró kérdés a parkolásé. Ha nem sikerül extra helyeket kialakítani a közelben, péntekenként  komoly dugók alakulhatnak ki a Normacot városrészben.
A mecset látványterve

2014. július 21., hétfő

Hódoltsági dzsámik egy magyar orientalista okuláréján keresztül

Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet kiadásában megjelent Sudár Balázs új, gazdagon illusztrált, hiánypótló munkája Dzsámik és mecsetek a hódolt Magyarországon címmel, amely a Magyar Történelmi Emlékek – Adattárak sorozat legújabb kötete. A könyv bár számos értékes adattal is szolgál, meglehetősen török- és iszlámellenes. A három kontinensre kiterjedő, hatalmas birodalomról lekicsinylően és sokszor sértően szól. Igyekszik a vizsgált téma jelentőségét is kisebbíteni. A tipikus orientalista mesterkedés ellenére az elénk tárt adatok részben láttatják a hódoltság korának muszlim világát. Ha kételkedve is olvassuk, hogy Sudár szerint csak két faluban működött mecset, mikor csak Baranyából tucatnyi faluban áll máig bizonyítéka a török imahelyeknek, azért az igazság egy szelete ebből a könyvből is megismerhető.

A török hódoltság koráról elsősorban a végvári harcok jutnak eszünkbe. Másrészt a magyarországi „török világ” képét máig a romantika határozza meg, színes keleti világot képzelünk magunk elé minaretekkel, fürdőkkel, müezzinekkel és lefátyolozott nőkkel. Mindezek persze jelen voltak a hódoltságban, legalábbis annak egy részében. A kötet éppen e kérdés nyomában ered a muszlim imahelyek vizsgálatán keresztül: milyen is lehetett ez a „török világ”? 

A rendelkezésünkre álló források e tekintetben viszonylag kevés eligazítást adnak. Az Oszmán Birodalom állami bürokráciája mégoly gazdag adathalmaza sem sok információval szolgál a korabeli mecsetekről. Az utazók vagy a katonák pedig annyit láttak meg e világból, amennyit kulturális hátterük, felkészültségük vagy műveltségük látni engedett. A szegényes információk közül mégis kiemelkedik egy jól használható csoport, az imahelyeké. Ezen intézmények nem csupán a vallási igényeket szolgálták ki, hanem a közösségi élet színterei és a városrészek központjai is voltak, fenntartásukról pedig komoly gazdasági vállalkozások gondoskodtak.  Egy-egy imahely tehát a település meghatározó eleme, amelynek puszta létezése rengeteg információval szolgál a helyi muszlim világról. A kötet ezen imahelyek forrásait igyekszik összegyűjteni, hogy általuk világosabb képet nyerhessünk a hódolt Magyarországról. 

Összesen körülbelül 450 darab imahely működhetett - nem feltétlenül egy időben - a hódoltság 150 éve alatt. Jelenlegi ismereteink szerint legalább 115 muszlimok lakta településen hívta imára müezzin a híveket. 60 várban és palánkban nem üzemelt semmilyen imahely, további közel 70-ben csak egyetlen mecset vagy dzsámi szolgálta ki a közösséget. Nem egészen félszáz településen működött több imahely, jelezve ezzel a polgári lakosság, s egyúttal az aktívabb polgári lét és gazdaság meglétét. A legtöbb dzsámi és mecset - jelenlegi tudásunk szerint közel 50 - természetesen az Oszmán Birodalom északnyugati végvidékének központjában, Budán állt.

Muszlim polgári lakosság az Al-Dunától és a Drávától északra több száz településen élt, ezeknek közel fele a déli régióban állt. Mindössze hat komoly méretű, nagyobbrészt muszlim lakosságú város volt itt (Pécs, Fehérvár, Buda, Eger, Várad, Temesvár), amelyek viszont nem sokban különböztek a birodalom más területein álló társaiktól. A hódoltság "török világ"-a nem egybefüggő terület volt tehát, a muszlim néhány kiemelkedő központban összpontosultak.

2014. július 16., szerda

Pénteken nyílik az arab világ első "zöld" mecsete

Pénteken adják át a hívő közönségnek az arab világ első környezetbarát iszlám imaházát. A kétminaretes Kalifa al-Tadzser Mecsetet Dubai Deira nevű városrészében 18 hónap alatt építették meg. A 4.180 négyzetméteres épület megfelel a legszigorúbb amerikai környezetvédelmi előírásoknak is.

Napelemekkel oldják meg a mecset világítását, míg a felesleget egy generátor tárolja, ami a vízmelegítésért is felel. Energiatakarékos LED-izzói csak akkor gyulladnak fel, ha ima van vagy ha valaki belép az imaterembe. Egy érzékelő irányítja a légkondicionálást, ami így csak akkor lép működésbe, ha szükség van a hűtésre.