2014. július 26., szombat

Már ezüstösen csillog a varsói nagymecset

Még 2010-ben adtuk hírül, hogy akár két új mecset is épülhet a lengyel fővárosban. Mára ezek közül elkészült a Lengyelországi Muszlim Liga szaúdi segítséggel létrehozott ezüst metál színű központja. A kupola -mint amolyan púp- a teve, akarom mondani a mecset hátsó végén található, míg a minaret egy érdekes rácskompozíció. A mecsetet valószínűleg a ramadánvégi ünnepen át is adják a hívőknek.

Még egy-két dolgot ki kell javítani

Az önkormányzat kérésére egy-két apróbb hibát ki kell javítani az új alicantei mecseten, és akkor az még augusztusban megnyílhat a nagyközönség előtt. Többek között biztosítani kell az épület teljes hangszigeteltségét. Ha megnyílik, ez lesz a Valenciai Közösség nevű spanyol tartomány második minaretes mecsete.

2014. július 22., kedd

Elkészült a normacoti mecset fémszerkezete

Így néz ki a munkaterület 2014. júliusában
Az angliai Stoke-on-Trentben már jól kivehető a leendő muszlim imaház mérete és a minaret magassága. A háromemeletes épület egyes részei már használhatóak is, így az utca túloldalán lévő közösségi központból a hívők is átköltözhetnek az épülő mecsetbe. Igaz november óta nem sokat haladt előre a munka, de most már úgy látszik, hogy a tervezett 4,5 millió fontos költségvetés rendben lesz. Az egyetlen még megoldásra váró kérdés a parkolásé. Ha nem sikerül extra helyeket kialakítani a közelben, péntekenként  komoly dugók alakulhatnak ki a Normacot városrészben.
A mecset látványterve

2014. július 21., hétfő

Hódoltsági dzsámik egy magyar orientalista okuláréján keresztül

Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet kiadásában megjelent Sudár Balázs új, gazdagon illusztrált, hiánypótló munkája Dzsámik és mecsetek a hódolt Magyarországon címmel, amely a Magyar Történelmi Emlékek – Adattárak sorozat legújabb kötete. A könyv bár számos értékes adattal is szolgál, meglehetősen török- és iszlámellenes. A három kontinensre kiterjedő, hatalmas birodalomról lekicsinylően és sokszor sértően szól. Igyekszik a vizsgált téma jelentőségét is kisebbíteni. A tipikus orientalista mesterkedés ellenére az elénk tárt adatok részben láttatják a hódoltság korának muszlim világát. Ha kételkedve is olvassuk, hogy Sudár szerint csak két faluban működött mecset, mikor csak Baranyából tucatnyi faluban áll máig bizonyítéka a török imahelyeknek, azért az igazság egy szelete ebből a könyvből is megismerhető.

A török hódoltság koráról elsősorban a végvári harcok jutnak eszünkbe. Másrészt a magyarországi „török világ” képét máig a romantika határozza meg, színes keleti világot képzelünk magunk elé minaretekkel, fürdőkkel, müezzinekkel és lefátyolozott nőkkel. Mindezek persze jelen voltak a hódoltságban, legalábbis annak egy részében. A kötet éppen e kérdés nyomában ered a muszlim imahelyek vizsgálatán keresztül: milyen is lehetett ez a „török világ”? 

A rendelkezésünkre álló források e tekintetben viszonylag kevés eligazítást adnak. Az Oszmán Birodalom állami bürokráciája mégoly gazdag adathalmaza sem sok információval szolgál a korabeli mecsetekről. Az utazók vagy a katonák pedig annyit láttak meg e világból, amennyit kulturális hátterük, felkészültségük vagy műveltségük látni engedett. A szegényes információk közül mégis kiemelkedik egy jól használható csoport, az imahelyeké. Ezen intézmények nem csupán a vallási igényeket szolgálták ki, hanem a közösségi élet színterei és a városrészek központjai is voltak, fenntartásukról pedig komoly gazdasági vállalkozások gondoskodtak.  Egy-egy imahely tehát a település meghatározó eleme, amelynek puszta létezése rengeteg információval szolgál a helyi muszlim világról. A kötet ezen imahelyek forrásait igyekszik összegyűjteni, hogy általuk világosabb képet nyerhessünk a hódolt Magyarországról. 

Összesen körülbelül 450 darab imahely működhetett - nem feltétlenül egy időben - a hódoltság 150 éve alatt. Jelenlegi ismereteink szerint legalább 115 muszlimok lakta településen hívta imára müezzin a híveket. 60 várban és palánkban nem üzemelt semmilyen imahely, további közel 70-ben csak egyetlen mecset vagy dzsámi szolgálta ki a közösséget. Nem egészen félszáz településen működött több imahely, jelezve ezzel a polgári lakosság, s egyúttal az aktívabb polgári lét és gazdaság meglétét. A legtöbb dzsámi és mecset - jelenlegi tudásunk szerint közel 50 - természetesen az Oszmán Birodalom északnyugati végvidékének központjában, Budán állt.

Muszlim polgári lakosság az Al-Dunától és a Drávától északra több száz településen élt, ezeknek közel fele a déli régióban állt. Mindössze hat komoly méretű, nagyobbrészt muszlim lakosságú város volt itt (Pécs, Fehérvár, Buda, Eger, Várad, Temesvár), amelyek viszont nem sokban különböztek a birodalom más területein álló társaiktól. A hódoltság "török világ"-a nem egybefüggő terület volt tehát, a muszlim néhány kiemelkedő központban összpontosultak.

2014. július 16., szerda

Pénteken nyílik az arab világ első "zöld" mecsete

Pénteken adják át a hívő közönségnek az arab világ első környezetbarát iszlám imaházát. A kétminaretes Kalifa al-Tadzser Mecsetet Dubai Deira nevű városrészében 18 hónap alatt építették meg. A 4.180 négyzetméteres épület megfelel a legszigorúbb amerikai környezetvédelmi előírásoknak is.

Napelemekkel oldják meg a mecset világítását, míg a felesleget egy generátor tárolja, ami a vízmelegítésért is felel. Energiatakarékos LED-izzói csak akkor gyulladnak fel, ha ima van vagy ha valaki belép az imaterembe. Egy érzékelő irányítja a légkondicionálást, ami így csak akkor lép működésbe, ha szükség van a hűtésre.

2014. július 12., szombat

Rombadőlt mecset újult meg a Krímben

A krími Alustához közel, Izobilnében török segítséggel újult meg egy ősi tatár dzsámi. Az imaház az 1990-es években ugyan egyszer már összedőlt, de most megint régi pompájában tündöklik. A mecset építtetőjének, Iszlám bégnek a leszármazottja, Murat Ülker a törökországi Çamlıca Kulturális és Segítségnyújtó Alapítvány támogatásával tette rendbe a klasszikus szeldzsuk stílusú épületet.

2014. július 9., szerda

Kék minaret

A Kék mecsetet mindenki ismeri. Ahmed szultán építette Isztambulban a Haghia Sophiával átellenben. Most már egy kék minaret is esélyes arra, hogy híressé váljon. Ez a 12,5 méter magas üvegtorony a délnyugat-németországi Ulm városában ékesíti a DITIB török iszlám szervezet még félig kész mecsetét. A hivatalos megnyitóra várhatóan csak 2015-ben kerülhet sor, mikor minden kiszolgáló létesítmény, így a parkolóház is elkészül a baden-württembergi városban, ahol ez az első minaret.