2019. július 19., péntek

A világ egyik legrégebbi mecsetjének romjaira bukkantak a Negev-sivatagban

A Negev-sivatagban a beduinok által lakott Rahat település közelében ősi mecset maradványait tárták fel közel-keleti régészek. A kis kőépítmény, mely valószínűleg a 7. és a 8. évszázad fordulóján létesülhetett, a környékbeli gazdálkodók szolgálatában állt. A lelet különlegessége az, hogy abból a korból ismerünk pár nagyobb mecsetet Mekkából vagy Jeruzsálemből, de ilyen kis alapterületű, falusi mecset felfedezésére eddig még nem került sor.

2019. március 8., péntek

Megnyílt Törökország legnagyobb dzsámija



A csütörtök reggeli muzulmán ima keretében megnyílt a hívek előtt Isztambulban Törökország legnagyobb, 63 ezer ember befogadására képes dzsámija – jelenteti az MTI.
Az építési munkálatok 2013 nyarán kezdődtek. A nagymecset a török metropolisz legmagasabb dombjának számító Camlica-tetőn, az ázsiai oldal Üsküdar kerületében kapott helyet. Elhelyezkedése és méretei miatt a város számos pontjáról jól látható. A épületegyütteshez a dzsámi mellett múzeum, művészeti galéria és műhely, könyvtár, konferenciaterem, valamint egy 3500 férőhelyes autóparkoló is tartozik.
Az imahely mind az Oszmán- és a Szeldzsuk-kor, mind a modern építészet jegyeit magán hordozza. A dzsáminak hat minaretje van, amelyek közül a legmagasabbak elérik a 107 métert. A 72 méter magas központi kupola átmérője 34 méter. A legnagyobb csillár súlya hét tonna. A főkapu 6,5 méter magas, 5 méter széles és mintegy hat tonnát nyom. Az épületegyüttest összesen 17 ezer négyzetméteres felületen fedi szőnyeg.
A Hürriyet tekintélyes török napilap információi szerint a dzsámi alapterülete tízezer négyzetméter, amelyhez további ötezer négyzetméteres udvar kapcsolódik. A csütörtök reggeli imán részt vett többek között Binali Yildirim, a kormányzó iszlamista-konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) isztambuli főpolgármester-jelöltje a március 31-re kiírt helyhatósági választáson. Yildirim korábban az ország közlekedési minisztere, miniszterelnöke, majd egészen a közelmúltig a parlament házelnöke volt.

2018. december 25., kedd

Az első állami mecset imavezetőt keres Athénban

Az épülő új athéni mecset
Kevesen tudják, hogy Athénban számos dzsámi működött az Oszmán Állam hódoltsági periódusában. Sőt, magát az Akropoliszt is mecsetté alakították a törökök úgy, hogy a tetejére még egy minaretet is biggyesztettek:

A város egyik legkiemelkedőbb oszmán dzsámija, a Fethije ma múzeumként szolgál:
Két éve kezdte el építeni egy négytagú konzorcium azt a mecsetet, amely Athén belvárosának közelében létesül. A munkálatok ugyan csak várhatóan 2019. márciusában fejeződnek be, az építtető, azaz a görög állam már most belekezdett az imám kiválasztásának folyamatába. Ezen kívül létrehoztak egy bizottságot is, mely az imaház működését lesz majd hivatott felügyelni.

Mint ismeretes, az egyre gyarapodó, egyesek szerint 200.000 főt számláló athéni muszlim közösség már több évtizede igyekezett engedélyt kapni egy új építésű mecset létesítésére. A szándék a görög ortodox egyház ellenkezése miatt kevés volt mindaddig, amíg nem jelent meg szponzorként és felügyelőként a görög állam.

Görögországban jelentős török ajkú muszlim kisebbség él az ország északkeleti csücskében, Nyugat-Trákiában. Bár ők elméletileg vallásszabadságot élveznek és szabadon emelhetnek mecseteket, a görög állam sok esetben korlátozza vallásgyakorlatukat, minden ok nélkül imámokat és muftikat tartóztat le.

Az épülő athéni mecset így fog kinézni:

2018. december 23., vasárnap

Sao Tomé és Princípe

Muszlim népesség: 5.500 fő (az ország lakosságának 3%-a)

Főváros: Sao Tomé
Mecset, Sao Tomé

2018. április 25., szerda

Újjáépítik a moszuli al-Nuri nagymecsetet

Így nézett ki a mecset az Iszlám Állam barbár robbantása előtt

Az MTI jelenti:

Újjáépítik a moszuli al-Nuri nagymecsetet és a hozzá tartozó minaretet, amelyet az Iszlám Állam 2017-ben robbantott fel a város ostromakor.
Moszul, az egykori bibliai Ninive az ókorban az Asszír Birodalom fővárosa volt, ma Irak északi részén áll.


A 12. században épült al-Nuri nagymecsetből kiáltotta ki az Iszlám Állam elnevezésű terrorszervezet a "kalifátusát". Három évvel később pedig dzsihádista harcosai felrobbantották, mielőtt az iraki erők visszafoglalták volna a várost.
A Moszulért folyó küzdelem csaknem kilenc hónapig tartott, a város jelentős része elpusztult, több ezren haltak meg a polgári lakosok közül, és több mint 900 ezren menekültek el.
A BBC News szerint az Egyesült Arab Emírségek 50 millió dollárt (13 milliárd forintot) adományozott a híres történelmi mecset újjáépítésére. Az ENSZ kulturális szervezete pedig közölte, hogy egy ötéves vállalkozás keretében hűen állítják helyre és építik újjá a felrobbantott mecsetet és minaretjét.
Az UNESCO igazgatója hangsúlyozta: a nemzetközi szervezet, az Egyesült Arab Emírségek és az iraki kormány együttműködése mindeddig példátlan összefogás egy iraki kulturális örökségi helyszín újjáépítésére.
Az első évben az al-Nuri nagymecset környékének megtisztítása és a dokumentálás zajlik majd, és közben megtervezik a rekonstrukciót. A következő négy év a restaurálással és újjáépítéssel telik.
A projekt részeként Moszul történelmi kertjeit és közterületeit is helyreállítják, továbbá egy emlékhely és múzeum is épül majd.
Az Egyesült Arab Emírségek kulturális minisztere hangsúlyozta: az ötéves projekt nemcsak a mecset újjáépítéséről szól, hanem arról is, hogy reményt adjanak a fiatal irakiaknak.

2017. március 24., péntek

Ásotthalmon mecset minarettel eladó!

Azaz mégsem. De majdnem. Egy népszerű ingatlanközvetítő portál a fenti képet is mellékelte egy ásotthalmi kastélyhoz, melyen gazdája 135 millió forintért szeretne túladni. A mecsetre hajazó házhoz minaret is tartozik, így az iszlám vallás egyes elemeit egy vitatott rendelettel betiltó polgármester , Toroczkai László sem reklamálhat, ha egy muszlim szervezet azt megvásárolja és rendeltetésszerűen üzemelteti.

2017. március 20., hétfő

Nyolc métert le kéne vágni belőle

Az Amerikai Egyesült Államok Connecticut államában bajba került egy török mecset. A Diyanet amerikai tagszervezetének az okozhatja a fejtörést, hogy az óhazából küldött, előregyártott elemekből álló minaretek 24 lábbal, azaz mintegy 8 méterrel magasabbak, mint az imaház építési engedélyében szereplő adat. A helyi építésügyi hatóságok addig meg is tiltottak minden további munkálatot a dzsámin, amíg az építtetők rá nem jönnek, hogyan lehetne nyolc métert lenyesni a félholddal ékesített, üvegszállal erősített betonszerkezeten.