Megnyílt a világ harmadik legnagyobb mecsete

A jelenleg is zajló iszlám böjti hónap, a ramadán tiszteletére Algéria fővárosában, Algírban átadták a világ harmadik legnagyobb muszlim imahelyét, ami csak a két szent mecset, azaz a mekkai és medinai Haramnál kisebb. A 120.000 hívő befogadására képes létesítménynek egymillió kötetes könyvtára és saját helikopterleszállója is van. A közel 28 hektáron elterülő épületegyüttes bár modern stílusú, klasszikus arab és észak-afrikai motívumokkal díszítették. A márvány- és faberakásokban bővelkedő mecset mellett a világ legmagasabb, 265 méteres minaretje magasodik.

 

Mecsetek és dzsámik

Forrás: Sedró Ágnes

Iszlám és muszlim: e szavak hallatán mindenkinek a török és az arab világ jut eszébe, és mindenkinek van valamilyen fogalma ezekről a vallásokról. De vajon jól ismerjük?

Az iszlám a világ második legnagyobb vallásaként ha nem is minden tekintetben nyomta rá bélyegét az építészetre, bizonyos elemeket nagyon sok stílus magába olvasztott, és ha csak az európai török uralom idejére gondolunk, máris megérthetjük, miért van az, hogy szinte minden nagyobb „nyugati” városban találkozhatunk vagy mecsettel, vagy dzsámival, de legalább egy minarettel.
De vajon mik ezek pontosan és honnan ered a stílus?

Az iszlám és muszlim mint vallás legfőbb ismérve a hitben való teljes bizonyosság, a hívőket semmi nem tudja megrendíteni, és fontos, hogy legtöbbször nem pusztán vallásként jelennek meg az iszlám törvények, hanem a szó szoros értelmében betüremkednek a mindennapi életbe, a törvények közé is. Ugyanakkor a stílusjegyeket tekintve érdekes egyveleget jelenít meg, mivel nem tudta kirekeszteni a nálánál nagyobb keresztény vallás sajátosságait, így főként Jeruzsálemben és a bizánci területeken figyelhető meg keveredés, valamint átvett néhány elemet az ókori hellenizmusból, melynek nyomait elsősorban Szíria területén fedezhetjük fel.

A végeredmény? Rendkívül gazdag színvilágú és szerteágazó témaválasztású művészet mind az építészetben, mind pedig az egyéb ágakban. Különös ellentmondás, hogy miközben az iszlám szinte a végletekig merev vallás, külsőségekben egészen extrém tarkaságot, kavalkádot látunk. Ám még ebben a végtelen vibrálásban is van egy tabu: az élőlények ábrázolása. Bár konkrétan a Korán nem tiltja az emberábrázolást, a bálványimádás tilalma miatt mégsem találunk sem festve, sem faragva létező embert.
Ami az építészetre gyakorolt hatást illeti, valójában nem lehet elválasztani a vallási és a világi stílust, hisz mivel a vallás a hétköznapi életet erősen befolyásolja, az otthonok szinte a vallási kegyhelyek kicsiny másai. A közösségi helyek viszont annyira sokrétűek, annyiféle funkciót kell betölteniük, hogy alig van eltérés egy imádkozásra és például egy oktatási célra használt épület közt, sőt, a mecsetekben tartják a közösségi vitákat vagy akár bírósági eljárásokat is.

Jellegzetes jegyek még a tarka díszítésen kívül a hatalmas csarnokok, ám ellentétben a keresztény stílussal itt nem jelent problémát, ha a tartóoszlopok sok részre szabdalják a termeket. A mecsetek szolgálnak az imádkozás helyeként, az iszlámban ez mindig közösségi tevékenység, ezért úgy kell kialakítani, hogy minél többen tudjanak egyidőben imádkozni, igaz, emellett megtalálhatók a kis imafülkék is. A dzsámi speciális mecset: ez alkalmas a pénteki „khutbá” szertartás megtartására is, de ez nem építészeti szempontok szerint dől el, csupán egy vallási engedélyen múlik, mi számít egyszerű mecsetnek és hol szabad khutbát tartani.
A mecsetekhez és dzsámikhoz - épp a közösségi jelleg miatt - gyakran tartoznak egyéb építmények is, mint például az előkert, a minaret (egyetlen magas torony, innen hívják imára a hívőket), vagy a türbe (a mauzóleumnál kisebb sírbolt, amelyet jellemzően ismert személyeknek állítottak).

Mégis épülhet az iszlám központ a WTC helyén

MTI

A New York-i műemlékvédelmi hatóság kedden megtagadta a műemlék státust attól az épülettől, amely a 2001. szeptember 11-i terrortámadások helyszíne közelében emelkedik, és amelynek helyén mecsetet, valamint iszlám kulturális központot építenének.

A kilencfős bizottságban senki sem szavazott a 154 éves, manhattani épület megőrzése mellett, amely közel száz méterre található a Ground Zerótól. Az indoklás szerint a tömbház nem felelt meg a történelmi követelményeknek, így nem válhat műemlékké. Ezzel a döntéssel lehetővé tették az épület lebontását.

A helyére tervezett tizenöt emeletes Cordoba Ház ellenzői úgy gondolják, hogy az iszlám központ felépítésével megsértenék a terrortámadások áldozatainak emlékét.
A támogatók szerint - közéjük tartozik Michael Bloomberg New York-i polgármester is - az épületek segíteni fognak megváltoztatni azokat a negatív sztereotípiákat, amelyek az iszlámmal kapcsolatban gyökeresedtek meg a 9/11-es merényletek után.

Fejezetek a muszlim művészetből

A Sulinet cikke

Amikor a mohamedán művészetről beszélünk, az iszlám valláshoz tartozó, többségükben arab népek művészetét értjük alatta, melyben kaleidoszkóp-szerűen keveredik más népek motívumvilága.

A VII-XVI. században az iszlám nagy világhatalmakat egyesített, és Spanyolországtól Indiáig uralkodott. Ennek alapján kulturálisan is egységessé tette birodalmait. A művészetben meghatározó lett az iszlám vallás élőlények ábrázolására vonatkozó tilalma, ezért az iszlám népeinek lényegében csak építészete és díszítőművészete van.

Fontos itt megjegyezni, hogy a mohamedán hódítás idején is élő perzsa és indiai miniatúrafestészet éppen ezért a meghódított népek eredeti művészetébe tartozik.

A kupolaépítésben ugyancsak a téglaanyag miatt használták a sztalaktitrendszert, melynél a kupola belső részében a sejtszerűen kiképzett tartórendszer egyben díszül is szolgál.
Sztalakit, vagyis cseppkő boltozat: a sokszögű vagy kör alaprajzú építmények befedésére, ill. a sarkok kiképzésére használták egymás fölé vagy mellé helyezett kis fülkék formájában.

Az építészet legfontosabb alkotásai a mecsetek és a dzsámik. Főbb típusai:

A kairói Ahmad ibn Túlún dzsámi minaretje. Eredetileg szögletes volt, később alakult ki a karcsú, kör alakú forma. 879-ben építették

A damaszkuszi Omajjád-mecset (8. sz.).

Ugyancsak keresztény templom oszlopaiból készült a legkorábbi (7. századi) és sokáig mintaképül szolgáló fosztáti imaudvaros Amr-dzsámi. Jellemzői a sokoszlopos csarnok, árkádsorral övezett udvar, közepén kút.

A kairói Ibn-Tulun-mecset (9. sz.) is imaudvaros, de téglapilléreken nyugszik, ezért vaskosabb (stukkódíszes). Ennél a típusnál jelent meg az imaidő kikiáltására szolgáló torony, a minaret.

Ismét más típus a négy oldalt nagykapus falakkal övezett, gyakran medreszével (iskolával) kombinált, zárt udvaros mecset v. dzsámi (pl. a koniai Indzse Minareli, 1256).

Végül az utolsó típus már eltér az udvarosoktól: zárt belső tér, amelyet gömbkupolák és gömbszelvények fednek. Ez a konstantinápolyi Hagia Sophia átalakításából nyerte eredetét (15-16. sz.).

A mohamedán építészet jellegzetes épülete a türbe: síremlék, ill., mauzóleum. Sírkápolna, szent életű férfiak, uralkodók és hősök temetkezőhelye. Magyarországon legismertebb Gül Baba budai türbéje. (Timur Lenk síremléke Szamarkandban, 15. sz.).

A paloták központi teret v. díszudvart körülvevő, gyakran dongaboltozással fedett épületek, többnyire téglából, vályogból v. vert falból épültek, rendszerint sivatagi oázisokban. Az építészeti sajátosságok közé tartozott az oszlopok és pillérek együttes használata, a patkóív (olykor csúcsos v. szamárhíd), a vályogépítés következtében összenyomott boltívrendszer.

Ebbe a sorba tartozik a keresztény mintára épült, római templomból átalakított jeruzsálemi Kubbet-esz-Szakhra (7. sz.)

Az ornamentika jellemző elemei

• moreszk: a stukkódísz és ennek farácsok használatából eredő típusa
• arabeszk: a növényi motívumok szövevényéből áll, az írás dekoratív alkalmazása plasztikus megoldásban (szögletes, ún. kufi írás, valamint kurzív arab v. török írás, szent szövegrész).

A belső díszítésben a mozaiknak csak kezdetben volt szerepe, később ezt átvette a színes fajanszlap.

I.

Az iszlám építészetének történetében öt nagyobb stíluskört szokás megkülönböztetni:
1. Arab: Az Omajjád-dinasztia (661-760) székhelye Damaszkusz volt, ott áll a nagy Omajjád-mecset. Jeruzsálemben ekkor épült a Kubbet-esz-Szakhra nyolcszög alapú, oszlopsoros, kupolás épülete.
A világi építészetet a kalifák sivatagi palotái képviselik:
Msatta és Kuszejr Amra romjai Jordániában.
Az Omajjádok bukása után öt évszázadon át Bagdad volt az Abba-szidák székhelye.
Itt épült a 9. században a Balkuwara palota (párja pedig Ukhaidiriben) fallal övezett, nagy udvarokkal, középső reprezentatív csarnokkal, környező kisebb épületekkel.
A 9. századi Egyiptomban új fejedelemség alakult, a Tulunida-dinasztia. Építészetét a vályog és tégla alkalmazása jellemzi, fő emléke az Ibn-Tulun-mecset (Kairó). A következő a Fatimida-dinasztia (10-12. sz.) volt. Idejében újra kőépítmények épültek, legszebb példája ennek az Azhar-mecset (Kairó), amely máig vallási és tudományos központ.
Ez időben már sok vallási iskolát, medreszét építettek. A mameluk szultánok uralkodása alatt (1260-1517), az arab építészet virágkorában főként a síremlékek jelentettek új formákat és díszítésbeli gazdagodást (kalifasírok Kairóban).
2. Perzsia 642-től tartozott az iszlám hatalmához. Az iszlám építészetét az első időkből itt síremlékek képviselték: Mumine Khatun (Ildegisz fővezér felesége) ée Khodabend kán sírja (Szultanije, 12., ill. 14. sz.). A későbbi időkben a színes ornarnentikájú, kerámiaburkolatú épületek voltak a legjellemzőbbek, legszebb példájuk a tebriszi Kék mecset(15. sz.), amely kobaltkék fajanszborításáról kapta nevét, ma rom. Timur Lenk városa, Szamarkand több szép emlékét őrzi ennek a művészetnek: Timur Lenk 34 m magas, mázsa csempével burkolt, kupolás síremléke (15. sz.), három medresze a város egyik terén.
3. Mór. A mohamedánok 711-ben foglalták el a Gibraltárt, és hamarosan övék lett
É-Afrika is. Ez a spanyol székhellyel (Córdoba) működő kalifátus építette a córdobai nagy dzsámit (8. sz.), amelynek sűrűn álló oszlopait kettős, csíkos boltívek fogják össze. A granadai Alhambra (13-14. sz.), a Ny-i arab építészet legnagyszerűbb alkotása, két díszudvar köré csoportosított termekből áll. A sevillai Alcázarr a spanyol-arab építészet másik jeles példája.

4. Szeldzsuk. A közép-ázsiai törökség 1077-ben alapította meg hatalmát a görögöktől megszerzett területeken. Székhelyén, Koniában áll ennek az építészetnek jellegzetes műve, az Indzse Minareli.Az Alhambra arab hatás alatt dolgozó keresztények munkája volt (mozarab stílus), az Alcázar pedig spanyol hatásokat befogadó araboké (mudejár stílus). Granada elvesztése (1494) után ez a művészet É-Afrika arab területeire szorult vissza.
5. Török. Az Oszmánok székhelye Brussza lett, ahol a sok dzsámi mellett paloták, fürdők, karavánszerájok is épültek. Bizánc elfoglalása (1463) nagy hatással volt ennek a művészetnek az alakulására. A Hagia Sophia példájára a centrális alaprajzú, kupolás, zárt terű templomépület vált uralkodóvá, ilyen az isztanbuli Bajazid-dzsámi (1507). A 16. században Szulejmán szultán építészének, Szinán basának vezetésével több mint 300 épület készült, legjelentősebb köztük a konstantinápolyi Szulejmán-mecset és a drinápolyi Szelim-dzsámi.
Ez volt tehát az iszlám építészet öt nagy stílusköre.
A mohamedán kultúra iparművészeti ágai közül a keramikát tekinthetjük a legjelentősebbnek. Legrégibb emlékei a Szamarra romjainál feltárt, növényi ékítmények mellett naturalista ábrázolást is felhasználó darabok; hasonlóan gazdag a rakkai kerámia is. A szeldzsuk időkben Raghes volt a technikailag legfejlettebb műhely (13. sz.), itt készült a fehér alapú, színekkel és arannyal díszített, ún. minai majolika. Niceában fehér alapon tarka, főleg cinóber festékkel díszített félfajanszok készültek.
A fafaragásnak különösen Egyiptomban maradtak fenn jelentős emlékei. Szépek a templomi berendezések fafaragványai: szószékek, Korán-állványok, ajtók. Itt is a növényi és a geometrikus mintájú ornamentika uralkodik; a rácsozatszerűen, léckeresztezéssel kialakított "musarabij" technika a 10. századtól tűnt fel. A fafaragáshoz hasonlóan elterjedt a csontfaragás is (ékszeres kazetták, fegyverek díszítése, kardmarkolatok, kürtök stb.).
A mohamedán üvegművészet fénykora a 12-14. sz. Központja Aleppo, s a formák és a díszítés egyaránt a szíriai üvegművészet sajátosságaira utalnak. A kristályedényeket viszont főként Egyiptomban készítették (10-11. sz.) Legszebb termékei az ún. Hedvig-poharak, amelyeket stilizált állatfigurák díszítenek.


A textilművészet termékei a nomád törzsek életében is nagy szerepet játszottak. (Az imaszőnyeget pl. az iszlám hivője mindenhová magával viszi.) Az öltözködésben a nyomott anyagokat kedvelték. A fejedelmi udvarok mellett mindig működő szövőműhelyek készítették a híressé vált anyagokat: a moszuli muszlint, a szkutari (voltaképpen Brusszában készülő) bársonyt, puha "kasmír" anyagokat. A szőnyegszövés és -csomózás eredetileg a nomád törzsek hagyománya volt, később már kivitelre is készült a keleti szőnyeg.
A fémművesség is fontos szükségleteket elégített ki. Egyik központjában, Perzsiában a korai edények ezüstből készültek. Az iszlám azonban a nemesfém használatát rituális okokból tiltotta, így a bronz- és rézművesség vált uralkodóvá. A vörösréz-berakásos bronzedények (tausírozás) a 8. században tűntek fel.
A szeldsauk korban kedvelték a bronztükröket, állat alakú parázstartókatt, füstölőket, víztartóedényeket.
A 13. századtólt Moszulban, amely már előbb a fémművesség egyik központja lett, a bronzok ezüstberakása volt a díszítés fő módja. Gyakran használták itt is az arab írás kalligrafikus motívumait. A fegyverkészítés a katonai hatalomra épülő iszlám birodalmakban mindig fontos szerepet töltött be (virágkora a 14-17. sz.). A világhírű "damaszkozott" pengéket gyakran arany- és ezüstberakásos feliratok díszítik. Gondoljunk csak az Ezeregy éjszaka meséire, ahola a díszes, írásokkal zsúfolt tőr például gyakran felbukkanó motívum. Azokon a területeken, ahol az eredeti hagyományok ereje miatt nem fogadták el teljesen az iszlám ábrázolási tilalmát, a miniatúrafestészet és a vallásos könyvek (Korán) illusztrálása megmaradt (Irán, Ny-Turkesztán). Ehhez csatlakozott a könyvkötészet, mely bőr- és lakkozott papírdíszítéseivel az olasz könyvdíszítésre is hatott.

A szent tér, a szent tér kijelölése az iszlám kultúrákban

A Cograf tudástár cikke

A mecset elrendezése, alaprajza a nyilvános istentisztelet követelményeinek felel meg. A mecset jelképesen egy fal, melyet úgy húztak, hogy Mekka felől egy képzeletbeli vonal merőlegesen érje. A falban egy mélyedés mutatja a muszlim számára merre kell fordulnia ima közben, ez a mihrab. Általában ez a legdíszesebb része a mecsetnek.

A mihrab magában nem szent hely, mint a keresztényeknél az oltár, az irány szent, melyet jelöl. A mihrab homorú formájú, melyet a keresztényektől vettek át, kialakításához kopt kőművesek technikájából merítettek.

A legtöbb mecset általában négyzet alapú, és egyszerű belső elrendezéssel rendelkezik, mert az istentiszteletek nem olyan összetettek, mint pl. a katolikus egyházban, ezért nincs szükség többszörösen tagolt belső térre. A másik ok, hogy a hívő minél közelebb szeretne lenni Mekkához, a mecsetben ez a pont a mihrab, ezt segíti az egyszerű belső elrendezés. Szükség van medencére, ahol a muszlim a rituális tisztulást elvégezheti ima előtt. Ez lehet kicsi medence, vagy szökőkút is. Ha a muszlim komolyan tisztátlan, akkor tetőtől talpig le kell mosakodjon, erre un. latrinák is találhatóak a mecset területén. A belső tér eleme a minbar, pulpitus, melyről a pénteki imán az imám mondja az igehirdetést. A minbar a mihrábtól jobbra helyezkedik el, e körül gyülekeznek a hívők a pénteki igehirdetés előtt. Az imám csak valamelyik alsó lépcsőfokán állhat, legfelül csak a próféta állhatott. A legelső minbar a hagyomány egy 3 lépcsőből álló egyszerű szerkezet volt. Iránban ma is ez a kedvelt. Az Oszmán birodalomban és Észak-Afrikában azonban a aprólékosan díszített, monumentális minbar terjedt. A dikka: dobogó, melyről az imám testhelyzetét, gesztusait közvetítik a gyülekezetnek, ha nagyon sokan vannak. A hangosbemondó óta nem nagyon használják. Kurszín: olvasópult, melyen a Korán áll. A mecsetbeli Koránok terjedelmesek, a qári’ a kántor ebből recitál. A kurszín a dikka mellett van többnyire. A mecset mellett van a minaret tornya, innen hívja imára a müezzin a hívőket. A minaret nem alapkövetelmény, a legegyszerűbb mecsetek mellett nem is volt minaret, a tetőről, valamelyik falról, vagy az udvarból szólították a híveket. A városokban általában egy torony van, az Oszmán birodalomban, és királyi építéseknél kedvelt volt a több torony. A muszlimnak le kell vennie a cipőjét mielőtt belép, erre fenntartanak cipős állványt, de teheti a bejáratnál lévő mélyedésbe is, magával is viheti, hogy az imánál a homlokához szorítsa.

Istentisztelet, szokások (a szent térhez is kapcsolódnak)

A muszlim naponta ötször imádkozik, reggel (a hagyomány szerint pirkadatkor), délben, délután, naplementekor, és este. Vannak olyan irányzatok, pl. Iránban, ahol csak naponta 3 alkalommal imádkoznak. A müezzin hívó szavára a muszlimnak elő kell készülnie az imára. A nők otthon imádkoznak, vagy ők is a mecsetben. Nem kötelező megjelenni a mecsetben csupán péntek délben, akkor az igehirdetést is végig kell hallgatni. A mecset szó az arab madzsidból származik, melynek jelentése: a földre borulás helye. A muszlimnak csendben és lehetőleg időben kell érkeznie. A mecsetbe lépés előtt a cipőjét leveti, vagy magával is viheti, két felét összerakja és a homlokához szorítja ima közben. Aztán rituális mosdást végez, ezzel a belső megtisztulás iránti vágyát fejezi ki. Ha a muszlim nem erőteljesebben tisztátlan, akkor csak jelképesen kell mosakodnia. Kéz, csukló megmosása 3-szor, száj, orrlyukak kiöblítése, arc, kar lemosása könyékig, minden mozdulat 3-szor. Ezután láb, boka. Ha erősen tisztátlan, mondjuk szeretkezett a feleségével, mielőtt a mecsetbe jött, teljesen le kell fürdenie. A mosakodás után csatlakozik társaihoz, akik Mekka felé fordulva várják, hogy az imám jelt adjon az imádkozás megkezdésére. Az imának vannak előírt részei, melyeket végre kell hajtani.

A szentek sírjai, mauzóleumok:

Az iszlámnak fontos szakrális helyei a szentek sírjai, és a mauzóleumok. A szentély középpontjában van a szent sírja, e fölött van általában a kupola. Köré temették tanítványait általában. Ez a hely, ahol a muszlim közel lehet, ahhoz, aki Allah közelében van. A sír lehet kicsi épület is, melyhez egy apró mecset épület tartozik csak. Nagy épületkomplexumok is vannak, szertartáscsarnokkal, konyhákkal, cellákkal, könyvtárral, szálláshelyekkel a vendégek számára. Ezeket a helyeket hatalmasságok, királyok támogatták adományokkal, nagy földbirtokkal rendelkeznek, ezért sokszor fontos hatalmi központok. A szentély gondozói sok esetben a szent vér szerinti, vagy spirituális leszármazottai. Ma sokszor már csak adminisztratív tevékenységet végeznek, de néhol spirituális vezetők még mindig. Itt jó példa a szufi misztika máig élő erős hatására gondolni. Vannak egyes szufi rendek, akik például rituálisan átdöfik testüket, azt mondják Allah adja az erőt, illetve a meditációs technikák, hogy, nem érzik a fájdalmat. Ez a mai napig nagyon népszerű irányzat. (Még a National is filmet forgatott róluk ). A hívők imádkoznak a szenthez áldásért a szentekhez, ezt az ortodoxok ellenzik, szerintük egyenesen csak Allah-hoz szabad fordulni. A legnagyobb ünnep, a szent halálának évfordulója, mert ekkor csatlakozott Allah-hoz, Az ünnepen táncolnak, énekelnek, a Koránból recitálnak. Azt próbálják felidézni, hogy hagyományozódtak a szokások a Prófétától a szentig.

Különbségek:

Ez főként művészeti megoldásokban van, illetve a kialakulás körülményei területenként eltérőek lehetnek. Mivel én iranisztikás vagyok, ezért a perzsa mecsetekről tudok megbízható információval szolgálni. Ajánlom a gépeskönyvet, mert Szántó Iván írásai nagyon jók, onnan ki lehet venni a különbségeket.

Iráni mecsetek

Iránban nagyon fejlett kultúra, rendkívül kifinomult művészet volt már az iszlám hódítás előtt is. Pl. a Szasszanida birodalom volt abban a korban a luxuscikkek legnagyobb exportőre, nagy hatással, több helyen is másolták, Európában, Japánban, Kelet-Afrikában. A perzsa (iszlám előtti) művészet és az arab művészet szintézise alakította ki a jellegzetes iráni iszlám művészetet, mely nagy hatással volt még az egészen távoli terültekre is. A legkorábbi iszlám mecsetek nagyrészt zoroasztriánus templomokra épültek rá, vagy azok helyén létesültek. Később megtörtént az oszlopos-udvaros mecsettér kialakítása. A kupola nélkülözhetetlen elem lett a palotáknál és a mecseteknél. Már a korai mecseteknél megfigyelhető a gazdag, kifinomult belső díszítés, stukkódíszek. A 13 sz.-tól elkezdődött az arab mecsetforma átalakulása az iráni típusra.

Arab mecsetek:

A mekkai Kába szentély kezdetlegesnek nevezhető, egy egyszerű négyszög alapú terület fallal körülvéve, később ezt lebontották és bonyolultabbat építettek a helyére. Mohamed korában ennyi volt a szentély, mecset még nem létezett, szervesen el se volt kerítve a várostól. Később a Kába szentélyt jelentősen átalakították, a 7 sz. végére már mecset volt. Az első nagyszabású iszlám építmény a Sziklakupola v. Sziklaszentély Jeruzsálemben. A szentély nyolcszögletű, kupolás épület. A belső tér oszlopos terület, mely mellett a hívek körbejárhatják a szent sziklát. Az arab kultúrához köthető iszlám is sokszor ráépült más korábban is létező épületekről, pl. a damaszkuszi Umajjád mecset egy keresztény templomra, mely még korábban Jupiter szentély volt. Az észak-afrikai építészetet sokáig a cordobai nagymecset határozta meg. Ez szintén keresztény templomra épült rá. Az Umajjád tradiciók, és a késő antik hispániai tradíciók keveréke.

A török mecsetek:

A szeldzsuk dzsámik ,medreszék (hitiskola) nagyon elegáns stílusban épültek, gazdag belső díszítéssel, csempe, stukkó, kődíszekkel. A török művészetre nagy hatással volt Drinápoly, majd Konstantinápoly elfoglalása. Fontos hatás volt Tebriz, Kairó elfoglalása. A szeldzsuk dzsámik közül 3 olyan dzsámi van, melyek biztosan az iráni nagy Szeldzsuk építészettel hozhatóak kapcsolatba. Nagy középső udvar köré rendezett épületegyüttes, mihrab fölött kupolás tér, nyitott udvar, változatos minták szerint épültek. A csempedíszítés elsőként jelent meg Anatóliában. Az Oszmán dzsámik: a koraiak: kupolával fedett négyszögletes tér, előtte nyitott bejárat. Később a belső tér bonyolultabb lett. A korai oszmán építészet másik jellegzetes típusa a fordított T alapú, ún. zaviye, Később visszatértek az arab formához. Nyitott udvar, melyet oszlopos árkádsor keretez, középen a rituális mosakodásra szolgáló kút a sadirván. A dzsámi épülete zárt, a mihráb felett a legnagyobb kupola.

Tlemcen – avagy milyen mélyen érinti a válság a vidék Algériáját?

A Nagymecset

A Le Monde Diplomatique cikkének részlete Algéria egyik városáról

Mecsetek szigorú felügyelet alatt

Az elöljáróság szigorúan ellenőrzi Tlemcen harmincnégy mecsetét. „Visszaszereztük az ellenőrzést, az imám az állam megbízottja, átadjuk neki a pénteki prédikáció fő vonalait, és az nem haladhatja meg a húsz percet. Azelőtt bárki jöhetett és elfoglalhatta a helyét, az imám hagyta a dolgot, mivel a hatóság nem támogatta” – magyarázza magabiztosan a wilaya egyik tisztviselője. Az ő zsebében vannak a nagymecset kulcsai, a nyitvatartás időpontjait a hatóság állapítja meg: egy órával ebédidő előtt a Drour imája, majd 16 órától 22 óráig az utolsó ima számára. „Azelőtt túl sokan töltötték ott az éjszakát és tönkretették a helyiségeket” – folytatja az illető.

Valójában – s ez a rendszer meggyőződése is – a FIS, az Iszlám Üdvfront előretörését az könnyítette meg az elmúlt húsz évben, hogy a vallási ügyek minisztériuma nem ellenőrizte kellőképpen az imahelyek tevékenységét. A „testvérkék” nem tűntek el (így becézte az utca nyelve az iszlám radikalistákat), de ma kevesebben jelennek meg fehér ruhában, és ők is inkább csendben maradnak. A fiatal nőknél elmúlt a teljes lefátyolozás divatja, inkább a könnyebb fejkendőt kedvelik. Ebben az egyetemi városban sok lányhallgató és gimnazista jár büszkén födetlenül. „Hogyan találjak magamnak férjet, ha elrejtem az arcom?” – kérdi egyikük.

Egy mecset létesítése szigorú szabályokhoz van kötve. Csak az állam adhat hozzá telket, az építtető egyesületnek be kell szereznie a hatóságok jóváhagyását. Ami pedig a nagyobb mecsetekben péntekenként gyűjtött adományokat illeti – és amit elvben vissza is kapnak –, azt a prefektus, a wali a saját belátása szerint osztja szét.

A mecset nem kivétel. Minden területen a wali a város és a megye erős embere. Semmi sem történik a beleegyezése nélkül, és egyetlen közbülső szerv sem korlátozza a hatalmát. Egyeduralma azzal függ össze, hogy minden pénz a fővárosból, Algírból érkezik, hála a szénhidrogénekből származó nagy bevételeknek.[1] A választott helyi tisztségviselőknek sem pénzforrása, sem legitimitása nincs, a hagyományos elöljárók pedig nem szerepelnek a hivatalos testületekben. 1962 óta sokan közülük becsapva érzik magukat. Tlemcen egyike volt a francia-Algéria három városának, amelyekben francia-muzulmán középiskola működött. Sajátos módon egyesítette a jól megalapozott arab nyelvű képzést és egy francia középfokú kurzust, s számos kitűnő fiatal diplomást bocsátott útjára, akik nagy szerepet játszottak előbb a függetlenségi harcokban, később az új fiatal államszervezetben. Miniszterek, állami vállalatok, különböző hatóságok vezetői lettek belőlük. A Tlemcenből származó, annak francia-muzulmán líceumában, illetve egy másik intézményében, a Slane kollégiumában végzett emberek sokáig voltak kulcspozíciókban, kivéve a hadsereget és a biztonsági szolgálatokat.

Mecset a vasúti kocsiban

Mecset a vasúti kocsiban

Mohamed imám, de nem akárhol. Egy több évtizede a francia a síneken gördülő mecsetben. A sínek felújítását végző brigád művezetője ő, felel a vágányok állapotáért, és a muszlim munkások lelki gondozásáért. Algériából jött, családját hátrahagyta. Még öt éve van hátra a nyugdíjig. Még nem tudja, hogy azután mitévő legyen. Hazamenjen-e Észak-Afrikába, avagy maradjon a Hatszög területén.

Pár éve ima idején még tömve volt a mecset. Ma jó ha tizenöten vannak. Ennek az az oka, hogy amíg annak idején minden munkás muszlim volt, ma már többsük Kelet-Európából érkező bevándorló.

Mecset Salgótarjánban?

Salgótarján belvárosa

Szintén meg nem erősített információink szerint újra mecset működik Salgótarjánban.

2003-2004-ben magyar muszlimok függetlenül minden egyháztól már egyszer létesítettek mecsetet a nógrádi megyeszékhelyen, de az csakhamar megszűnt, mert a növekvő munkanélküliség miatt sok magyar muszlim a fővárosba vagy külföldre költözött.

Szóbeli adatközlőnk szerint az új iszlám imaházat a városban élő arabok hozták tető alá, de közelebbit nem tudunk. Így hát kérjük olvasóinkat, hogy jelezzék, ha bármit tudnak a dologról! Előre is köszönjük.

Haiti

Muszlim népesség: 5000 fő (az ország lakosságának 0,05%-a)

Főváros: Port-au-Prince

Al-Fatiha mecset, Port-au-Prince

Tawheed mecset, Port-au-Prince

Mariam Mecset, Port-au-Prince

Artibonite megye

Shafak Mecset, Dessalines

Al Munawar mecset, Gonaives

Déli megye

Omar Wajid Mecset, Garnd Dieu

Északi megye

Bilal mecset, Cap-Haitien

Al-Ghazali Mecset, Pignon

Északkeleti megye

Boukman Buhara Mecset, Chambert (a török vallásügyi hatóság, a Diyanet támogatásával épült)

Északnyugati megye

Mecset, Beauchamp

Nippes megye

Shaheed Mecset, Miragoane

Nyugati megye

Abubakr Al-Siddiq Mecset, Léogane

Dominikai Köztársaság

Muszlim népesség: 1716 fő (az ország lakosságának 0,02%-a)

Főváros: Santo Domingo

Noor mecset, Santo Domingo

Suleymaniya Mecset, Santo Domingo

La Altagracia tartomány

Nurulislam Mecset, Punta Cana

Al-Nabawi  Mecset, Punta Cana

La Vega tartomány

Bait Allah Mecset, La Vega

San Pedro de Macorís tartomány

Eyüp Sultan Mecset, Playa Juan Dolio

Mecset, San Pedro de Macorís

Mégsem épül meg a London Markaz

A London Markaz és szélerőműves minaretje a tervező asztalon marad

2012-re a Nyári Olimpiai Játékok idejére tervezte a Tabligh Dzsamaat nevű muszlim közösség megnyitni Európa legnagyobb mecsetetét. Az imaház neve London Markaz lett volna, ami Londoni Központot jelent. A létesítmény East London városrészben, az olimpiai stadion közvetlen közelében jött volna létre. A mecsetet 12.000 főre tervezték számítva a játékokra érkező muszlim sportolókra, sportvezetőkre és szurkolókra. A megamecset végül azért nem épülhet fel, mert a tablighiak nem adták be időben az engedélyeztetési dokumentációt, pedig a tervekkel már 2007-ben a nyilvánosság elé álltak. A telken a Tabligh Dzsamaat azóta is működtet egy illegális és ideiglenes imahelyet.

A projektet ellenezte több iszlám szervezet is, különösen a Minhaj-ul-Quran, mely szerint egy szekta sem sajátíthat ki egy ilyen megaprojektet. Csak East Londonból 1500 muszlim írta alá a tiltakozó íveket.

A Tabligh Dzsamaat egy apolitikus, pietista szervezet, mely a szunnita iszlám szigorú, deobandi értelmezését vallja. Ugyan egyetlen feladatuknak azt tartják, hogy a muszlimokat visszavezessék az iszlám életmód útjára, a brit közvélemény őket látja a brit muszlimok radikalizálódása és a július 7-ei terrortámadások mögött.

Costa Rica

Muszlim népesség: 3773 fő (az ország lakosságának 0,1%-a)

Főváros: San José

Omár mecset, San José

Belize

Muszlim népesség: 2561 fő (az ország lakosságának 1%-a)

Főváros: Belmopan

Létezik egy Ar-Rahman nevű mecset Belmopanban, de arról nincs képünk.

Belize körzet

Al-Falah mecset, Belizeváros

Toledo körzet

Al-Akramine mecset, San Pedro

Egyéb

Mohamed Iskola Iszlám Missziós Központ

Bahama-szigetek

Muszlim népesség: 300 fő (az ország lakosságának 0,1%-a)

Főváros: Nassau

Jamaa Ahl-us-Sunnah mecset, Nassau

Főhajtás a földrengés áldozatai előtt: mecset Haiti fővárosában

Al-Fatiha mecset, Port-au-Prince

(kérdéses, hogy áll-e még!)

Csalfa mecsetek

Ebben a cikkben a mecsetekre hasonlító, de nem iszlám imaháznak épült épületeket vesszük sorra.

Kútház, Le Pradet (Franciaország)

Török ház, Krakkó (Lengyelország, építtetője egy egykori oszmán katonatiszt volt)

Ománi nagykövetség, Szöul (Koreai Köztársaság)

A már pusztulófélben lévő Török falu elnevezésű vidámpark mecsetje Niigatában

Tampai Egyetem, Tampa (Amerikai Egyesült Államok)

Civic Center, Helena. Sokáig szerepeltettük az amerikai mecsetek között... (Amerikai Egyesült Államok)

Az Alhambra bár San Franciscoban (Amerikai Egyesült Államok)

Zsinagóga Besanconban (Franciaország)

Théatre de la Girafe, azaz a Zsiráfszínház Marseille-ben (Franciaország)

Egy szálloda törökfürdője, Ham (Belgium)

Az 1929-es világkiállítás marokkói pavilonja Sevillában. (Spanyolország)

Seherezade szórakozóhely, Santo Domingo (Dominikai Köztársaság)

Nem tudjuk, hogy a latino új evangéliumi hittérítők miért vonzódnak a mecsetformához, de ez egy remek példa rá. Azt még csak-csak megértenénk, hogy ha muszlim vidéken szeretnék becsalogatni a népeket, de a pampán...?! Evangéliumi keresztény templom Rosario-ban (Argentína).

Állattani Múzeum, Montevideo (Uruguay)

Mecsetformájú diszkó csalogatja a hastáncra éhes vendégeket Aguilasban. (Spanyolország)

A schwetzingeni kastélykert pavilonjában sem imádkozik senki sem. (Németország)

A drezdai ún. Yenidze dzsámi eredendően dohánygyár volt, ahol török tubákot dolgoztak fel, minaretei kémények, ma irodaház. (Németország)

A potsdami tó partján álló óriási vízkiemelő, ami ma múzeum, is csupán "mecsetalakú", az építtető uralkodó nagyon kedvelte a törököket és az iszlámot. (Németország)

A kupolán ágaskodó madár elárulja, hogy ez a mór kioszk Santa Maria la Ribérában nem mecset. (Mexikó)

Első és második ránézésre is mecset, de valójában a "Fény temploma" nevű keresztény szekta imahelye Tapachulában. (Mexikó)

Mexikó tárháza a csalfa mecseteknek. Ez egy szálloda Santa María Coapanban. (Mexikó)

Perzsa szőnyegbolt Bogotában. (Kolumbia)

Mecsetszerű bevásárlóközpont Aktöbében. (Kazahsztán)

Török mecset a tatai kastély parkjában. (Magyarország)

Elefántház a budapesti állatkertben. (Magyarország)

Bölény- és Zsiráfház ugyanott.

A török dzsámira hajazó romai katolikus templomot 1816-ban a Batthyány család építtette a baranyai Palkonyán. (Magyarország)