Mecsetek és dzsámik

Forrás: Sedró Ágnes

Iszlám és muszlim: e szavak hallatán mindenkinek a török és az arab világ jut eszébe, és mindenkinek van valamilyen fogalma ezekről a vallásokról. De vajon jól ismerjük?

Az iszlám a világ második legnagyobb vallásaként ha nem is minden tekintetben nyomta rá bélyegét az építészetre, bizonyos elemeket nagyon sok stílus magába olvasztott, és ha csak az európai török uralom idejére gondolunk, máris megérthetjük, miért van az, hogy szinte minden nagyobb „nyugati” városban találkozhatunk vagy mecsettel, vagy dzsámival, de legalább egy minarettel.
De vajon mik ezek pontosan és honnan ered a stílus?

Az iszlám és muszlim mint vallás legfőbb ismérve a hitben való teljes bizonyosság, a hívőket semmi nem tudja megrendíteni, és fontos, hogy legtöbbször nem pusztán vallásként jelennek meg az iszlám törvények, hanem a szó szoros értelmében betüremkednek a mindennapi életbe, a törvények közé is. Ugyanakkor a stílusjegyeket tekintve érdekes egyveleget jelenít meg, mivel nem tudta kirekeszteni a nálánál nagyobb keresztény vallás sajátosságait, így főként Jeruzsálemben és a bizánci területeken figyelhető meg keveredés, valamint átvett néhány elemet az ókori hellenizmusból, melynek nyomait elsősorban Szíria területén fedezhetjük fel.

A végeredmény? Rendkívül gazdag színvilágú és szerteágazó témaválasztású művészet mind az építészetben, mind pedig az egyéb ágakban. Különös ellentmondás, hogy miközben az iszlám szinte a végletekig merev vallás, külsőségekben egészen extrém tarkaságot, kavalkádot látunk. Ám még ebben a végtelen vibrálásban is van egy tabu: az élőlények ábrázolása. Bár konkrétan a Korán nem tiltja az emberábrázolást, a bálványimádás tilalma miatt mégsem találunk sem festve, sem faragva létező embert.
Ami az építészetre gyakorolt hatást illeti, valójában nem lehet elválasztani a vallási és a világi stílust, hisz mivel a vallás a hétköznapi életet erősen befolyásolja, az otthonok szinte a vallási kegyhelyek kicsiny másai. A közösségi helyek viszont annyira sokrétűek, annyiféle funkciót kell betölteniük, hogy alig van eltérés egy imádkozásra és például egy oktatási célra használt épület közt, sőt, a mecsetekben tartják a közösségi vitákat vagy akár bírósági eljárásokat is.

Jellegzetes jegyek még a tarka díszítésen kívül a hatalmas csarnokok, ám ellentétben a keresztény stílussal itt nem jelent problémát, ha a tartóoszlopok sok részre szabdalják a termeket. A mecsetek szolgálnak az imádkozás helyeként, az iszlámban ez mindig közösségi tevékenység, ezért úgy kell kialakítani, hogy minél többen tudjanak egyidőben imádkozni, igaz, emellett megtalálhatók a kis imafülkék is. A dzsámi speciális mecset: ez alkalmas a pénteki „khutbá” szertartás megtartására is, de ez nem építészeti szempontok szerint dől el, csupán egy vallási engedélyen múlik, mi számít egyszerű mecsetnek és hol szabad khutbát tartani.
A mecsetekhez és dzsámikhoz - épp a közösségi jelleg miatt - gyakran tartoznak egyéb építmények is, mint például az előkert, a minaret (egyetlen magas torony, innen hívják imára a hívőket), vagy a türbe (a mauzóleumnál kisebb sírbolt, amelyet jellemzően ismert személyeknek állítottak).