Világ mecsetei / Mosques of the World: algéria

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: algéria. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. március 28., csütörtök

Megnyílt a világ harmadik legnagyobb mecsete

A jelenleg is zajló iszlám böjti hónap, a ramadán tiszteletére Algéria fővárosában, Algírban átadták a világ harmadik legnagyobb muszlim imahelyét, ami csak a két szent mecset, azaz a mekkai és medinai Haramnál kisebb. A 120.000 hívő befogadására képes létesítménynek egymillió kötetes könyvtára és saját helikopterleszállója is van. A közel 28 hektáron elterülő épületegyüttes bár modern stílusú, klasszikus arab és észak-afrikai motívumokkal díszítették. A márvány- és faberakásokban bővelkedő mecset mellett a világ legmagasabb, 265 méteres minaretje magasodik.

2016. január 17., vasárnap

Új mecset Algériában

A Tizi Ouzou-tól mintegy 60 km-re található Tizouine-ban hatévi építkezést követően a héten nyílt meg a falu új mecsetje. Bár már most is használható az épület, a nagyüzem nyártól, pontosabban a ramadáni böjti hónaptól várható.

2015. április 19., vasárnap

Négy év várakozás után nyílt meg Oran nagymecsete

Algéria második legnagyobb városában, Oranban negyven évnyi várakozás után pénteken adták át az Abdelhamid Ben Badisz elnevezésű nagymecsetet. Afrika egyik legnagyobb iszlám imaházában 25 ezer hívő fér el, parkolójában pedig 600 gépkocsinak jut hely.

2015. január 11., vasárnap

Felújítottak egy alig két évtizedes mecsetet Algériában

A Tipaza tartománybéli Aghbal városában felújítottak egy 1990-ben épített mecsetet, és 2015. január 9-én a pénteki imával már birtokba is vette azt a helyi hívők közössége. Az 1598 m2-es imaház restaurálása mintegy 120.000 dirhámba került. Megújult mind a férfi, mind a női imaterem, de létesült egy új tanterem is, ahol ezentúl a Kegyes Koránt fogják oktatni.

2012. május 21., hétfő

Épül a világ harmadik legnagyobb mecsete

A hg.hu cikke

Ötvenméteres kupolával és a bolygó legmagasabb, 264 méteres minaretjével épül a világ harmadik legnagyobb mecsete Algériában. Az egymilliárd euróba kerülő Djamaa el Djazaïr alapkövét május 19-én helyezték el az algír fővárosban, a tervezetthez képest hároméves késéssel. Az ötezer főnél is nagyobb befogadóképességű mecsetek építése manapság nem számít ritkaságnak, de fedett alapterületét tekintve az algériai épület így is a legnagyobbak közé számít majd: a fedett imatérben 35 ezren, a kapcsolódó udvarokon pedig akár 120 ezren is elférnek majd. Összehasonlításképp: a római Szent Péter bazilika maximális befogadóképessége hatvanezer fő.

A hatalmas épületet német építésziroda, a KSP Jürgen Engel Architekten tervezi, és a kivitelezésben is főként német cégek vállalnak szerepet. A stílus ennek megfelelően a tradicionális iszlám építészet elemeit modern átiratban alkalmazza. Az épület funkciója elsősorban a centrális kompozíciónak és a kupolának köszönhetően könnyen azonosítható, de nem utánoz meglévő szakrális épületeket, mint ahogyan ez a közelmúltban épített nagyméretű mecsetek esetében gyakran előfordul. A német cég egyébként nyitott, nemzetközi pályázaton nyerte el a tervezési megbízást, dacára annak, hogy egyáltalán nem terveztek még szakrális épületet. A szerződést 2008-ban Angela Merkel kancellár jelenlétében írták alá Algéria képviselői.

A 440 ezer négyzetméteres komplexum meghatározó eleme a világ legmagasabbjaként beharangozott minaret, amelyben helyet kap az iszlám történelem múzeuma, egy kutatóközpont és két kilátó is. A minaret homlokzata két rétegből áll majd: az üveg függönyfal elé egy méterrel a tervezők szándéka szerint áttört, geometrikus mintázatú panelfalat húznak, amely az arab világ építészetében elterjedt árnyékolórácsok, a masrabiják ihletésében készül. (A masrabiják évszázadokon keresztül tökéletesített mintái nem ritkán ihletik meg a Közel-Keleten vagy Észak-Afrikában dolgozó nyugati építészeket; fontos szerepet töltenek be például a Foster & Partners tervezte Masdar Institute épületénél is Abu-Dhabiban.) Ha azonban hagyományos, kézműves technológiával készítenék a paneleket, a torony teljes beburkolása évekig tartana, így a kő helyett előregyártott vasbeton elemeket használnak majd. Egy-egy panel magassága csaknem eléri majd a hat métert; a minareten összesen 7300 négyzetméternyi felületet borítanak majd ezek az elemek. A tervezést és az építkezést is bonyolítja, hogy a toronynak komoly földrengés-biztonsági előírásoknak is meg kell felelnie.

A mecset homlokzatához 95 ezer négyzetméternyi természetes követ használnak fel. A tervezők szándéka az, hogy minél több helyi anyagot és emberi erőforrást használjanak, de mivel ilyen léptékű beruházás nagyjából ezer évben egyszer fordul elő Algériában, számos esetben kénytelen a nyugati gyártóbázisokat használni. A 70 méter magas kupola alatt található, 35 ezer ember befogadására alkalmas, 150x150 méter alapterületű imateremben például komoly gépészetet kell beépíteni, hogy tisztán tartsák a tér levegőjét és normalizálják a páratartalmat. Az imatér mellett többek között iskola és kulturális központ is épül a komplexum részeként.

Az iszlám államvallású országok között az utóbbi években valódi rivalizálás indult el az újonnan épített minaretek magassága kapcsán – a helyzet az üzleti központokban épülő felhőkarcolók magassági versenyéhez hasonlítható. A rekordot eddig a marokkói Casablancában 1993-ban elkészült II. Hasszán Mecseté tartotta, 210 méterrel. A szomszédos Marokkó kimondatlanul is ezt a számot szeretné túlszárnyalni, ezért növelték meg a minaret eredetileg tervezett 214 méteres magasságát is.

Az építkezés kapcsán komoly sajtóvisszhangot kavart Algériában, hogy a területről több családot erőszakkal telepítettek ki, a kompenzáció tisztázása nélkül. 2010-ben az építkezésre hivatkozva bezártak egy süket gyerekekkel foglalkozó iskolát is, de a szülők erélyes tiltakozása és a közfelháborodás hatására újra megnyitották, és az illetékes miniszter megígérte: az új épület elkészültéig a régi helyen működhet. Az országban komoly vita indult annak kapcsán, hogy a mecsetnek erőteljesebben kellene alkalmaznia a tradicionális iszlám építészet elemeit, sokan pedig sérelmezik, hogy a német tervezésű, kínai kivitelezők által végzett és kanadai cég felügyelte építkezésen az algériai vállalkozóknak igen kevés szerep jut (a hatvanas-hetvenes években Algériában dolgozó magyar építészekről mi is írtunk cikket).

Az épület a tervek szerint 2015 szeptemberére készül el.

2012. március 1., csütörtök

Kínai cég építi az egymilliárd eurós Boutéflika mecsetet Algériában

Az Afriport cikke

Algéria, Algír – Kínai cég építi az új algíri mecsetet. A több mint egymilliárd eurós beruházás kivitelezési szerződését most írták alá. Az algíri nagymecset a tervek szerint a világ harmadik legnagyobb iszlám temploma lesz.

Az első istentiszteletet három és fél év múlva tarthatják az új az algíri nagy mecsetben, amelyet a köznyelv az ország államfője után Boutéflika mecsetnek nevez. Az egymilliárd eurós templom a tervek szerint a világ harmadik legnagyobb mecsetje lesz. Ha elkészül, a medinai és a mekkai mecsetekhez lesz mérhető. Csak a kivitelezési szerződés 12 ezer oldal, és tartozik még hozzá 15 ezer terv is. A mecsetet egy 20 hektáros telken építik, a bruttó alapterülete 400 ezer négyzetméter lesz, 120 ezer hívőt lesz képes befogadni. Az összesen 12 épületből álló együttesben helyet kap majd konferencia központ, iszlám múzeum, Algéria történetét bemutató kiállítás és kutatóhely, vendéglők és más kereskedelmi egységek. A mecset minaretje 80 méternél is magasabb lesz, ami azt jelenti, hogy magasabb lesz, mint a szomszédos Marokkóban 1983-ban felavatott II. Hasszán mecset minaretje.

A kínai kivitelező céget egyébként korrupció miatt a Világbank 2015-ig kizárt minden olyan projektből, amit világbanki pénzből finanszíroznak. Igaz, a mecsetépítéshez Algéria nem kért kölcsönt a Világbanktól.

2012. január 23., hétfő

Törökök fejeznek be egy mecsetet Algériában

A 20.000 főre tervezett Abdelhamid ibn Badisz mecset első kapavágását még 1999-ben végezték, s ha minden jól megy 2013-ra el is készül Algéria második legnagyobb városában, Oranban. A huszadik század első felének legjelentősebb algériai teológusáról, -aki 1931-ben megalapította az Algériai Muszlim Hittudósok Szervezetét-, elnevezett központi iszlám imaházat a törökök fogják befejezni. Hozzá kell tenni, hogy eredetileg 2012. áprilisára ígérték a mecset átadását, de elfogyott a lendület.

2011. december 9., péntek

Algír miniszter lobbizik az AIDS-kampányáért

MTI

A mecsetek "életbevágó" szerepet játszhatnak az AIDS megelőzésében azzal, hogy felhívják a fiatalok figyelmét a vírus veszélyeire – mondta az algériai vallásügyi miniszter csütörtökön.

"Az Algériában található körülbelül 15 ezer mecsetnek oktatnia kell a fiatalokat, érzékennyé kell tenniük őket a HIV/AIDS problémájára, hogy az ne terjedjen tovább" - mondta a miniszter egy vallási vezetők számára rendezett AIDS-ellenes konferencián az APS algériai hírügynökség jelentése szerint.

"Az imámok aktívan hozzájárultak e csapás mérsékléséhez Algériában köszönhetően annak, hogy tanácsokat adnak a mecsetekbe járó fiataloknak" - tette hozzá.

Az észak-afrikai országban évente körülbelül 50 új beteget és 200 új HIV-fertőzést regisztrálnak az egészségügyi hatóságok. Hivatalosan 1234 beteget és 5381 fertőzöttet tartanak számon 1985 óta, ez a lakosság 0,1 százaléka. Ez azonban számos megfigyelő szerint csak a jéghegy csúcsa.

Az országban megnyitott kilenc anonim és ingyenes tesztközpont, számos ismeretterjesztő kampány ellenére, az AIDS még mindig tabu Algériában.

2010. március 4., csütörtök

Tlemcen – avagy milyen mélyen érinti a válság a vidék Algériáját?

A Nagymecset

A Le Monde Diplomatique cikkének részlete Algéria egyik városáról

Mecsetek szigorú felügyelet alatt

Az elöljáróság szigorúan ellenőrzi Tlemcen harmincnégy mecsetét. „Visszaszereztük az ellenőrzést, az imám az állam megbízottja, átadjuk neki a pénteki prédikáció fő vonalait, és az nem haladhatja meg a húsz percet. Azelőtt bárki jöhetett és elfoglalhatta a helyét, az imám hagyta a dolgot, mivel a hatóság nem támogatta” – magyarázza magabiztosan a wilaya egyik tisztviselője. Az ő zsebében vannak a nagymecset kulcsai, a nyitvatartás időpontjait a hatóság állapítja meg: egy órával ebédidő előtt a Drour imája, majd 16 órától 22 óráig az utolsó ima számára. „Azelőtt túl sokan töltötték ott az éjszakát és tönkretették a helyiségeket” – folytatja az illető.

Valójában – s ez a rendszer meggyőződése is – a FIS, az Iszlám Üdvfront előretörését az könnyítette meg az elmúlt húsz évben, hogy a vallási ügyek minisztériuma nem ellenőrizte kellőképpen az imahelyek tevékenységét. A „testvérkék” nem tűntek el (így becézte az utca nyelve az iszlám radikalistákat), de ma kevesebben jelennek meg fehér ruhában, és ők is inkább csendben maradnak. A fiatal nőknél elmúlt a teljes lefátyolozás divatja, inkább a könnyebb fejkendőt kedvelik. Ebben az egyetemi városban sok lányhallgató és gimnazista jár büszkén födetlenül. „Hogyan találjak magamnak férjet, ha elrejtem az arcom?” – kérdi egyikük.

Egy mecset létesítése szigorú szabályokhoz van kötve. Csak az állam adhat hozzá telket, az építtető egyesületnek be kell szereznie a hatóságok jóváhagyását. Ami pedig a nagyobb mecsetekben péntekenként gyűjtött adományokat illeti – és amit elvben vissza is kapnak –, azt a prefektus, a wali a saját belátása szerint osztja szét.

A mecset nem kivétel. Minden területen a wali a város és a megye erős embere. Semmi sem történik a beleegyezése nélkül, és egyetlen közbülső szerv sem korlátozza a hatalmát. Egyeduralma azzal függ össze, hogy minden pénz a fővárosból, Algírból érkezik, hála a szénhidrogénekből származó nagy bevételeknek.[1] A választott helyi tisztségviselőknek sem pénzforrása, sem legitimitása nincs, a hagyományos elöljárók pedig nem szerepelnek a hivatalos testületekben. 1962 óta sokan közülük becsapva érzik magukat. Tlemcen egyike volt a francia-Algéria három városának, amelyekben francia-muzulmán középiskola működött. Sajátos módon egyesítette a jól megalapozott arab nyelvű képzést és egy francia középfokú kurzust, s számos kitűnő fiatal diplomást bocsátott útjára, akik nagy szerepet játszottak előbb a függetlenségi harcokban, később az új fiatal államszervezetben. Miniszterek, állami vállalatok, különböző hatóságok vezetői lettek belőlük. A Tlemcenből származó, annak francia-muzulmán líceumában, illetve egy másik intézményében, a Slane kollégiumában végzett emberek sokáig voltak kulcspozíciókban, kivéve a hadsereget és a biztonsági szolgálatokat.

2010. február 20., szombat

Ősszel kezdődik az annabai nagymecset építése

Így fog kinézni

Algériában a szekuláris diktatúra és az iszlamisták és a kormány közötti polgárháború hosszú évei után megbékélés és vallási ébredés figyelhető meg, amit immár maga az államvezetés is támogat.

Algéria fővárosában, Algírban már épül Afrika legnagyobb és az iszlám világ harmadik legnagyobb mecsete. Ezzel monumentalitásában túl fog tenni a casablanca-i II. Haszán mecseten.

Algéria másik nagyvárosa, Annaba sem lehet rest. Ősszel ott is megkezdődnek egy megamecset munkálatai. Az El-Bouni városrészben épülő imáházban 7.000 fő fog tudni együtt imádkozni. A 3,2 milliárd dirhamos beruházás révén egy 104 méter magas lépcsőzetes minaret is megvalósul. A mecsetnek 5.000 saját parkolóhelye lesz. Egy van még hátra: a támogatók felkutatása.