Török müezzin Egerben

A Hetek cikke

Több évszázadnyi szünet után idén újra felharsant a müezzin imára hívó hangja Eger híres minaretjéből. Vajon csupán turisztikai attrakció, vagy több annál? Demir Hikmet, az egri müezzin egy kis török éttermet üzemeltetett a városban, mielőtt a városvezetés jóváhagyásával felment a toronyba, hogy napjában többször imára hívja muszlim testvéreit. A Hetek cikke.

Demir Hikmet, az egri müezzin (fotó: Hetek)

Hogy kerül egy török fiatalember éppen Egerbe?– Idenősültem hat éve, miután egy egri lányt vettem el feleségül.

Amikor ideköltözött, mennyire ismerte Eger történelmét?– Eger történelmének török vonatkozásait azelőtt egy­általán nem ismertem, és amikor ideköltöztem, először nagyon furcsa volt az egész. Egy kis török éttermet kezdtem el üzemeltetni, közben egyre jobban megismertem a várost. Törökországban mi másként gondolkodunk a magyarokról, mint ők rólunk. Mi testvéreinknek tekintjük a magyarokat, ám fordítva ez már nem igaz.

Honnan jött az inspiráció, hogy müezzinként is szerepet vállaljon?

– Még Törökországban megtanultam a pontos imarendet, és mindent, ami szükséges ehhez a hivatáshoz. Mint a legtöbb muszlimnak, úgy gondolom, jó fülem van hozzá. Aztán két éve jött a gondolat, milyen jó lenne a minaret tetejéről hívni imára a muszlimokat, de akkor még az éttermem miatt nem nagyon tudtam lépni. Miután bezártam, találkoztam a minaret bérlőjével, akinek nagyon megtetszett az ötlet. Engedélyt kértünk a polgármesteri hivataltól, ahol szerencsére nem gördítettek akadályt a dolog elé.

Mi volt eredetileg a célja: turisztikai attrakció vagy az iszlám népszerűsítése?

– Ez is, az is. Amikor először énekeltem, az emberek megálltak, kérdezgettek, én pedig tudtam beszélni a hitemről. Magyarországon az emberek nem nagyon tudják, milyen is az iszlám vallás. Jó úton haladunk, ezért a jövőben is szeretném folytatni ezt a munkát. Az iszlám világban naponta ötször hívnak imára, de nekem eddig csak háromszor, maximum négyszer engedték, és azt is csak a turisztikai szezonban.

Hányan vannak Egerben, akik meghallották a müezzin imára szólító hangját?

– Sokan vannak törökök, arabok és magyarok is, bár igazi közösségünk még nem alakult ki, mert itt Egerben nem nagyon segítik egymást a muszlimok. Sokakat ismerek, de még sincsenek komolyabb kötődéseink. Például egyedül vagyok török a városban. Én még abban is benne lennék, hogy mecsetet építsünk, de ahhoz a többiek is kellenének. Azóta jobban utánaolvastam az egri történelemnek, és megtudtam, hogy Egerben volt mecset is.

Félhold és kereszt

Egerben, a Knézich Károly utcában található az egykori Oszmán Birodalom legészakibb minaretje, az 1596 után homokkőből épült Kethüda minaret. Alapja 14 szögletű, magassága 40 méter, erkélyét sztalaktitos gyűrű tartja. Eredetileg a keleti oldalán lévő dzsámihoz épült, ami a török uralom után katolikus templomként, majd kórházként működött, végül 1841-ben lebontották. A minaretet is le akarták bontani 1687-ben, de ez nem sikerült, ezért egy keresztet raktak a tetejére, ami az el nem távolított félholdból nő ki. Az eredeti kupola villámcsapások következtében elpusztult, a jelenlegi kőkúpot a műemlék védelme érdekében építették rá. A minaret látogatható, 97 lépcsőfok vezet fel a teraszára.

Hol olvasta, az Egri csillagokban? Úgy hallottam, most jelent meg török nyelven is.

– Nem ott, de amúgy sem tudnám jó szájízzel olvasni, mert mi úgy tanultuk, hogy a magyarok a testvéreink. Nagyon sok magyar barátom van Egerben, rengeteg ismerősöm, és ez a lényeg. Nekem teljesen mindegy, hogy ki az a Dobó István vagy Gárdonyi Géza, ez már történelem, ha igaz, ha nem igaz, el kell fogadni, Egerhez tartozik. Nekem a megélhetés és a családom a fontos.

A felesége is felvette az iszlám hitet?

– Nem, nálunk nem szabad ráerőszakolni a hitet a másikra. Be kell mutatni a hited, aztán ha neki tetszik, hát tetszik, ha nem, nem. A gyerekekkel kapcsolatosan is az a dolgom, hogy jó példát mutassak a muszlim hittel kapcsolatosan.

Amikor felmegy a minaretbe, nem furcsállja, hogy egy kereszt van a tetején?

– Dehogynem. Nagyon zavar, mert például ha Isztambulban jársz, a Hagia Szophia keresztény templomon sehol nem látsz félholdat. Ez nem túl jó érzés, hiányzik belőle a másik vallásának a tisztelete.

Ahhoz, hogy valaki müezzinként tevékenykedjen, kell valamilyen végzettség?

– Külön iskola nem kell, de fontos, hogy egy pap, azaz hodzsa alatt tanítvány legyek. A müezzin tanuló ember. Én ugyan nem vagyok egy tökéletes hodzsa, de mindig tanulok, mindig olvasom a Koránt. A müezzinnek az a fontos

Tudta, hogy a müezzinnek többféle stílusban is lehet énekelni? Mint ahogy a zenében is van rock, hiphop meg mindenféle stílus, ugyanígy a müezzin éneklésében is. Mindenkinek megvan a saját stílusa.

Hogyan látja Európa jövőjét?

– Az Európai Unió szerintem nem sok jót tartogat a magyaroknak. Én itt csak szegénységet meg munkanélküliséget látok.

Mit gondol az iszlám lehetőségeiről Európában?

– Az iszlám az a vallás, ahol nem lehet lopni, alkoholt inni, és sok más dolog mellett gyilkolni sem. Nagyon haragszom azokra, akik azt hiszik, hogy az iszlám nevében lehet gyilkolni. Azt gondolom, hogy példamutatással lehet meggyőzni az embereket az igazunkról.

Szeretné, hogy Törökország az Európai Unió tagja legyen?

– Nem, nem akarom! Nem hiszem, hogy bármelyik török is ezt akarná. Törökország egyre jobban fejlődik, és egyre gazdagabb ország, nincs szüksége az Európai Unióra. Mostanában mindig találnak valami kincset a földben. Múltkor például 120 tonna aranyat találtak, az rengeteg pénz. Szerintem Törökország számára egy új aranykor jön, nagy gazdagsággal. Elég, ha megnézzük, hogy a törökök szerte a világban mennyi helyen segítenek az embereken, háborús övezetekben, katasztrófa sújtotta területeken egyaránt. Nem számít, hogy keresztény terület, vagy kínai, vagy feketék lakják, bárhol a világban segítünk.