Már ezüstösen csillog a varsói nagymecset

Még 2010-ben adtuk hírül, hogy akár két új mecset is épülhet a lengyel fővárosban. Mára ezek közül elkészült a Lengyelországi Muszlim Liga szaúdi segítséggel létrehozott ezüst metál színű központja. A kupola -mint amolyan púp- a teve, akarom mondani a mecset hátsó végén található, míg a minaret egy érdekes rácskompozíció. A mecsetet valószínűleg a ramadánvégi ünnepen át is adják a hívőknek.

Még egy-két dolgot ki kell javítani

Az önkormányzat kérésére egy-két apróbb hibát ki kell javítani az új alicantei mecseten, és akkor az még augusztusban megnyílhat a nagyközönség előtt. Többek között biztosítani kell az épület teljes hangszigeteltségét. Ha megnyílik, ez lesz a Valenciai Közösség nevű spanyol tartomány második minaretes mecsete.

Elkészült a normacoti mecset fémszerkezete

Így néz ki a munkaterület 2014. júliusában

Az angliai Stoke-on-Trentben már jól kivehető a leendő muszlim imaház mérete és a minaret magassága. A háromemeletes épület egyes részei már használhatóak is, így az utca túloldalán lévő közösségi központból a hívők is átköltözhetnek az épülő mecsetbe. Igaz november óta nem sokat haladt előre a munka, de most már úgy látszik, hogy a tervezett 4,5 millió fontos költségvetés rendben lesz. Az egyetlen még megoldásra váró kérdés a parkolásé. Ha nem sikerül extra helyeket kialakítani a közelben, péntekenként  komoly dugók alakulhatnak ki a Normacot városrészben.

A mecset látványterve

Hódoltsági dzsámik egy magyar orientalista okuláréján keresztül

Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet kiadásában megjelent Sudár Balázs új, gazdagon illusztrált, hiánypótló munkája Dzsámik és mecsetek a hódolt Magyarországon címmel, amely a Magyar Történelmi Emlékek – Adattárak sorozat legújabb kötete. A könyv bár számos értékes adattal is szolgál, meglehetősen török- és iszlámellenes. A három kontinensre kiterjedő, hatalmas birodalomról lekicsinylően és sokszor sértően szól. Igyekszik a vizsgált téma jelentőségét is kisebbíteni. A tipikus orientalista mesterkedés ellenére az elénk tárt adatok részben láttatják a hódoltság korának muszlim világát. Ha kételkedve is olvassuk, hogy Sudár szerint csak két faluban működött mecset, mikor csak Baranyából tucatnyi faluban áll máig bizonyítéka a török imahelyeknek, azért az igazság egy szelete ebből a könyvből is megismerhető.

A török hódoltság koráról elsősorban a végvári harcok jutnak eszünkbe. Másrészt a magyarországi „török világ” képét máig a romantika határozza meg, színes keleti világot képzelünk magunk elé minaretekkel, fürdőkkel, müezzinekkel és lefátyolozott nőkkel. Mindezek persze jelen voltak a hódoltságban, legalábbis annak egy részében. A kötet éppen e kérdés nyomában ered a muszlim imahelyek vizsgálatán keresztül: milyen is lehetett ez a „török világ”? 

A rendelkezésünkre álló források e tekintetben viszonylag kevés eligazítást adnak. Az Oszmán Birodalom állami bürokráciája mégoly gazdag adathalmaza sem sok információval szolgál a korabeli mecsetekről. Az utazók vagy a katonák pedig annyit láttak meg e világból, amennyit kulturális hátterük, felkészültségük vagy műveltségük látni engedett. A szegényes információk közül mégis kiemelkedik egy jól használható csoport, az imahelyeké. Ezen intézmények nem csupán a vallási igényeket szolgálták ki, hanem a közösségi élet színterei és a városrészek központjai is voltak, fenntartásukról pedig komoly gazdasági vállalkozások gondoskodtak.  Egy-egy imahely tehát a település meghatározó eleme, amelynek puszta létezése rengeteg információval szolgál a helyi muszlim világról. A kötet ezen imahelyek forrásait igyekszik összegyűjteni, hogy általuk világosabb képet nyerhessünk a hódolt Magyarországról. 

Összesen körülbelül 450 darab imahely működhetett - nem feltétlenül egy időben - a hódoltság 150 éve alatt. Jelenlegi ismereteink szerint legalább 115 muszlimok lakta településen hívta imára müezzin a híveket. 60 várban és palánkban nem üzemelt semmilyen imahely, további közel 70-ben csak egyetlen mecset vagy dzsámi szolgálta ki a közösséget. Nem egészen félszáz településen működött több imahely, jelezve ezzel a polgári lakosság, s egyúttal az aktívabb polgári lét és gazdaság meglétét. A legtöbb dzsámi és mecset - jelenlegi tudásunk szerint közel 50 - természetesen az Oszmán Birodalom északnyugati végvidékének központjában, Budán állt.

Muszlim polgári lakosság az Al-Dunától és a Drávától északra több száz településen élt, ezeknek közel fele a déli régióban állt. Mindössze hat komoly méretű, nagyobbrészt muszlim lakosságú város volt itt (Pécs, Fehérvár, Buda, Eger, Várad, Temesvár), amelyek viszont nem sokban különböztek a birodalom más területein álló társaiktól. A hódoltság "török világ"-a nem egybefüggő terület volt tehát, a muszlim néhány kiemelkedő központban összpontosultak.

Pénteken nyílik az arab világ első "zöld" mecsete

Pénteken adják át a hívő közönségnek az arab világ első környezetbarát iszlám imaházát. A kétminaretes Kalifa al-Tadzser Mecsetet Dubai Deira nevű városrészében 18 hónap alatt építették meg. A 4.180 négyzetméteres épület megfelel a legszigorúbb amerikai környezetvédelmi előírásoknak is.

Napelemekkel oldják meg a mecset világítását, míg a felesleget egy generátor tárolja, ami a vízmelegítésért is felel. Energiatakarékos LED-izzói csak akkor gyulladnak fel, ha ima van vagy ha valaki belép az imaterembe. Egy érzékelő irányítja a légkondicionálást, ami így csak akkor lép működésbe, ha szükség van a hűtésre.

Rombadőlt mecset újult meg a Krímben

A krími Alustához közel, Izobilnében török segítséggel újult meg egy ősi tatár dzsámi. Az imaház az 1990-es években ugyan egyszer már összedőlt, de most megint régi pompájában tündöklik. A mecset építtetőjének, Iszlám bégnek a leszármazottja, Murat Ülker a törökországi Çamlıca Kulturális és Segítségnyújtó Alapítvány támogatásával tette rendbe a klasszikus szeldzsuk stílusú épületet.

Kék minaret

A Kék mecsetet mindenki ismeri. Ahmed szultán építette Isztambulban a Haghia Sophiával átellenben. Most már egy kék minaret is esélyes arra, hogy híressé váljon. Ez a 12,5 méter magas üvegtorony a délnyugat-németországi Ulm városában ékesíti a DITIB török iszlám szervezet még félig kész mecsetét. A hivatalos megnyitóra várhatóan csak 2015-ben kerülhet sor, mikor minden kiszolgáló létesítmény, így a parkolóház is elkészül a baden-württembergi városban, ahol ez az első minaret.

Tizenkét iszlámra áttért hívő épített mecsetet Romániában

A Neamt megyei Birához tartozó Rediuban és 30 km-es körzetében nem több, mint 12 muszlim él, mégis minarettel ékesített mecsetet építettek nem kevés ellenszél ellenére. Bár egyes helybéliek tiltakoztak a beruházás ellen, az ünnepélyes átadáson megjelent a település polgármestere, Constantin Ciobanu is. Az esemény fényét emelte a jászvásári mecset müezzinjének, Fawaz Al-Aghának a recitációja. A mecset megálmodója, az iszlám hitre tért román, Daniel Ciniparu a megnyitón arról beszélt, hogy előbb az imaház készült el, majd 32 tonna beton felhasználásával megépítették attól mintegy két méterre a minaretet. A mecset ezzel nem csupán a megye, de egész Moldova, azaz Kelet-Románia első minaretes muszlim imaháza.

Ramadáni ajándék a francia muszlimoknak: átadták a reimsi nagymecsetet

Nyolc év építkezést követően a 2014. évi ramadáni böjti hónap elején átadták a reimsi hívőknek a kelet-franciaországi nagyváros központi iszlám imahelyét. A 4.500 m2-es létesítményben 2.000 muszlim fér el egyszerre. Ugyanakkor egy könyvtár és egy kiállítóhely is található lesz az épületben.