Zöld lámpát kapott a marseille-i nagymecset

A mediterrán nagyváros évek óta húzódó mecsetépítkezése végre megvalósulhat a Szent Lajosról elnevezett 15. kerületben. Az épület várhatóan 10-14.000 hívő befogadására lesz alkalmas. A 22 millió euróra taksált beruházás 2013 elején kezdődhet meg. A Maxime Repaux által jegyzett minaretes iszlám imaház megépítését számos arab ország -így Algéria, Marokkó, Kuvait és Szaúd-Arábia- pénzzel is támogatja.

Június 29-én nyílik a mecset Cergy-ben

2012. június 29-én kerül sor a Párizs elővárosának számító Cergy-le-Haut-ban található, 1300 férőhelyes, három szintes, kupolával és minarettel is ellátott mecset ünnepélyes átadására.

Oroszországi mecset a Guinness rekordok könyvében

Oroszország Hangja

Oroszországban hétezer mecset van, ezek közül egy bekerült a Guinness rekordok könyvébe. Norilszk város muzulmán temploma a világ legészakibb mecsetje.

Norilszk az északi sarkkörtől 300 kilométerre, északra helyezkedik el. 1953-ban jelent meg ez az iparváros Oroszország térképén. Ma a második legnépesebb sarkkörön túli város. Több mint 200 ezer fő a lakossága. Közel egynegyedük muszlim hitű. Nem mindenki itt született.

Különböző nemzetiségű emberek jöttek ide. Sokan érkeztek a Kaukázusból, vannak tatárok, baskírok, sok az azeri. Legtöbb esetben dolgozni jöttek ide - mondja Abdullah-hazrat Galimov, a norilszki mecset imámja.

Norilszkban, ahová csak légi úton lehet eljutni, van bőven munka. Oroszország egyik nagy ipari központja ez, ahol a világ nikkeltermelésének egyötödét állítják elő, de ugyancsak fontos a réz-, a kobalt, számos nemesfém gyártása is. Ugyanakkor a hívő embernek a város első évtizedeiben igen csak nehéz volt kielégítenie a lelki szükségleteit. 1996-ban épült fel az ortodox templom, majd két évvel később a smaragd színű mecset.

A mecset csillag formájú, a minaret négyszög alakú. Az imaterem a mecsetben kerek. A minaret 30 méter magas – mondja Abdullah-hazrat. - Nem túl nagy a mecset, kétszintes. Az alsó helyiséget medreszének használjuk.

A hívek hálával emlékeznek arra, aki a mecsetet felépítette. Muhtad Bekmejev etnikai tatár volt az építtető, aki Nurd Kamalnak nevezte el a mecsetet szüleiről. Apját Nuritdinnak, édesanyját Gajnikamalnak hívták.

„Úgy épült fel, mint sok épület Norilszkban, cölöpökre” - mondja Abdullah-hazrat.- A cölöpöket azért alkalmazzák, mert a felszíntől kis mélységre már kezdődik az örök fagy, ami 300-500 méter mélységig jut el. Ha nagyon meleg a nyár, a talaj olvadni kezd, és az épület fundamentuma mozogni kezd. Azért, hogy az épület szilárdan álljon, a fundamentumot cölöpökre helyezik, amelyeket belevernek, pontosabban „belefagyasztanak” az örök fagy rétegébe.

A világ legészakibb mecsetjének megvannak a maga sajátosságai. Általában kerek toronyként épülnek a minaretek, de Norilszkban egy négyszögletes. Az ok a zord klíma: az év kétharmadában az átlaghőmérséklet mínuszos, télen pedig nem ritka az -50, -55 fok sem. A kerek falként kirakott téglák jobban átfagynának és erősebben reagálnának a szélre.

A mecsetnek és a minaretnek is lejtős a tetőzete, másképp nem is lehetne a hó miatt. Azt mondják, hogy évente minden norilszki lakosra jut átlagosan 10 tonna hó. Abdullah-hazrat Galimov mindössze öt hónapja szolgál a norilszki mecsetben. Közép-Oroszországból irányították ide, amikor elvégezte az Orosz Iszlám Egyetemet.

„A klíma itt tényleg különbözik a délebbi körzetektől. Itt minden másképpen van: sarki éjszaka és sarki nappal. Azaz, egy fél év csak nappal, éjszaka nélkül, aztán egy félév az éjszaka. Ilyen csak a sarkkörön túl van. Nagyon erősek a szelek. Lehet, hogy csak mínusz tíz fok van, de erős szélben ez nagyon hidegnek tűnik. Itt, a távol északon, minden más. De az emberek ugyanazok, és a hit is ugyanaz. Az én fő feladatom pedig a hívők segítése”- mondta befejezésül Abdullah-hazrat Galimov.

Mecset épül Bogotában

A kolumbiai fővárosból, Bogotából kivezető 30-as út mentén épül az alábbi kupolás-minaretes iszlám imaház, amit az első kalifa után Abou Bakr Alsiddiq néven fognak emlegetni:

Ha kész lesz, így fog kinézni:

Épül a világ harmadik legnagyobb mecsete

A hg.hu cikke

Ötvenméteres kupolával és a bolygó legmagasabb, 264 méteres minaretjével épül a világ harmadik legnagyobb mecsete Algériában. Az egymilliárd euróba kerülő Djamaa el Djazaïr alapkövét május 19-én helyezték el az algír fővárosban, a tervezetthez képest hároméves késéssel. Az ötezer főnél is nagyobb befogadóképességű mecsetek építése manapság nem számít ritkaságnak, de fedett alapterületét tekintve az algériai épület így is a legnagyobbak közé számít majd: a fedett imatérben 35 ezren, a kapcsolódó udvarokon pedig akár 120 ezren is elférnek majd. Összehasonlításképp: a római Szent Péter bazilika maximális befogadóképessége hatvanezer fő. 

A hatalmas épületet német építésziroda, a KSP Jürgen Engel Architekten tervezi, és a kivitelezésben is főként német cégek vállalnak szerepet. A stílus ennek megfelelően a tradicionális iszlám építészet elemeit modern átiratban alkalmazza. Az épület funkciója elsősorban a centrális kompozíciónak és a kupolának köszönhetően könnyen azonosítható, de nem utánoz meglévő szakrális épületeket, mint ahogyan ez a közelmúltban épített nagyméretű mecsetek esetében gyakran előfordul. A német cég egyébként nyitott, nemzetközi pályázaton nyerte el a tervezési megbízást, dacára annak, hogy egyáltalán nem terveztek még szakrális épületet. A szerződést 2008-ban Angela Merkel kancellár jelenlétében írták alá Algéria képviselői.

A 440 ezer négyzetméteres komplexum meghatározó eleme a világ legmagasabbjaként beharangozott minaret, amelyben helyet kap az iszlám történelem múzeuma, egy kutatóközpont és két kilátó is. A minaret homlokzata két rétegből áll majd: az üveg függönyfal elé egy méterrel a tervezők szándéka szerint áttört, geometrikus mintázatú panelfalat húznak, amely az arab világ építészetében elterjedt árnyékolórácsok, a masrabiják ihletésében készül. (A masrabiják évszázadokon keresztül tökéletesített mintái nem ritkán ihletik meg a Közel-Keleten vagy Észak-Afrikában dolgozó nyugati építészeket; fontos szerepet töltenek be például a Foster & Partners tervezte Masdar Institute épületénél is Abu-Dhabiban.) Ha azonban hagyományos, kézműves technológiával készítenék a paneleket, a torony teljes beburkolása évekig tartana, így a kő helyett előregyártott vasbeton elemeket használnak majd. Egy-egy panel magassága csaknem eléri majd a hat métert; a minareten összesen 7300 négyzetméternyi felületet borítanak majd ezek az elemek. A tervezést és az építkezést is bonyolítja, hogy a toronynak komoly földrengés-biztonsági előírásoknak is meg kell felelnie.

A mecset homlokzatához 95 ezer négyzetméternyi természetes követ használnak fel. A tervezők szándéka az, hogy minél több helyi anyagot és emberi erőforrást használjanak, de mivel ilyen léptékű beruházás nagyjából ezer évben egyszer fordul elő Algériában, számos esetben kénytelen a nyugati gyártóbázisokat használni. A 70 méter magas kupola alatt található, 35 ezer ember befogadására alkalmas, 150x150 méter alapterületű imateremben például komoly gépészetet kell beépíteni, hogy tisztán tartsák a tér levegőjét és normalizálják a páratartalmat. Az imatér mellett többek között iskola és kulturális központ is épül a komplexum részeként.

Az iszlám államvallású országok között az utóbbi években valódi rivalizálás indult el az újonnan épített minaretek magassága kapcsán – a helyzet az üzleti központokban épülő felhőkarcolók magassági versenyéhez hasonlítható. A rekordot eddig a marokkói Casablancában 1993-ban elkészült II. Hasszán Mecseté tartotta, 210 méterrel. A szomszédos Marokkó kimondatlanul is ezt a számot szeretné túlszárnyalni, ezért növelték meg a minaret eredetileg tervezett 214 méteres magasságát is.

Az építkezés kapcsán komoly sajtóvisszhangot kavart Algériában, hogy a területről több családot erőszakkal telepítettek ki, a kompenzáció tisztázása nélkül. 2010-ben az építkezésre hivatkozva bezártak egy süket gyerekekkel foglalkozó iskolát is, de a szülők erélyes tiltakozása és a közfelháborodás hatására újra megnyitották, és az illetékes miniszter megígérte: az új épület elkészültéig a régi helyen működhet. Az országban komoly vita indult annak kapcsán, hogy a mecsetnek erőteljesebben kellene alkalmaznia a tradicionális iszlám építészet elemeit, sokan pedig sérelmezik, hogy a német tervezésű, kínai kivitelezők által végzett és kanadai cég felügyelte építkezésen az algériai vállalkozóknak igen kevés szerep jut (a hatvanas-hetvenes években Algériában dolgozó magyar építészekről mi is írtunk cikket).

Az épület a tervek szerint 2015 szeptemberére készül el.

A világ első vízalatti mecsete

Szaud-Arábiai búvárok hozták létre a világ első vízalatti iszlám imahelyét. A homokkal töltött műanyagcsövekből álló mecset a Vörös-tengerben található a tabuki partszakaszon, közel a jordán határhoz.

Várhatóan nem ez lesz a világon az egyedüli "búvármecset", hiszen a dubajiak vízalatti szállodával szeretnének vendégeiknek kedveskedni, ahol szintén nyílhat mecset.

És még mondja valaki, hogy az iszlám egy sivatagi vallás!

Megnyitó előtti nyílt nap a los angelesi síita mecsetben

A hivatalos megnyitó előtt már körbe lehetett járni a már majdnem készen álló Mohammedi Központot, azaz az indiai gyökerű Dawoodi Bohra síita közösség új mecsetjét a kaliforniai nagyváros Woodland Hills nevű külső kerületében.

Az új mecset nyolc évnyi tervezgetés után készülhetett el. A 18.000 m2 alapterületű dzsámi, stílusában az észak-afrikai középkori iszlám imaházakat a kairuani vagy a tuniszi nagymecsetet idézi. Ennek az az oka, hogy a Dawoodi Bohra síita közösség tagjai a szintén síita, ám egyiptomi, fatimida uralkodóktól eredeztetik magukat.

Az épület igazi nemzetközi projekt: a márványpadozat Görögországból, az aranyozott csillárok Németországból és Egyiptomból, míg a nemes fából készült berakások Hondurasból érkeztek.