A Világörökség részét képező Sheikh Safi ad-Din Mecset a hajdanán fél Ázsiát uraló szeldzsuk szultánok székvárosának központi mecsete volt, majd az azt követő szafavid és abbaszida dinasztiák továbbépíttették azokat az épületeket amelyeknek ma csodájára jár a Világ. Az iszlám világ Sagrada Familiája - így is nevezhetnénk a közel négyszáz évvel ezelőtt épült mecsetegyüttest. Kívülről nem tulajdonitottam nagy jelentőséget neki, de ahogy beléptem a lélegzetem is elállt. A Sheikh Safi ad-Din maga az iszlám építészet barokk csodája. A XVI-XVIII század között épített és folyamatosan csinosított mecsetkomplexumra nagy hatással volt az európai barokk és rokokó építészet - köszönhetően annak, hogy mind a szafavid mind az abbaszid uralkodók komoly diplomáciai és gazdasági kapcsolatokat ápoltak a korabeli Németalfölddel és Franciaországgal. A helyiek azt mondják, hogy ez a legszebb alkotása egy olyan kornak, amikor az iszlám még alkotott. A mecset arannyal festett oldalmennyezetei, valamint a berakásos téglaablakok rendszere sajátos hangulatot kölcsönöz a csodálatos épületegyüttesnek. A szafavid és abbaszida dinasztiák azért ide alkották a legpompásabb remekművet, mivel mindkét dinasztia nagy elődjének tartotta Sadr al-Din Musa szeldzsuk sejket. Arra viszont, hogy miért van annyi tulipán, rózsa, fülemüle motívum az égetett festett csempéken, a válasz egyszerű: a térséget ezer éve török ajkú népek lakják, akik hozták magukkal sajátos szimbólumvilágukat Belső Ázsiából. A mecset lenyűgöző formái, festett és égetett csempeberakásai, aranyozott faldíszei miatt vált egyik azon mecsetté, amely a legértékesebb a török építészetben. Sajnos a pár évvel ezelőtti földrengés igen megrongálta a belső kupolacsarnok mennyezetét, valamint teljesen összedöntötte a mecset körül hajdanán épült kereskedővárost.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése