Idrisz baba türbéje: muszlim zarándokhely és síremlék.
Pécs 1543. július 22-én került török kézre. Ezután a román-gótikus püspöki székhely hamisítatlan keleti nagyvárossá vált: mecsetek, dzsámik (a dzsámi tulajdonképpen a nagyobb mecset), bazárok, fürdők és derviskolostorok épültek. A város 1686 október 14-i visszafoglalása után a legtöbb török épületet lebontották vagy átépítették. A korábban dzsámikká alakított templomok, mint a székesegyház, újra keresztény használatba kerültek. A huszadik század harmincas éveitől azonban a legjelentősebbeket török emlékeket visszaállították eredetihez hasonlító formájukba.
Gázi-kászim dzsámi (Belvárosi templom)
A Széchenyi tér képét meghatározó dzsámi helyén (pontosabban attól kissé északra) a város középkori gótikus főtemploma, a Szent Bertalan állt. Ennek köveiből építtette 1579-ben a róla elnevezett nagymecsetet Gázi kászim pasa, miután egy keresztény rab kiváltásáért jelentős váltságdíjat kapott. A dzsámi (olyan nagymecset, ahol pénteki ima is tartható) a térhez képest elfordulva épült, mert Mekka felé tájolták. A bejárat a másik - az északkeleti - oldalon volt. A város török alóli felszabadulásakor itt tartották a hálaadó misét, azóta katolikus templom.
A visszafoglalás után a dzsámit a jezsuiták kapták meg, akik hozzáláttak az épület "áttemplomosításához": felépült a torony, az épületet szomszédos rendházzal fedett átjáró kötötte össze. Egy ilyen kényszerű átalakításnak ritkán lesz szép eredménye, ezen a XIX. századi metszeten is látszik, hogy elég furcsa kinézetű épület született. Kép forrása.
A templom-dzsámi felújítása és bővítése a XX. század harmincas éveire már sürgetővé vált. Az 1933-ban kiírt tervpályázat megosztott első helyezettje Körmendy Nándor (a Széchenyi tér átépítésének tervezője) és a Lux Géza-Csát Géza építészpáros lett. A kiviteli terveket végül Körmendy készítette, a két pályamű alapján. Az 1940-ig tartó munkák során mintegy kétszeresére bővítették az épületet, és visszaállították a törökkori állapotot: lebontották a tornyot és a barokk toldásokat, helyreállították a vakolatlan homlokzatot és a törökkori nyílászárókat. Érdekesség, hogy Körmendy két minaretet is tervezett a templom mellé, viszont azok a háború miatt nem készültek el (elég érdekesen nézne ki a pécsi belváros a minaretekkel. Teljesen rotterdami vagypárizsi lenne a hangulat :) A kupola mai formáját 1960 és '65 között alakították ki.
A templombelső. A kép a török kori részben készült, háttérben, a szarmárhátíves nyílások mögött látszik a harmincas évekbeli bővítmény.
Jakováli Hasszán dzsámija
A város másik jelentős török emléke a Belvároson kívül, "körúton", a Rákóczi úton áll. A XVI. század második felében építtette a névadó. Körülötte medresze (muszlim vallási főiskola), és derviskolostor is működött. Természetesen ez a dzsámi is Mekka felé tájolt. A visszafoglalás után a kolostorból átépített kórház kápolnájává alakították (a kórház ma is a szomszéd épületben működik. A minaretet harangtoronnyá alakították. Az épületet 1960-ban "törökösítették vissza", Gerő Győző és Ferenczi Károly tervei szerint. Az EKF-évre újra felújított dzsámi ma múzeumként működik, de időszakosan muszlim szertartásoknak is helyt ad.
A belső térben a Török Köztárság ajándékai: rituális bútorok és imaszőnyegek láthatók. Fölöttük az eredeti falfestés nyomai és a kupola.
Ágoston téri templom
A Belvárostól keletre elhelyezkedő Budai külváros temploma az Ágoston téri. A negyed érdekessége, hogy ez a középkori Pécs magja: az itt folyó patak mentén telepedtek le az iparosok és a kereskedők. A nem messze lévő Mindenszentek temploma a város egyik legrégibb épülete. A mai Ágoston téren is állt egy templom, de ezt a törökök mecsetté alakították. Ezt a tér névadói, az Ágoston-rendi szerzetesek 1712-ben (elvileg) lebontották és felépítették a mai templomot...
... a feltárt törökkori falmaradvány viszont azt mutatja, hogy ez inkább átépítés lehetett: egy 1912-es restauráláskor került elő a másfél szamárhátíves ablakot tartalmazó falszakasz.
Idrisz baba türbéje
A Belvárostól nyugatra, a Rókus dombon található ez a sírépítmény. A névadó egy XVI. században élt szent remete, Idrisz baba volt. 1591-ben épített sírja - a budai Gül babáéhoz hasonlóan - muszlim zarándokhellyé vált. A türbe Mekka felé tájolt, a holttest a szent város irányába feküdt. Az épületet a XVII. század végén Rókus-kápolnává alakították (innen kapta a domb a nevét). Mai alakját 1961-ben kapta. Még ma is zarándokolnak ide muszlim hívek (érdekes, hogy a Pécsi Sörfőzde pont az épülettel szemben áll).
Pécsett a fent említetteken kívül több török kori épületmaradvány áll: Ferhád pasa dzsámijának romjai a Kazinczy utcában, a Szatmári György püspök reneszánsz palotájából kialakított derviskolostor romjai, és Memi pasa fürdőjének romjai a Ferences templom előtt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése