A Virtus cikke (a cikket eltávolították, a hozzátartozó képek már nem elérhetőek!)
“Meggyújtotta (az éj) a holdvilág gránátját Hogy Győr városa búsabbnak lássa a világot” (Vüdsudi török költő verse Győr 1594. évi viadaláról)
Szinán pasa vakuf-ja (1) a leendő Yanık kale-i mecsetnek
Messze van Arad Győrtől és én soha nem jártam ott. Kockáztatva, hogy nagyot hibázok, látatlanban próbálok eligazodni középkori várában és épületei között.
Párizs Nemzeti Könyvtárában (Département des manuscrits, Arabe 418) őrzik a győri mecset Koránját. Ide a Colbert Gyűjteményből került, Franciaországba pedig, feltételezem, az 1809-es “győri futás”-t követően. Az első lap recto-ján Szinán ( 2) pasa kegyes adományának (vakuf) a bejegyzését és ennek keltezését látjuk, ami megismétlődik a második lap recto-ján, a pasa titkos pecsétjének a kiséretében. Szinán vakuf-ját 1594 szeptember 27-én (1003 muharram hónap 12-én) tette, két nappal azelőtt, hogy Hardegg Ferdinánd várkapitány átadta volna Győr várának kulcsait Szinán öccsének, Hasszán bégnek.
Ez a kódex irva vagyon a Hegira szerinti 1003-dik esztendőben, azaz Krisztusi idő szerint az 1595-dik évben ( 3)
A török minden bizonnyal hosszú távra rendezkedett be az elfoglalt Győrött, és a számára megszokott környezetet igyekezett kialakítani. A hódoltság korában, Magyarország területén a muszlimok lakta települések majdnem mindegyikében volt legalább egy állami vagy magán dzsámi. A legtöbb muszlim imaházat az elfoglalt város keresztény templomának a gyors átalakításával hozták létre, mert a. hódítást követő pénteki napon már hálaadó imával kellet megerősíteniük a győzelmet. Általában a legnagyobb vagy a legjobbkarban lévő templomot (ha több volt) választották erre a célra. Ha számukra megfelelő épületet találtak, a törökök nem építkeztek. Leltek-e ilyet 1594-ben Győrött vagy építeniük kellett legalább mecsetet ?
Mecsetről sem írott, sem régészeti adatokat nem találtam, ezért Győr 1598-dik évi ostromát ábrázoló, nagyjából korabeli metszeteken kíséreltem meg beazonosítani egy lehetségesmecsetet.
Ebben a korban a festők és a metszők gyakran dolgoztak előképek alapján, itt-ott átalakítva azokat. Városokról vagy erődökről készült látképeknél főleg a várépítés során keletkezett tervrajzok alapján dolgozhattak, és a jelentősebb események következtében beálló változásokat, a legjobb esetben, hallottak alapján ábrázolták. Ezekben a háborús időkben megfigyelésekről nem hiszem hogy beszélhetünk. A metszetek zöme amúgy is messze vidéken, Augsburgban, Nürnbergben vagy Amsterdamban jelent meg. Kevés olyat találtam amelyről feltételezhetem, hogy valamennyire valós képét mutatják a megszállott Győrnek. Egyedül talán a Püspökvár épületei köthetőek némileg a valósághoz, és egyes képeken a székesegyház. Kimondottan érződik, hogy az ábrázolások hallomásból vagy leíró szövegekből beszerzett ismeretek alapján készültek.
Georg Hoefnagel metszete habár 1598-ban jelent meg, a Ferdinánd-kori Győrt ábrázolja. Az épülettömbök ábrázolása bizonyára nem hiteles, idealizált, mégis megbízható abból a szempontból, hogy az oromzatos, németes házak sűrű sorokban, gerincükkel az utca vonalára merőlegesen állnak. Győr mai belvárosa alatt megmaradt középkori pincék is ezt bizonyítják (még őrzik az akkori város alaprajzát), ilyen elrendezésű, kis méretű (három helységből álló), keskeny lakóházak álltak itt egykoron. A belső vár a püspökség erődített várkastélya volt, és ezt árok és íves fal választotta el a külső vártól. Hoefnagel a falat még árázolja, tehát egy, a fal lebontását megelőző rajz után dolgozhatott. A székesegyház, a lakóházakkal, a külső várban állt, a metszeten viszont nem jelenik meg. A Püspökvártól délkeletre egy hasábos, sátortetős torony áll. Ez lehetett a várostorony.
Pietro Ferabosco 1564-ben, a császár számára készített rajzot, helyszini szemle alapján, Győr erődítményéről, és minden bizonnyal a tervezet utcahálozatot látjuk a képen.
Győr 1598. évi visszafoglalását ábrázoló röplapon a fellegvárat körülvevő belső várfal már hiányzik és a Püspökvár közelében sincsenek apró épületek. Megjelenik viszont egy egytornyú, templomszerű épület, félholddal a tetején. A rajzoló talán a muszlim imaházzá “avanzsált” székesegyházat kívánta ábrázolni. Viszont tudjuk, hogy ezt Szinán pasa egyfajta erőddé és istállóvá alakítatta, és ebben az időben már egyik tornya sem állt.( 4) A torony hasáb formája alapján azt gyanítom, hogy itt a várostorony egy “elbliccelt” ábrázolásával van dolgunk.
Látjuk a püspöki rezidenciát, a mögötte félig megbúvó toronytalan épület a székesegyház lehet. A várostorony órát és egy keskenyebb toldalékot kapott. Nagyobb mérvű változás a főtéren látható. Ennek keskenyebbik oldalán egy templom áll, talán a Szent István plébániatemplom ( 5). A metsző valamiféle szóbeli forrás vagy eddig ismeretlen ábrázolás nyomán rajzolhatta be, elég helyesen! A tetején viszont kereszt van és nem félhold. Ha a helyét ismerte, a rajzolónak olyan éretesülése is lehetett, hogy ezt a templomot a törökök meghagyták a keresztény lakosoknak? Tovább bonyolítja a dolgot az a tény, hogy a templom jóval a török foglalás előtt már a protestáns német katonáké volt, ezért sem kellene a keresztnek ottlennie. (A pápai nuncius 1592-ben azon kesereg, hogy Győrött már 600 protestáns tűzhely van) Ezek az ábrázolások nem a helyszinen készültek, így a rajzoló munkájába nemcsak a pontatlanság de saját fantáziája is beleszólt.
A török bejövetele előtt pusztult el a váron kívül lévő prépostsági templom, a Szentbenedekfalvi templom pedig már 1538/1539 -ben leégett, amikor Török Bálint és a portyázó törökök, egymást túllicitálva, pusztították Győrnek ezt a városrészét. Ugyanilyen sorsra jutthatott a várban alapított Szent Lázár kápolna is, mert szőlője 1569-ben elhanyagolt álapotban említtetik. A Szent Katalin ispotály templomocskáját is vagy a török portyázók vagy az 1566-os tűz pusztította el, utána már nem említik az okiratok. A Szentferencrendiek kolostorának és Szent Erzsébetről elnevezett templomának köveit a szentdombi bástya építésénél használták fel. A domokosok templomáról és rendházáról 1542 után nincs adat. A Szent Gotthard templom és a János lovagoké is még a törökök megjelenése előtt enyésztek el. Látjuk tehát hogy nem sok templom maradt a törököknek, és kizárásos alapon, a Szent István templom maradt a muszlimok számára. Négy év alatt a betelepülő igazhívők száma sem növekedhetett olyannyira, hogy szükségessé tette volna egy mecset építését.
Siebmachernek ezen a metszetén a régi valóság és a feltételezett új keveredik. Ismét megjelenik az ekkorra már lebontott belső várfal, viszont a székesegyház a püspöki rezidánciához merőlegesen kapcsolódik, a valóságnak megfelelően.
A főtéri templomtorony fedelét visszabonthatták, ágyú állások vannak rajta. A metsző újabb információk birtokába jutthatott.
Giacomo Franco metszetén a vár központi terét egy halamas, kupolás mecset uralja. A történészek viszont álítják, hogy ott mecset soha nem volt.
Az idő rövidsége miatt lehet hogy nem épült mecset Győrött, és a müezzin kénytelen volt a vár fokáról elénekelni az imára hívó éneket.
“ És megperzselték a földet, és Győrvára testét
Romokba döntötték, mint a szerelmes szívét.
Összeágyúzták a papok szegényházát,
S harangjaikban tüzeket gyújtottak.
Feltűzték ormára a lobogót,
Fennhangon énekelték ormáról az ezan-t”
(Vüdsudi: Győrvár ellen vívott csaták és a vár elfoglalása)
Vüdsudi Mehmed Ibnu-l-Abdu-l Aziz. A hősköltemény keletkezésének idejét belefoglalta versébe. A hold-hónapos mohamedán évszámítás szerint az 1625-dik esztendőben kelt ez a költemény.
“Ezer két éve volt a hidsretnek,
Ezer és háromban..................
Az évszámát is megmondja egy barátja a költészetnek”
1.A vakuf vallási kegyes alapítvány, adományozott birtok volt, amely mecsetek, medresze-iskolák vagy szociális intézmények (szegénykonyhák, közkutak) fenntartásához biztosított jövedelmet. Ez nem csak erre a célra lekötött, adómentes ingatlan lehetett, hanem vagyontárgy is.
2. Itt a fordító hibázott, helyesen az 1594-dik esztendőről van szó. (Pontos átszámítást csak táblázat segítségével lehet végezni)
3.A szó maga “sinan” arab szó, és azt jelenti “lándzsa vég”
4. 1554-ben már élelmi- és lövőszer raktár volt, olyan állapotban, hogy Székely Miklós győri kapitány javasolta az elbontását s egy új templom felépítését a városban. A külső városrészek templomai is ez időtájt pusztultak el.
5. Nem tartozott a nagyobb templomok közé, 1569-ben használaton kívül, omladozó félben volt. A sorozatos tűzesetek nem kímélték meg. A plébánia házat katonák foglalták el. Érdekesség képp megemlítem egy pár erőszakos foglaló nevét. 1566-ban egy Barbély János nevezetű, öt lóval szolgáló magyar katona vette erőszakkal birtokába az épületet. Oláh Miklós érsek pereskedett is érte, hasztalanul. A dolog a királyig jutott, de jogtalan lakóját sem ő, sem Salm Egon főkapitány nem költöztette ki. 1592-ben már a káptalan jándékozza a házat Győri Ferenc zsoldoskatonának. 1640 a gyalogos katonák vajdája, Nagy Máte lakta. Utolsó plébánosa, János (1551-1552), vagabundus (kóborló) lett, Ujlaky Ferenc püspök a káptalannal kerestette. A templom a későbbi megyeháza telkén állott, a plébánia ház pedig vele szemben. Győr vármegyének még a XVIII. század elejéig nem volt megyeháza. A levéltárat a mindenkori nótárius őrizte. 1736 és 1749 között a megyegyűléseket Mecséry Dániel alispán győri házában tartották. Az alispán halála után a vármegye megvette az özvegytől a házat és a mellette levő telket és 1752 körül székházat épített.
Nem tartoznak szorosan a témánkhoz (időben előbb készültek), de feltettem a következő képeket, mert Győr várának történetével foglalkozó magyar internetes oldalon még nem jelentek meg. Talán lesz akit érdekelnek
Győr várának alaprajza. XVI-dik század. Vagy előképe vagy másolata Daniel Speckle 1589-ben kiadott rajzának. (Arhitectura von Vestungen...) Speckle 1555-ben részt vett a komáromi vár építésén, alkalmasint láthatta a győri várat is. Nem jelöli a Dunai-kaput, talán ennek építése előtt készült a rajz.
A Püspökvár és a székesegyház rajza, Georg Hoefnagel “Iaverinvm vulgo Raab” című, 1598-ban megjelent metszete nyomán készülhetett.
Szinán pasa vakuf-ja (1) a leendő Yanık kale-i mecsetnek
Messze van Arad Győrtől és én soha nem jártam ott. Kockáztatva, hogy nagyot hibázok, látatlanban próbálok eligazodni középkori várában és épületei között.
Párizs Nemzeti Könyvtárában (Département des manuscrits, Arabe 418) őrzik a győri mecset Koránját. Ide a Colbert Gyűjteményből került, Franciaországba pedig, feltételezem, az 1809-es “győri futás”-t követően. Az első lap recto-ján Szinán ( 2) pasa kegyes adományának (vakuf) a bejegyzését és ennek keltezését látjuk, ami megismétlődik a második lap recto-ján, a pasa titkos pecsétjének a kiséretében. Szinán vakuf-ját 1594 szeptember 27-én (1003 muharram hónap 12-én) tette, két nappal azelőtt, hogy Hardegg Ferdinánd várkapitány átadta volna Győr várának kulcsait Szinán öccsének, Hasszán bégnek.
Ez a kódex irva vagyon a Hegira szerinti 1003-dik esztendőben, azaz Krisztusi idő szerint az 1595-dik évben ( 3)
A török minden bizonnyal hosszú távra rendezkedett be az elfoglalt Győrött, és a számára megszokott környezetet igyekezett kialakítani. A hódoltság korában, Magyarország területén a muszlimok lakta települések majdnem mindegyikében volt legalább egy állami vagy magán dzsámi. A legtöbb muszlim imaházat az elfoglalt város keresztény templomának a gyors átalakításával hozták létre, mert a. hódítást követő pénteki napon már hálaadó imával kellet megerősíteniük a győzelmet. Általában a legnagyobb vagy a legjobbkarban lévő templomot (ha több volt) választották erre a célra. Ha számukra megfelelő épületet találtak, a törökök nem építkeztek. Leltek-e ilyet 1594-ben Győrött vagy építeniük kellett legalább mecsetet ?
Mecsetről sem írott, sem régészeti adatokat nem találtam, ezért Győr 1598-dik évi ostromát ábrázoló, nagyjából korabeli metszeteken kíséreltem meg beazonosítani egy lehetségesmecsetet.
Ebben a korban a festők és a metszők gyakran dolgoztak előképek alapján, itt-ott átalakítva azokat. Városokról vagy erődökről készült látképeknél főleg a várépítés során keletkezett tervrajzok alapján dolgozhattak, és a jelentősebb események következtében beálló változásokat, a legjobb esetben, hallottak alapján ábrázolták. Ezekben a háborús időkben megfigyelésekről nem hiszem hogy beszélhetünk. A metszetek zöme amúgy is messze vidéken, Augsburgban, Nürnbergben vagy Amsterdamban jelent meg. Kevés olyat találtam amelyről feltételezhetem, hogy valamennyire valós képét mutatják a megszállott Győrnek. Egyedül talán a Püspökvár épületei köthetőek némileg a valósághoz, és egyes képeken a székesegyház. Kimondottan érződik, hogy az ábrázolások hallomásból vagy leíró szövegekből beszerzett ismeretek alapján készültek.
Georg Hoefnagel metszete habár 1598-ban jelent meg, a Ferdinánd-kori Győrt ábrázolja. Az épülettömbök ábrázolása bizonyára nem hiteles, idealizált, mégis megbízható abból a szempontból, hogy az oromzatos, németes házak sűrű sorokban, gerincükkel az utca vonalára merőlegesen állnak. Győr mai belvárosa alatt megmaradt középkori pincék is ezt bizonyítják (még őrzik az akkori város alaprajzát), ilyen elrendezésű, kis méretű (három helységből álló), keskeny lakóházak álltak itt egykoron. A belső vár a püspökség erődített várkastélya volt, és ezt árok és íves fal választotta el a külső vártól. Hoefnagel a falat még árázolja, tehát egy, a fal lebontását megelőző rajz után dolgozhatott. A székesegyház, a lakóházakkal, a külső várban állt, a metszeten viszont nem jelenik meg. A Püspökvártól délkeletre egy hasábos, sátortetős torony áll. Ez lehetett a várostorony.
Pietro Ferabosco 1564-ben, a császár számára készített rajzot, helyszini szemle alapján, Győr erődítményéről, és minden bizonnyal a tervezet utcahálozatot látjuk a képen.
Győr 1598. évi visszafoglalását ábrázoló röplapon a fellegvárat körülvevő belső várfal már hiányzik és a Püspökvár közelében sincsenek apró épületek. Megjelenik viszont egy egytornyú, templomszerű épület, félholddal a tetején. A rajzoló talán a muszlim imaházzá “avanzsált” székesegyházat kívánta ábrázolni. Viszont tudjuk, hogy ezt Szinán pasa egyfajta erőddé és istállóvá alakítatta, és ebben az időben már egyik tornya sem állt.( 4) A torony hasáb formája alapján azt gyanítom, hogy itt a várostorony egy “elbliccelt” ábrázolásával van dolgunk.
Látjuk a püspöki rezidenciát, a mögötte félig megbúvó toronytalan épület a székesegyház lehet. A várostorony órát és egy keskenyebb toldalékot kapott. Nagyobb mérvű változás a főtéren látható. Ennek keskenyebbik oldalán egy templom áll, talán a Szent István plébániatemplom ( 5). A metsző valamiféle szóbeli forrás vagy eddig ismeretlen ábrázolás nyomán rajzolhatta be, elég helyesen! A tetején viszont kereszt van és nem félhold. Ha a helyét ismerte, a rajzolónak olyan éretesülése is lehetett, hogy ezt a templomot a törökök meghagyták a keresztény lakosoknak? Tovább bonyolítja a dolgot az a tény, hogy a templom jóval a török foglalás előtt már a protestáns német katonáké volt, ezért sem kellene a keresztnek ottlennie. (A pápai nuncius 1592-ben azon kesereg, hogy Győrött már 600 protestáns tűzhely van) Ezek az ábrázolások nem a helyszinen készültek, így a rajzoló munkájába nemcsak a pontatlanság de saját fantáziája is beleszólt.
A török bejövetele előtt pusztult el a váron kívül lévő prépostsági templom, a Szentbenedekfalvi templom pedig már 1538/1539 -ben leégett, amikor Török Bálint és a portyázó törökök, egymást túllicitálva, pusztították Győrnek ezt a városrészét. Ugyanilyen sorsra jutthatott a várban alapított Szent Lázár kápolna is, mert szőlője 1569-ben elhanyagolt álapotban említtetik. A Szent Katalin ispotály templomocskáját is vagy a török portyázók vagy az 1566-os tűz pusztította el, utána már nem említik az okiratok. A Szentferencrendiek kolostorának és Szent Erzsébetről elnevezett templomának köveit a szentdombi bástya építésénél használták fel. A domokosok templomáról és rendházáról 1542 után nincs adat. A Szent Gotthard templom és a János lovagoké is még a törökök megjelenése előtt enyésztek el. Látjuk tehát hogy nem sok templom maradt a törököknek, és kizárásos alapon, a Szent István templom maradt a muszlimok számára. Négy év alatt a betelepülő igazhívők száma sem növekedhetett olyannyira, hogy szükségessé tette volna egy mecset építését.
Siebmachernek ezen a metszetén a régi valóság és a feltételezett új keveredik. Ismét megjelenik az ekkorra már lebontott belső várfal, viszont a székesegyház a püspöki rezidánciához merőlegesen kapcsolódik, a valóságnak megfelelően.
A főtéri templomtorony fedelét visszabonthatták, ágyú állások vannak rajta. A metsző újabb információk birtokába jutthatott.
Giacomo Franco metszetén a vár központi terét egy halamas, kupolás mecset uralja. A történészek viszont álítják, hogy ott mecset soha nem volt.
Az idő rövidsége miatt lehet hogy nem épült mecset Győrött, és a müezzin kénytelen volt a vár fokáról elénekelni az imára hívó éneket.
“ És megperzselték a földet, és Győrvára testét
Romokba döntötték, mint a szerelmes szívét.
Összeágyúzták a papok szegényházát,
S harangjaikban tüzeket gyújtottak.
Feltűzték ormára a lobogót,
Fennhangon énekelték ormáról az ezan-t”
(Vüdsudi: Győrvár ellen vívott csaták és a vár elfoglalása)
Vüdsudi Mehmed Ibnu-l-Abdu-l Aziz. A hősköltemény keletkezésének idejét belefoglalta versébe. A hold-hónapos mohamedán évszámítás szerint az 1625-dik esztendőben kelt ez a költemény.
“Ezer két éve volt a hidsretnek,
Ezer és háromban..................
Az évszámát is megmondja egy barátja a költészetnek”
1.A vakuf vallási kegyes alapítvány, adományozott birtok volt, amely mecsetek, medresze-iskolák vagy szociális intézmények (szegénykonyhák, közkutak) fenntartásához biztosított jövedelmet. Ez nem csak erre a célra lekötött, adómentes ingatlan lehetett, hanem vagyontárgy is.
2. Itt a fordító hibázott, helyesen az 1594-dik esztendőről van szó. (Pontos átszámítást csak táblázat segítségével lehet végezni)
3.A szó maga “sinan” arab szó, és azt jelenti “lándzsa vég”
4. 1554-ben már élelmi- és lövőszer raktár volt, olyan állapotban, hogy Székely Miklós győri kapitány javasolta az elbontását s egy új templom felépítését a városban. A külső városrészek templomai is ez időtájt pusztultak el.
5. Nem tartozott a nagyobb templomok közé, 1569-ben használaton kívül, omladozó félben volt. A sorozatos tűzesetek nem kímélték meg. A plébánia házat katonák foglalták el. Érdekesség képp megemlítem egy pár erőszakos foglaló nevét. 1566-ban egy Barbély János nevezetű, öt lóval szolgáló magyar katona vette erőszakkal birtokába az épületet. Oláh Miklós érsek pereskedett is érte, hasztalanul. A dolog a királyig jutott, de jogtalan lakóját sem ő, sem Salm Egon főkapitány nem költöztette ki. 1592-ben már a káptalan jándékozza a házat Győri Ferenc zsoldoskatonának. 1640 a gyalogos katonák vajdája, Nagy Máte lakta. Utolsó plébánosa, János (1551-1552), vagabundus (kóborló) lett, Ujlaky Ferenc püspök a káptalannal kerestette. A templom a későbbi megyeháza telkén állott, a plébánia ház pedig vele szemben. Győr vármegyének még a XVIII. század elejéig nem volt megyeháza. A levéltárat a mindenkori nótárius őrizte. 1736 és 1749 között a megyegyűléseket Mecséry Dániel alispán győri házában tartották. Az alispán halála után a vármegye megvette az özvegytől a házat és a mellette levő telket és 1752 körül székházat épített.
Nem tartoznak szorosan a témánkhoz (időben előbb készültek), de feltettem a következő képeket, mert Győr várának történetével foglalkozó magyar internetes oldalon még nem jelentek meg. Talán lesz akit érdekelnek
Győr várának alaprajza. XVI-dik század. Vagy előképe vagy másolata Daniel Speckle 1589-ben kiadott rajzának. (Arhitectura von Vestungen...) Speckle 1555-ben részt vett a komáromi vár építésén, alkalmasint láthatta a győri várat is. Nem jelöli a Dunai-kaput, talán ennek építése előtt készült a rajz.
A Püspökvár és a székesegyház rajza, Georg Hoefnagel “Iaverinvm vulgo Raab” című, 1598-ban megjelent metszete nyomán készülhetett.
RMaria rovata (rmaria.virtus.hu)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése