A mecset elrendezése, alaprajza a nyilvános istentisztelet követelményeinek felel meg. A mecset jelképesen egy fal, melyet úgy húztak, hogy Mekka felől egy képzeletbeli vonal merőlegesen érje. A falban egy mélyedés mutatja a muszlim számára merre kell fordulnia ima közben, ez a mihrab. Általában ez a legdíszesebb része a mecsetnek.
A mihrab magában nem szent hely, mint a keresztényeknél az oltár, az irány szent, melyet jelöl. A mihrab homorú formájú, melyet a keresztényektől vettek át, kialakításához kopt kőművesek technikájából merítettek.
A legtöbb mecset általában négyzet alapú, és egyszerű belső elrendezéssel rendelkezik, mert az istentiszteletek nem olyan összetettek, mint pl. a katolikus egyházban, ezért nincs szükség többszörösen tagolt belső térre. A másik ok, hogy a hívő minél közelebb szeretne lenni Mekkához, a mecsetben ez a pont a mihrab, ezt segíti az egyszerű belső elrendezés. Szükség van medencére, ahol a muszlim a rituális tisztulást elvégezheti ima előtt. Ez lehet kicsi medence, vagy szökőkút is. Ha a muszlim komolyan tisztátlan, akkor tetőtől talpig le kell mosakodjon, erre un. latrinák is találhatóak a mecset területén. A belső tér eleme a minbar, pulpitus, melyről a pénteki imán az imám mondja az igehirdetést. A minbar a mihrábtól jobbra helyezkedik el, e körül gyülekeznek a hívők a pénteki igehirdetés előtt. Az imám csak valamelyik alsó lépcsőfokán állhat, legfelül csak a próféta állhatott. A legelső minbar a hagyomány egy 3 lépcsőből álló egyszerű szerkezet volt. Iránban ma is ez a kedvelt. Az Oszmán birodalomban és Észak-Afrikában azonban a aprólékosan díszített, monumentális minbar terjedt. A dikka: dobogó, melyről az imám testhelyzetét, gesztusait közvetítik a gyülekezetnek, ha nagyon sokan vannak. A hangosbemondó óta nem nagyon használják. Kurszín: olvasópult, melyen a Korán áll. A mecsetbeli Koránok terjedelmesek, a qári’ a kántor ebből recitál. A kurszín a dikka mellett van többnyire. A mecset mellett van a minaret tornya, innen hívja imára a müezzin a hívőket. A minaret nem alapkövetelmény, a legegyszerűbb mecsetek mellett nem is volt minaret, a tetőről, valamelyik falról, vagy az udvarból szólították a híveket. A városokban általában egy torony van, az Oszmán birodalomban, és királyi építéseknél kedvelt volt a több torony. A muszlimnak le kell vennie a cipőjét mielőtt belép, erre fenntartanak cipős állványt, de teheti a bejáratnál lévő mélyedésbe is, magával is viheti, hogy az imánál a homlokához szorítsa.
Istentisztelet, szokások (a szent térhez is kapcsolódnak)
A muszlim naponta ötször imádkozik, reggel (a hagyomány szerint pirkadatkor), délben, délután, naplementekor, és este. Vannak olyan irányzatok, pl. Iránban, ahol csak naponta 3 alkalommal imádkoznak. A müezzin hívó szavára a muszlimnak elő kell készülnie az imára. A nők otthon imádkoznak, vagy ők is a mecsetben. Nem kötelező megjelenni a mecsetben csupán péntek délben, akkor az igehirdetést is végig kell hallgatni. A mecset szó az arab madzsidból származik, melynek jelentése: a földre borulás helye. A muszlimnak csendben és lehetőleg időben kell érkeznie. A mecsetbe lépés előtt a cipőjét leveti, vagy magával is viheti, két felét összerakja és a homlokához szorítja ima közben. Aztán rituális mosdást végez, ezzel a belső megtisztulás iránti vágyát fejezi ki. Ha a muszlim nem erőteljesebben tisztátlan, akkor csak jelképesen kell mosakodnia. Kéz, csukló megmosása 3-szor, száj, orrlyukak kiöblítése, arc, kar lemosása könyékig, minden mozdulat 3-szor. Ezután láb, boka. Ha erősen tisztátlan, mondjuk szeretkezett a feleségével, mielőtt a mecsetbe jött, teljesen le kell fürdenie. A mosakodás után csatlakozik társaihoz, akik Mekka felé fordulva várják, hogy az imám jelt adjon az imádkozás megkezdésére. Az imának vannak előírt részei, melyeket végre kell hajtani.
A szentek sírjai, mauzóleumok:
Az iszlámnak fontos szakrális helyei a szentek sírjai, és a mauzóleumok. A szentély középpontjában van a szent sírja, e fölött van általában a kupola. Köré temették tanítványait általában. Ez a hely, ahol a muszlim közel lehet, ahhoz, aki Allah közelében van. A sír lehet kicsi épület is, melyhez egy apró mecset épület tartozik csak. Nagy épületkomplexumok is vannak, szertartáscsarnokkal, konyhákkal, cellákkal, könyvtárral, szálláshelyekkel a vendégek számára. Ezeket a helyeket hatalmasságok, királyok támogatták adományokkal, nagy földbirtokkal rendelkeznek, ezért sokszor fontos hatalmi központok. A szentély gondozói sok esetben a szent vér szerinti, vagy spirituális leszármazottai. Ma sokszor már csak adminisztratív tevékenységet végeznek, de néhol spirituális vezetők még mindig. Itt jó példa a szufi misztika máig élő erős hatására gondolni. Vannak egyes szufi rendek, akik például rituálisan átdöfik testüket, azt mondják Allah adja az erőt, illetve a meditációs technikák, hogy, nem érzik a fájdalmat. Ez a mai napig nagyon népszerű irányzat. (Még a National is filmet forgatott róluk ). A hívők imádkoznak a szenthez áldásért a szentekhez, ezt az ortodoxok ellenzik, szerintük egyenesen csak Allah-hoz szabad fordulni. A legnagyobb ünnep, a szent halálának évfordulója, mert ekkor csatlakozott Allah-hoz, Az ünnepen táncolnak, énekelnek, a Koránból recitálnak. Azt próbálják felidézni, hogy hagyományozódtak a szokások a Prófétától a szentig.
Különbségek:
Ez főként művészeti megoldásokban van, illetve a kialakulás körülményei területenként eltérőek lehetnek. Mivel én iranisztikás vagyok, ezért a perzsa mecsetekről tudok megbízható információval szolgálni. Ajánlom a gépeskönyvet, mert Szántó Iván írásai nagyon jók, onnan ki lehet venni a különbségeket.
Iráni mecsetek
Iránban nagyon fejlett kultúra, rendkívül kifinomult művészet volt már az iszlám hódítás előtt is. Pl. a Szasszanida birodalom volt abban a korban a luxuscikkek legnagyobb exportőre, nagy hatással, több helyen is másolták, Európában, Japánban, Kelet-Afrikában. A perzsa (iszlám előtti) művészet és az arab művészet szintézise alakította ki a jellegzetes iráni iszlám művészetet, mely nagy hatással volt még az egészen távoli terültekre is. A legkorábbi iszlám mecsetek nagyrészt zoroasztriánus templomokra épültek rá, vagy azok helyén létesültek. Később megtörtént az oszlopos-udvaros mecsettér kialakítása. A kupola nélkülözhetetlen elem lett a palotáknál és a mecseteknél. Már a korai mecseteknél megfigyelhető a gazdag, kifinomult belső díszítés, stukkódíszek. A 13 sz.-tól elkezdődött az arab mecsetforma átalakulása az iráni típusra.
Arab mecsetek:
A mekkai Kába szentély kezdetlegesnek nevezhető, egy egyszerű négyszög alapú terület fallal körülvéve, később ezt lebontották és bonyolultabbat építettek a helyére. Mohamed korában ennyi volt a szentély, mecset még nem létezett, szervesen el se volt kerítve a várostól. Később a Kába szentélyt jelentősen átalakították, a 7 sz. végére már mecset volt. Az első nagyszabású iszlám építmény a Sziklakupola v. Sziklaszentély Jeruzsálemben. A szentély nyolcszögletű, kupolás épület. A belső tér oszlopos terület, mely mellett a hívek körbejárhatják a szent sziklát. Az arab kultúrához köthető iszlám is sokszor ráépült más korábban is létező épületekről, pl. a damaszkuszi Umajjád mecset egy keresztény templomra, mely még korábban Jupiter szentély volt. Az észak-afrikai építészetet sokáig a cordobai nagymecset határozta meg. Ez szintén keresztény templomra épült rá. Az Umajjád tradiciók, és a késő antik hispániai tradíciók keveréke.
A török mecsetek:
A szeldzsuk dzsámik ,medreszék (hitiskola) nagyon elegáns stílusban épültek, gazdag belső díszítéssel, csempe, stukkó, kődíszekkel. A török művészetre nagy hatással volt Drinápoly, majd Konstantinápoly elfoglalása. Fontos hatás volt Tebriz, Kairó elfoglalása. A szeldzsuk dzsámik közül 3 olyan dzsámi van, melyek biztosan az iráni nagy Szeldzsuk építészettel hozhatóak kapcsolatba. Nagy középső udvar köré rendezett épületegyüttes, mihrab fölött kupolás tér, nyitott udvar, változatos minták szerint épültek. A csempedíszítés elsőként jelent meg Anatóliában. Az Oszmán dzsámik: a koraiak: kupolával fedett négyszögletes tér, előtte nyitott bejárat. Később a belső tér bonyolultabb lett. A korai oszmán építészet másik jellegzetes típusa a fordított T alapú, ún. zaviye, Később visszatértek az arab formához. Nyitott udvar, melyet oszlopos árkádsor keretez, középen a rituális mosakodásra szolgáló kút a sadirván. A dzsámi épülete zárt, a mihráb felett a legnagyobb kupola.
