Allah útján kiállítás a Dzsámiban

"Allah útján" - kiállítás a pécsi Jakovali Haszan-dzsámihoz kapcsolódó kiállítótérben és Sudár Balázs: A pécsi Jakovali Haszan pasa-dzsámi című könyvének, az "Épített örökségünk" sorozat harmadik kötetének könyvbemutatója.

A pécsi Jakováli Haszan-dzsámi és az egykori derviskolostor
„… és a csatamezőn ott maradt a nemesség színe virága…” – írta megrázó jelentésében Antonio Burgio pápai nuncius 1526-ban a mohácsi csatavesztésről, amely fordulópontot jelentett Magyarország történelmében. Sorsdöntő csata volt, mind katonai, mind politikai értelemben. A Budát elfoglaló, s az Alföld nagy részét végigpusztító török seregek azonban ekkor még elhagyták hazánkat, ám 1541-ben „az ország szíve”, Buda 145 hosszú évre török kézre került. 1566-ig egymást követték a török hadjáratok, melynek következtében az ország középső része az Oszmán Birodalom részévé vált. Buda eleste után két évvel, 1543-ban a törökök elfoglalták Pécset is, amely csak Buda visszafoglalásának idején, 1686-ban szabadult fel a török uralom alól.
A hódoltságban a törökök amellett, hogy gondoskodtak a megszállt területek katonai védelméről, meg kellett hogy teremtsék a muszlim mindennapi élet kereteit is: a védművek, katonai létesítmények mellett egymás után épültek a közösségi élet keretéül szolgáló épületek, karavánszerájok, árucsarnokok, iskolák, fürdők, kutak, derviskolostorok, s mindenek előtt a muszlim vallásgyakorlat központjai, a napi közös imádság szinterei, a mecsetek és a dzsámik. Ez utóbbiakban a pénteki imát is el lehet végezni. A dzsámi belsejében Mekka irányát (az imádkozás irányát) a mihráb-fülke jelöli, mellette a szószék (minber), ahonnan szónok elmondja a pénteki prédikációt. Imádkozás közben a hívek a mihráb, így Mekka felé fordulnak.
A 17. században élt Jakováli Haszan pasa nevével fémjelzett pécsi dzsámi a magyarországi török hódoltság egyetlen, mai is álló dzsámija, amely teljes épségben fennmaradt, kupolás terével és minaretjével együtt. A klasszikus oszmán építészet szabályai szerint épült, kupolás imaterme és szintén épségben megmaradt minaretje a felújítások után is hűen idézi az oszmán időket: a négyzetes alaprajzú, kőből és téglából épített, és egy nyolcszögű dobon nyugvó kupolával fedett dzsámi jobb oldalán magasodik a karcsú minaret, melynek erkélyéről naponta ötször hívta imára a muszlim hívőket a müezzin.
A dzsámi és a minaret szomszédságában a török hódoltság alatt egy medresze (főiskola) és egy derviskolostor, a mevlevi dervisek („keringő dervisek”) kolostora állott, amelyeket szintén Jakováli Haszan pasa alapított.
A török hódoltság után a kolostor és az iskola elpusztult, a dzsámit kápolnává alakították. Az 1950-1960-as évekbeli restaurálása során török építészeti elemeit helyreállították.
A magyarországi török építészet egyik remekműve, a pécsi Jakováli Haszan- dzsámi 2007 óta áll a Műemlékek Nemzeti Gondokságának vagyonkezelésében, s várja mindazokat, akik kapuján belépve, egy csodás, keleti utazás első lépéseit szeretnék megtenni.
Az „Allah útján” című kiállítás
2010. május 22-én, délután 15 órakor újra megnyitja kapuit a pécsi Jakováli Haszan-dzsámi és kiállítótere. A dzsámiba való betérés előtt a látogatók rövid bevezetést kapnak az iszlám kultúra, vallás és művészet világába, és megismerkedhetnek a Jakováli Haszan-dzsámi és az egykori mevlevi kolostor történetével. Az „Allah útján” címmel megnyíló kiállítás kurátorai Dr. Bardi Terézia, a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának tudományos igazgatóhelyettese, valamint Dr. Sudár Balázs, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársa.
Sudár Balázs: A pécsi Jakováli Haszan-dzsámi című könyve
2010. május 22-én, délután 16 órakor (a pécsi Jakováli Haszan-dzsámi kiállítóterében megrendezendő, „Allah útján” című kiállítás megnyitása után) kerül megrendezésre Sudár Balázs: A pécsi Jakováli Haszan pasa-dzsámi című kötetének könyvbemutatója, a dzsámihoz kapcsolódó kiállítótérben. Sudár Balázs kismonográfiája mind az építészettörténeti, mind a művészettörténeti szakirodalomban hiánypótló műnek számít, ugyanis ez idáig nem jelent meg átfogó tudományos, illetve tudományos ismeretterjesztő monográfia vagy hosszabb, részletesebb elemzés a Jakováli Haszan pasa dzsámijáról. A kötet a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának Épített örökségünk című sorozatában jelenik meg.
A magyar épített örökség számos épülete, épületegyüttese, vára, kastélya, palotája és temploma nemzeti és európai kincs. Múltunk gazdag hagyatékának megismertetésére és nagyközönség előtti bemutatására indítottuk útjára a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának első sorozatát, mely az Épített örökségünk nevet viseli. A sorozat nyitóköteteként, 2004-ben jelent meg A nádasdladányi Nádasdy-kastély című kiadványunk, melyet a sorozat második, 2006-ban megjelent tagja, a dégi Festetics-kastélyt bemutató kötet követett. A kötetek jellemzője, hogy a komoly szakmai és tudományos ismereteket olvasmányosan, a laikus számára is érthető formában tárja az érdeklődők elé. A műemlék történetét a kezdetektől egészen napjainkig részletesen tárgyalja, s ezt mintegy 80-90 színes és archív képpel, alaprajzokkal és térképekkel illusztrálja.
Szeretnénk, ha átadhatnánk a nagyközönségnek műemlékeinkről megszerzett tudásunkat, megismertethetnénk Magyarország kulturális és természeti kincseit a régióban és világszerte egyaránt, s megmutathatnánk olvasóinknak, látogatóinknak, hogy a múlt megismerése, a történelmi, művészettörténeti, kultúrtörténeti tudás elsajátításának folyamata örömmel teli.
Sudár Balázs könyvének 2010-es megjelentetése is kulcsfontosságú, hiszen 2010-ben Isztambullal együtt Pécs Európa kulturális fővárosa. Különleges jelentőséget kaphat tehát egy ilyen kiadvány a Pécsre látogató külföldi és magyar turisták számára, különös tekintettel mind a hazánkba látogató, vagy itt élő muszlim látogatókra.
Sudár Balázs műve egyrészt szervesen kötődik a dzsámi és a hozzá kapcsolódó egykori mevlevi derviskolostor eddigi kutatóinak munkásságához, másrészt viszont úttörő jelentőségű, hiszen művében számos, a kutatás számára eddig ismeretlen adatot, írott és képi forrást tárt fel, publikált és elemzett, mind a dzsámi alapítójára (Jakováli Haszan pasa), az alapító családjára, a mevlevi dervisek rendjére, és a dzsámiból és derviskolostorból álló épületkomplexum történetére vonatkozólag. A tudományos igénnyel megírt kismonográfiát, több mint száz gyönyörű illusztráció díszíti, melyek egy része először kerül publikálásra, vagy először jelenik meg magyar nyelvű publikációban. Sudár Balázs műve nemcsak a szakmai, és az érdeklődő nagyközönség számára jelent majd tudományos alapművet, élvezetes és szórakoztató olvasmányt egyaránt, hanem hiánypótló mű lesz a török kori magyar társadalom kultúrájának, építészet- és művészettörténetének oktatásához is.