A Helyi Téma cikke
Visszaérkezett egri téli táborából a kerületünkben működő Magyarországi Muszlimok Egyháza gyermekcsoportja. A gyerekek a közös játék és sport mellett az iszlám erkölcs tanulmányozásában is elmélyedhettek. Sulok Zoltántól, az egyház elnökétől megtudtuk: az idei táborban a fő téma a pletyka, illetve a rossz feltételezés tilalma volt.
A modern, vörös dísztéglás irodaházat, közvetlenül a Fehérvári úti vasúti híd mellett, mindenki ismeri a környéken. Korábban egy cég székházaként működött, majd az elköltözött, és a cégtáblát leszerelték. Most mecsetként működik, azonban mindenféle külsőség, minaret vagy transzparens nélkül. A Budapest Mecsetnél fél évvel ezelőtt felgyújtották néhány parkoló autójukat, de hasonló atrocitás azóta nem történt.
A recepciónál egy barna bőrű fiatalember, magyar nyelven, az első emeleti irodába irányít. Az üvegajtón túl tekintélyes méretű, faltól-falig szőnyeggel borított terembe érünk. Sulok Zoltán (Szultán), a Magyarszági Muszlimok Egyháza elnöke üdvözöli a látogatót. A cipőt le kell venni, az elnök maga is zokniban van, így kezdődik a beszélgetés az irodában. A költözés jeleként végleges helyüket még meg nem talált irodagépeket és dobozokat látni mindenütt.
– A teljes kulturális létesítmény egyelőre nem nyílt még meg – mondja Sulok. Az egykori bemutatóteremből kialakított imahelyet rendezték be egyelőre. A tetőtérben, ahol az oktatótermek és az irodák lesznek, nincs még belső burkolat és fűtés. Az irodaház előző tulajdonosa festő és matricázó műhelyet működtetett ott, ipari célú kialakítással. Ezeket a helyiségeket átépíteni egyelőre nincs pénze az egyháznak. Az építkezéshez pályázati pénzt kellene valahonnan nyerniük. Az épület megvásárlásához is nemzetközi kiíráson nyertek pénzt.
- Az iszlámban, az adományozók nem közlik nevüket, mivel vallásunk tiltja az a kérkedést. A magyar állami szervek és a nagykövetség azonban pontosan tudja, ki a támogatónk, hiszen minden fillér rajtuk keresztül, hivatalosan úton folyt be az egyház számlájára. Az összeggel az adományozó felé természetesen pontosan el kellett számolnia az egyháznak – tájékoztat az elnök. Arra a kérdésünkre, hogy nem jelent-e elkötelezettséget egy-egy adomány elfogadása, Sulok azt mondja, csak olyan támogatást fogadnak el, amelyet feltételek nélkül kapnak.
Budapesten, a XIII. kerületben működik még a Magyar Iszlám Közösség. Ez a legrégebbi, a 80-as évek végén alakult muszlim közösség.
- A miénk a második, 2000-ben jött létre, eddig a Sáfrány utcában volt a székhelyünk. Kapcsolatban vagyunk egymással, de nincs állandó együttműködés – számol be Sulok Zoltán. Az elnök hozzáteszi, a feladatuk azonban ugyanaz: a Magyarországon élő muszlimok számára biztosítanak lehetőséget a vallásgyakorlásra, a Ramadan havi böjt megtartására, és a hiteles vallási tanítások elsajátítására.
– Hogy kik az itteni muszlimok? Egy részük olyan magyar ember, aki a világvallások közül az iszlámot választotta. Mások iszlám hívőkkel kötött vegyes házasságok leszármazottaiként gyakorolják a vallást. A harmadik csoportba a Magyarországon letelepedett külföldi – arab, török, pakisztáni vagy éppen afrikai – iszlám hitűek tartoznak. Nagyon fontos annak a rosszul beidegződött általános tévhitnek az eloszlatása, hogy a muszlim kifejezés jelentése egyenlő az arabbal. Ez olyan, mintha a keresztény szó alatt azt értené valaki, hogy olasz. Pedig aki keresztény, az lehet angol, német vagy francia. A muszlim is lehet indiai, Fülöp-szigeteki vagy perzsa, nem csak arab.
A közgazdászból lett vallási vezető, Sulok Zoltán Budapesten, közgazdász hallgatóként kezdett foglalkozni az iszlám országokkal, köztük Szíriával és Egyiptommal, illetve a vallással. Az angol mellett arabul tanult, végül áttért az iszlám hitre is. A Magyarországi Muszlimok Egyháza alapító tagja volt, ahol 2001-ben elnökké választották, jelenleg a harmadik négy éves ciklusát tölti. Az új mecsetül szolgáló épületüket tavaly októberben vásárolták meg.
