Egyedül az ősi földön - Tízezer kilométer motoron

Nehéz megérteni, mi visz rá egy embert, hogy önmagában nekivágjon a nagyvilágnak. Főleg akkor fogalmazódnak meg bennünk kételyek, ha kiderül, az útirány a vad kelet, a számunkra oly távoli Kazahsztán. Még akkor is, ha állítólag a madjar rokonok várták.

Vígh Jánosban, ha volt is némi bizonytalanság, mindezt hamar elnyomta a kíváncsiság, az ismeretlen utáni vágyakozás, s egy szál magában - pardon, a kétkerekűje társaságában - nekivágott a tízezer kilométeres útnak. Szerencsére épségben hazaért, így meg tudja osztani velünk élményeit, amiből kapott bőven.

János régóta motorozik, s a fejébe vette, elindul a Budapest-Bamako-ralin. Csakhogy a cégénél - civilben ő a Jost Hungária Bt. ügyvezető igazgatója - ez időben tartják a szokásos auditot, erről pedig nem hiányozhat.

- Nagyon sokat olvastam a honfoglalásról, és mindig érdekelt, honnan jöttek eleink - mesélte Vígh János. Két amerikai motoros körbejárta a Földet, amit a Hosszabb úton című könyvben tettek közzé. Ebből is az derült ki, hogy az út teljesíthető.

A végső lökést az adta, hogy megismerkedett Bíró András Zsolttal, aki a Kurultáj, Magyarország legnagyobb hagyományőrző rendezvénye szervezője, a türk törzsek találkozóját évente megtartják Bugacpusztán. András antropológus, és egy kazahsztáni madjar törzs nyomára bukkant. Összeállt a kép János fejében, a honfoglalás útján meglátogatja az ottani madjarokat.

Mivel egyedül tervezte az utat, ezért alaposan elő kellett készíteni, amit a vállalkozó kedvű cégvezető három szakaszra bontott. Egészségileg, mentálisan és fizikálisan is rá kellett hangolódnia, hogy a túrát teljesíteni tudja. Be kellett szerezni a szükséges kellékeket, vízumokat, oltásokat, a motort fel kellett készíteni a sivatagos terepre. Na és nem ártott az orosz nyelvvel barátságot kötni. A harmadik maga az út szervezése volt, ami abból állt, hogy beszélt egy-két emberrel, milyenek a kinti viszonyok. Bíró András Zsolttal üzent a madjaroknak, hogy majd jön egy magyar motoron. Hiába volt azonban mindez, a kép igazából út közben állt össze.

- Félsz soha nem volt bennem, csak némi aggodalom, hátha nem készültem fel teljesen. Azért nem féltem, mert nem a kényszer szülte az utat, volt lehetőségem mérlegelni - a biztonság mindenekfelett! Úgy voltam vele, ha bármi veszélyes dologgal szembesülök, nem vállalom be, inkább visszafordulok.

Az útját a szerettei is nyomon kísérték, telefonján mindennap bejelentkezett, ez is egyfajta óvintézkedés volt.

Kérdezni sem kell, törtek fel belőle az élmények. Éppen az egyik városban tankolt, amikor megállt mögötte egy Lexus terepjáró. A kazah sofőr megkérdezte tőle: honnan hova? A benzinkút után János nekivágott a pusztának, 70 kilométerre volt a következő lakott település, mögötte pedig jött a terepjáró. Az autós végül megállította őt, s meghívta magához ebédre. Az invitálást elfogadta, meg sem fordult a fejében, hogy baja történhet. A családnál hagyományos kazah menüvel kínálták. Természetesen a földön ülve (fekve) ettek, terülj, terülj, asztalkám volt. A lakoma (ami részint főtt lóhúsból állt, és tradicionálisan kézzel esznek) után a másik szobában egy helyi hangszeren (dombrán) játszottak neki, amihez a házigazda énekelt. Később aztán kiderült, nem lehetett félnivalója, a helyi rendőrfőnök látta vendégül, aki az út egy szakaszára ráadásul kísérőt is biztosított számára.

Elért egy kis faluba, ahol talán száz ház lehetett. Szállást keresett, de semmi nem volt, végül egy helyi befogadta éjszakára. Itt volt azért benne némi tartás, de amikor megismerte a férfi édesapját, aki egy végtelenül egyszerű, de bölcs öregember volt, megnyugodott. Reggel ők is útbaigazították.

Egy homokdűnés részen haladt, amit nagyon megszenvedett. Ez a terület 77 ezer négyzetkilométer, s éppen 77 ezren lakják. Ezt úgy kell elképzelni, hogy bármely irányba is indul az ember, 200 kilométerenként van egy-egy város, közben pedig két falu, egyébként pedig pusztaság mindenütt, és persze földút. Így jutott el Arkalikba, ami a körzet központja. Itt Kurman Gazit kellett keresnie, a központi villamossági művek igazgatóját. Ő persze nem volt sehol, de jött egy ember, aki a hóna alá vette, s kézről kézre adták a magyar motorost. Kapott szállást, vacsorát, másnap megmutatták neki a várost. Este Kurman Gazival vacsorázott, aki természetesen madjar. Másnap azonban továbbállt, hiszen már várták.

A magyar területeket - amit egyébként Turgájnak hívnak - úgy kell elképzelni, hogy öt faluban körülbelül 1500-as lehet a madjar néptöredék. A Saga nevű településen találkozott velük, itt van egy mecset, amit a magyarországi magyarok építettek. Egy madjar családnál töltötte az estét, s másnap már indult is vissza. Több időt tervezett ott maradni, de az utazás hosszabb volt, mint eredetileg tervezte.

Vígh János a Saga nevű településen a mecset előtt, amit a magyarországi magyarok építettek (Fotó: Vígh János)

- Végtelenül barátságos embereket ismert meg a vendéglátóiban. Nemcsak a madjaroknak, hanem például a kazahoknak is teljesen természetes, hogy a hunok nekik rokonaik. Mindenhol így is fogadták. Akárhova ment, kérdezték: kicsoda ő, mondta, hogy magyar, egyből rávágták, testvér! Laikusként Vígh János is arról győződött meg, hogy a rokoni szálak valósak lehetnek. Egy ilyen nyom, hogy a jurtában ugyanúgy fel van tornyozva a párna, mint itthon a tisztaszobában.

Hogy mégse legyen teljesen sima az út, hazafele jövet egy homoksivatagos terepen bukott, megsérült a lába, így vezetett még vagy száz kilométert, míg eljutott a kórházig. Tiszta szívvel ellátták, s nem kértek érte semmit.

Három hétig volt távol, s több mint tízezer kilométeres utat tett meg. Amikor végre hazaért, az egész család fellélegzett. Öt kilót leadott, de az elcsigázottság miatt ez sokkal többnek látszott.

A szerettei egy darabig nyugodtak lehetnek, de a sikeren felbuzdulva Vígh János már tervezi a következő utat, pár éven belül szeretne eljutni Közép-Ázsiába.

Tremmer Tamás írása

Andalúzia

Ha már unod a Costa del Sol szállodáinak száz kilométeres betonrengetegét, és ki szeretnéd használni a malagai olcsó repülőjegyet, akkor ne habozz: irány Andalúzia! Tavasszal még épp kellemes ott az idő egy kis kulturális és gasztronómiai élvezetekkel tarkított kalandozáshoz!

A tipikus spanyol túristacélpontok közül magasan kitűnik Andalalúzia, hiszen jóval többet nyújt a hosszan terpezkedő, szállodák füzérével telehintett mediterrán tengerpartnál: kulturális és természeti értékei, változatos panorámát nyújtó tájai, szenvedélyes és mégis nagyon nyugodt, sziesztázó hangulata egyedülállóan komlex és mámorító élményt kínál: épp, mint egy minden földi jóval megtölött nagy kancsó sangría egy árnyas teraszon elfogyasztva, kellemes társaságban, vidám történetekkel.

Tavasszal, mikor még idehaza alig kezd ereje lenni a napnak, délen, a forró hangulatú andalúz vidéken már kora nyár illatok szállnak: ilyenkor érdemes ideutazni. Még nem égetett ki kopárra a perzselő hőség a Costa del Sol legnagyobb repterének környékén: Malagában leszállva kellemes meleg, de még zöld táj és sötétkék tenger fogad. Északabbra azonban még egy színnel bővül a tájkép: a Sierra hófödte csúcsai keretezik Granada felejthetetlen, Alhambrával koronázott városképét. A vörös erőd méltóságteljesen emelkedik a város felett, a mórok kiűzése óta őrzive az egykori kalifátus kulturális és gazdasági fölényének emlékét. Albumon, vagy útifotókon szemlélve az Alhambrát sosem érezhető át az a harmónia, az az emberlétékű térhasználat, és az a cizellált és aprólékos díszítési mód, ami ezekben a termekben sétálva testközelből átélhető. Megkapó élmény a száraz sivatagból ide érkező és e vidéket a világ szellemi élvonalába emelő muszlim művészet a víz, mint éltető elem előtti tisztelgése, a csobogók, szökőkutak és tavacskát bőséget minden drágakőnél és aranynál jobban jelképező csodás megjelenítése. Ha sokalljuk a velünk együtt ámuldozó turisták tömegét, sétáljunk ki a Generalife kertek egyik teraszára, mert ott biztosan találunk egy csendes rózsalugast, ahol a felejthetelen látványon merenghetünk.

Az ide érkező turisták tolongva keresik fel ezt a látványosságot, pedig Granadajóval több értéket kínál: kacskaringós kis utcáin bolyongva két-három asztalos kávézókat, apró terein kiváló éttermeket, az Alhambrával szembeni domboldalon kiépült Sant Nicola templom terecskéjéről pedig a naplemente csodás élményét élvezhetük. A Sierra Nevada havas csúcsai közelebbről is szép látványt kínálnak: fel is fedezzük a Pico Veletat, ami 3392 méter magas csúcsával Spanyolország negyedik legmagasabb csúcsa. Újabb döbbenet a tavaszi nyárban az, hogy itt még működő sífelvonókat és pólóban síelő spanyolokat találunk, valódi hütte-hangulatot és csillogó havat kellemes meleg hőmérsékletben és szikrázó napsütésben.

Ahogy Granada az utazási prospektusok kiemelt ajánlatai között szerepel, úgy feleltkeznek ez az ideáramló utasok Andalúzia többi, eldugottabb gyöngyszeméről. Második állomásunk, Cazorla egy nyugodt és csendes, icipici városka, csodás hegyi környezetben és a középkor óta épségben fennmaradt, a város feletti dombon Yedra várral együtt csodás panorámát jelentő célpont. A város hangulatos kis terein kellemes vacsorát szolgálnak fel, és számolatlanul hordják a sangíát az egyre emelkedő hangulat tovább fokozására. A másnap azonban a testmozgásé: a Borosa-kanyon elvarázsolt szurdokában, hatalmas vízesések és beszakadt barlangok, felszínre került cseppkövek között túrázunk, a patak fölé ácsolt pallók által könnyített útvonalon. Minden harmadik lépés új nézőpontot és ezzel együtt még több fotótémát kínál az ide túrázóknak.

A következő célpontunkCordoba, a mór időkben hatalmas város, ahol az óvárosban található szállásunknak köszönhetően könnyen átélhetjük a Mezqita közelségének és a Judeirának egyedülálló hangulatát. Az egykori hatalmas mecset közepén még egy keresztény székesegyház is elfért, a fehérre mázolt falú régi városrészt keresztül kasul szelő utcácskák kapuin betekintve pedig szebbnél szebb udvarokba, ugynevezett patiokba sétálhatunk be szabadon: a helyiek büszkén mutogatják évtizedes munkájuk eredményeként versenyen is indított kicsiny kerteik ékszereit, virágágyásait és szökőkútjait.

Sevilla már egy igazi nagyváros, de a katedrális környékén itt sem érezhető a modern kor hatása: az Alcazar pompás kertjében sétálva átélhetjük a spanyol világhódító törekvések idején felhalmozott csillogást és hatalmat, este pedig az érzelmeket felkorbácsoló, szenvedélyes flamenco esten kaphatunk ízelítőt a táncosokat megszálló démon, a duende sodró lendületéből.

Innen Herkules szikláihoz, az ókori világ szélét jelentő Gibraltárhoz vezet utunk, ahol teljesen új világba csöppenünk: az itt élő majmoknak is köszönhetően egy csipetnyi Angliát találunk ezen a tengerbe lógó sziklán, és az arra épült város utcáin.

A túra fénypontja a nevét meghazudtolóan szép Ronda városkája, a hatalmas bikaviadaloknak helyet adó arénával és a régi és az új várost elválaszó, meredek falú szudok felett átívelő emblematikus látványt nyújtó hiddal együtt. Az itteni hegyek, a Sierra del Grazalema apró városkákat és fehérre meszetlt házak közé zárt virágos tereket rejtenek, és alig járt, fantasztikus sziklákkal övezett völgyekben vezető, paratölgyekkel kísért túristautakat. A legszebbiken mi is végiggyaloglunk, felfedezve e táj titokzatos csodáit.

Innen már sajnos a malagai reptér aszfalcsíkja következik, fájó szívvel hagyjuk ott a még hetekre elegendő felfedeznivalót, halokban álló tapast, sonkát és olívát és a flamenco és az iszlám művészet tömény összességét kínáló Andalúziát.

Zsidó vandálok rongáltak meg egy mecsetet Palesztina északi részén

MTI

Ellenséges jelmondatokat festettek egy mecset külső falára a megszállt Palesztina északi részén.

Ibtin falucska mecsetjére Dávid-csillagot festettek, és azt írták rá, hogy "lebontandó". Ezen kívül az imahely falán a "Háború lesz Júdeáért és Szamariáért" mondat is szerepelt. 

Egy graffiti "árcédula" szöveggel látta el a mecsetet: ezt a módszert szélsőséges zsidó telepesek használják palesztin célpontjaik megjelölésére. A támadók azt vallják, hogy mindennek ára van, így módszeresen megtorolják a zsidó kormány összes ellenük irányuló lépését.

Az al-Aksza arab iszlám szövetség "súlyos bűncselekménynek" minősítette a falfirkákat, és alapos rendőrségi vizsgálatot követelt az ügyben.

A zsidó rendőrség lezárta a jeruzsálemi Mecsetek terét

MTI

Az izraeli rendőrség lezárta pénteken a Jeruzsálem óvárosában található Mecsetek terét, az imahelyeket és környéküket csak a negyven év feletti muszlimok látogathatják - jelentette be Micky Rosenfeld rendőrségi szóvivő. A riadókészültségbe helyezett biztonsági erők attól tartanak, hogy a pénteki ima után a palesztinok és a kelet-jeruzsálemi izraeli arabok erőszakos tüntetést rendeznek a Gázai övezetbe segélyt szállító flottilla elleni izraeli kommandós akció miatt, amelynek kilenc halálos áldozata volt. A rendőrség országszerte készenléti állapotban van, a jeruzsálemi óvárosba több száz egyenruhást vezényeltek ki. A tér mecsetjeiben a pénteki imán csak a nők és a negyven év feletti férfiak vehetnek részt.

A Mecsetek terén található a Szikladóm és az al-Aksza, amely az iszlám harmadik legszentebb helye Mekka és Medina után. A zsidók és a keresztények Templom-hegynek nevezik a területet.

Hatalmas iszlám központ épül Kanadában

A kanadai miniszterelnökkel együtt rakta le az alapkövét május 28-án Toronto új iszlám központjának az iszmáilita mozgalom imámja, Aga Khan, akit a síita irányzathoz tartozó vallási irányzat követői Mohamed egyeneságú leszármazottjakánt tisztelnek. A komplexumot világhírű építészek: az indiai Charles Correa és a japán Fumihiko Maki tervezik.

A torontói iszmáili központ a világ hatodik ilyenje lesz, és az eddigi legnagyobb. Hívői elsősorban Kanada keleti és az egyesült Államok északkeleti részén élnek. A komplexum vallási részét, azaz a nagyméretű kupolával koronázott imaházat Charles Correa tervezte. Az ismert japán építész, Fumihiko Maki a szomszédos múzeum épületéért felelt. Az épületeket környező kerteket libanoni tájépítész, Vladimir Djurovic tervezi.

A központot eredetileg Londonban tervezték megvalósítani, ott azonban heves ellenállásba ütközött a terv. Kanadát személyesen Aga Khan választotta új helyszínnek, mert az észak-amerikai országban jelentős számú iszmáili közösség él, és az itteni pluralizmust az imám példaértékűnek tartja.

Bár a nemzetközi sajtóban keveset szerepel, Aga Khan, aki az iszmáiliták 49. imámja, számos kulturális és jótékonysági kezdeményezésben vesz részt világszerte. Az imámi pozíciót húszesztendősen, 1957-ben nagyapjától átvevő Aga Khan részben Európában, részben Kenyában nevelkedett, mostohaanyja a híres színésznő, Rita Hayworth volt. Az 1970-es évek óta magánalapítvány kiterjedt intézményhálózatot működtet, elsősorban az iszlám vallású országokban. Az építészet világában az 1977-ben alapított Aga Khan-díjról ismert, amelyért idén is 19, muszlim kultúrájú országban emelt projekt verseng.

Visszavásárolják a mecset-telket

Legutóbbi képviselő-testületi ülésén úgy döntött a XI. kerület vezetése, hogy visszavásárolja azt a korábban eladott telket, melyen iszlám központ építését tervezték. A döntés oka, hogy hangosan tiltakoztak a környéken lakók. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy milyen áron tudja visszaszerezni a telket az önkormányzat, de van esély a megegyezésre, hiszen az építést évek óta meg sem kezdte az Iszlám Egyház. A kerület hivatalos információt eddig nem adott lapunknak, az egyház vezetője, Saleh Tayseer palesztin fogorvos pedig egyelőre nem kíván nyilatkozni.

A vásárló, az Iszlám Egyházhoz kötődő Jótékonysági Béke Alapítvány még 2005-ben szerezte meg az önkormányzattól a Budaörsi út-Holdvilág utca-Bajmóci utca által határolt, 2308 négyzetméteres területet. Az új létesítményben vallási összejöveteleket, előadásokat, képzéseket tartottak volna, egyfajta központként működött volna a tervek szerint.
Az Iszlám Egyházat 2003-ban jegyeztették be Magyarországon. A szervezet akkor került az érdeklődés homlokterébe, mikor 2004-ben annak vezetőjét, Saleh Tayseer palesztin fogorvost 'terrorcselekmény előkészítésének' gyanúja miatt letartóztatták. Tayseer ellen később bizonyíték hiányában ejtették a vádat.
Ez utóbbi ügy természetesen nehezítette az egyház legfőbb projektjének, az új központ megépítésének realizálását.
Az engedélyek hiánya mellett a másik ok, ami miatt nem tudták megkezdeni az építkezést, az az volt, hogy a kérdéses terület közelében élők heves tiltakozásba kezdtek. Információink szerint mintegy 300-an írták alá a petíciót, mondván, hogy a vallási központ nagymértékben növelné a forgalmat, rontaná a lakosság életminőségét.

A kerület vezetése eredetileg támogatta az eladást, akkor azonban még nem lehetett tudni, hogy a vevő pontosan mit tervez. Amikor ez kiderült, a fideszes képviselők már nem támogatták a városrendezési szabályzat módosítását, mely az építés megkezdéséhez kellett. Ennek ellenére a testület – a Fidesz távollétében – mégis megszavazta a módosítást. Ezt követte a lakók petíciója, majd a kérdés az elmúlt hónapokban többször szerepelt a testület napirendjén, de érdemi döntés nem született a helyzet megoldására. Ezek után az MSZP-s polgármester is beállt a sorba, amikor a legutóbbi, május 20-ai ülésen azt javasolta, hogy kezdődjenek meg az egyeztetések a terület visszavásárlásáról, és olyan megoldás szülessen, ami az ott élőknek elfogadható, ugyanakkor sem az önkormányzatnak, sem az iszlám közösségnek nem jelent hátrányt, anyagi veszteséget. A testület végül ezt a változatot támogatta, melyet a fideszes Surányi Ilona terjesztett elő: vagyis Molnár Gyula tárgyalásokat kezd a visszavásárlás részleteiről, valamint becslést végeztet az ingatlan jelenlegi értékének megállapítására. Arra a kérdésünkre, nem lett volna-e jobb megoldás az, ha különböző határozatokkal ellehetetlenítik a beépítést, Surányi Ilona azt mondta, erről a megoldásról is volt szó, ám nem kapott egyhangú támogatást, így a visszavásárlást választották.
A képviselő-asszony azt hangsúlyozta: örül, hogy végre pontot tehettek egy két éves küzdelem végére, és mindkét fél nagyobb veszteség nélkül nyugtázhatja az üzletet. Mint hangsúlyozta, a visszavásárláskor mindenképp sokat számíthat majd, hogy az Iszlám Egyház talál-e más helyen, megfelelőbb telket a központja megépítésére, ugyanis ez esetben lehetne a legideálisabb megoldást találni az adás-vétel megkötésére.

A kérdéses területen egy hétlakásos, bontásra ítélt társasház van. A 7 lakást egyesével adta el az Önkormányzat a kiürítés ütemében 2005-2006-ban összesen 75 millió forintért, arról azonban nem sikerült megtudnunk pontos adatot, hogy mekkora visszavásárlási ajánlattal „készül” az önkormányzat. Megkeresésünkre a kerület sajtófőnöke elmondta, nem tettek még konkrét ajánlatot, hiszen ehhez meg kell várni az előzetes árbecslést is.

Nem kívánt nyilatkozni az Iszlám Egyház vezetője: Saleh Tayseert telefonon szerettük volna megkérdezni az ügyben, ám ő mindössze annyit mondott: amíg hivatalos papírt nem kap az önkormányzattól, addig nem kíván nyilatkozni. Arra lettünk volna kíváncsiak, vajon mekkora lenne az az összeg, amely véleménye szerint szóba jöhet a visszavásárláskor.

A Magyarországi Iszlám Közösség vezetője az üggyel kapcsolatba lapunknak úgy fogalmazott: eleve szerencsétlennek tartja, hogy az egyébként az ő szervezetükből kivált Iszlám Egyház úgy akart központot építeni, hogy nem vette figyelembe a lakosság érzéseit. Bolek Zoltán hangsúlyozta, a szervezetnek eleve nem magyar a vezetője, ráadásul egyháznak hívja magát, amikor ilyen szó nincs is az arabban. Mint kifejtette, ők maguk is jó ötletnek tartják egy iszlám központ létrehozását, de ezt – húzta alá – csak úgy szabad kivitelezni, hogy meglegyen a „jószomszédi” viszony.

Megkeresésünkre Balázs Piri László, a városgazdálkodási bizottság elnöke elmondta, álláspontja szerint a visszavásárlás előtt mindenképpen ingatlan-szakértői véleményt kellene beszerezni az önkormányzatnak, ugyanis az, hogy többet fognak érte fizetni, az biztos, de nem mindegy, hogy mennyivel. A bizottsági elnök hozzátette, egészen pontosat nem tud a visszavásárlás részleteiről, annak tárgyalásakor ugyanis a Fidesz-frakció kivonult, miután a korrupció-gyanúba keveredett Wieszt Jánossal nem akartak egy teremben ülni.
Kérdésünkre, hogy történhetett-e esetleg hasonló kenőpénzes akció az Iszlám Egyháznak eladott telek kapcsán, a képviselő kijelentette, nem tud ilyenről.

Kapi Dániel

Forrás: OrientPress Hírügynökség

Mecset Újbudán: nem példa nélküli a Kárpát-medencében

Nem támogatta a Központi Tervtanács a BAH-csomópont közelébe tervezett mecset felépítését, és nem támogatták a környéken lakók sem. A környékbeliek azt állítják, nem vallási okok miatt ellenzik a mecsetépítést.A Budaörsi út mentén lakók azt állítják, attól tartanak, ha megépülne az oda tervezett mecset és a hozzá tartozó egyéb épületek, az eleve zajos út forgalma tovább nőne. A tervtanács elutasító véleménye ellenére az épületegyüttes tervezője, Koós Miklós benyújtja a XI. kerülethez az engedélyeztetési dokumentumot. Ezt maga a tervező mondta el lapunknak.

Példátlan beruházás egy mecset építése Magyarország fővárosában, ez kétségtelen. Évszázadok óta nem látott városi jelenség lenne az újbudai mecset, de korántsem az első, amely a Kárpát-medencében a török idők után épült.

A Muhadzsir-dzsámi 2008 óta áll a vajdasági Szabadkán, a Halasi úton. Minaretje nem csupán jelképes, mint a budapesti épület mellé tervezett torony, éppen 16 méter magas. Az épület meg sem próbál beolvadni a környezetébe, finoman fogalmazva is kilóg egy kicsit a jellegzetes alföldi épületek közül. A videón az ünnepélyes megnyitó látható.

A dzsámi építését főként törökországi adományozók finanszírozták, de Szabadka városa is hozzájárult anyagilag az építéshez, sőt, a vajdasági tartományi büdzséből is kaptak támogatást az építkezéshez a szabadkai muszlimok, akik becslések szerint mintegy hatezren vannak. Igaz, a regisztrált tagok száma mindössze 600 fő körül van.

A Muhadzsir-dzsámi neve azt jelenti: kivándorló. Ezzel is a közösség származására utalnak, hiszen a szabadkai muszlimok többsége nem szabadkai születésű, legtöbbjük a koszovói konfliktus idején érkezett a városba.

A közösség vezetője, Nicevics ef. Bajazid Libanonban tanult. Azt mondja, nem érik támadások a mecsetet, különösebb tiltakozási hullám sem indult el, amikor építeni kezdték. Igaz, amikor Koszovó egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét, az épületet esténként rendőrök őrizték.

Bár a soknemzetiségű Szabadkán a többi mellett megtűrik a muszlim vallást is, az imám, ha elintéznivalója akad a városban, inkább civil ruhában megy, hogy az embereket ne hergelje, nehogy olyannal találkozzon, akinek nem tetszik a viselete. „Sokan a médiából tanulják az iszlámot. Bin Laden meg a többiek jutnak eszükbe róla, a terrorizmusnak azonban nincs köze az iszlámhoz” – mondta el Nicevics ef. Bajazid egy korábbi beszélgetésünkkor, amikor a vadonatúj dzsámi ügyében jártunk nála.