2010. június 15., kedd

Egy építész-újságíró őszinte cikke

Miután elolvastam a cikket, a hozzászólásokat, a tervező blogjában a tervmagyarázatot, és figyelmesen megnéztem a terveket, a képeket, úgy gondolom, hogy nem ártana tiszta vizet önteni a pohárba és arról beszélni ami a szövegek hátterében húzódik, csak nem éppen politikai korrekt beszélni róla. Helyette lehet ócsárolni a tervet, meg hivatkozni a parkoló autók zajára pénteken (!), elképesztő marhaságokat mondani a női bejárat megalázó helyzetéről…

Kezdjük azzal, ami a dolog lényege, mármint az, hogy Magyarországon az iszlám közösség elég jelentős és erősnek érzi magát arra, hogy vallási központot hozzon létre. Ezt a magyar társadalomnak tudomásul kell vennie, és ki kell tudni alakítania egy koncenzusos (sic!) álláspontot arra vonatkozóan, hogy miként képzeli el az iszlám viszonyát ebben a közép-kelet-európai térségben. Nem lehet sokáig a szőnyeg alá söpörni a kérdést, mert a különböző kultúrális-vallási csoportok békés egymásmellettélésének az lehet csak az alapja, itt Európában, hogy mindenki tisztában van a maga és a másik határaival. A sokszínűség nem probléma, de igenis gond lehet az, ha nem vagyunk tisztában egymás céljaival és lehetőségeivel.

Az iszlám térítő vallás – ezt nyiltan teszi, sőt küldetése a dzsihád (???). Ez a kereszténységtől sem idegen, mint tudjuk, legfeljebb a XXI. századi módszerek kicsit különbözőek. Magyarország területe ráadásul már volt muszlimok által birtokolt terület, ilyenformán újra teret nyerni ezen a földön szent cselekedet.

A kereszténységen belül is van új, térítő vallás, a Hit Gyülekezeté, például, amely hasonlóan, egy idő után kialakította a maga kultúrális-vallási bázisát. Érdemes összehasonlítani a két felekezeti központot, de már az is árulkodó a hátsó szándékokról, hogy abban az esetben nem követelte senki tervpályázat kiírását és hasonlókat… Amennyire tudom, a Krisnások központját sem támadták esztétikai alapon…

Tehát, ha őszinték vagyunk, akkor mindenekelőtt azt kell tisztázni, hogy miként tudja elfogadni a magyar társadalom az iszlám nyilvánvaló jelenlétét. Mert a mecsetépítés ezt jelenti, nem pusztán egy akármilyen építészeti produktumról van szó. Ugye az európai álszentség úgy kezdődött, hogy jöjjenek csak a törökök, meg bárkik, akik elvégzik a piszkos melót, amit a flancos német, svájci, holland nem akar. Aztán volt nagy rácsodálkozás, hogy ezek az emberek nem robotok, hanem ők is családot alapítanak, saját kultúrájukban akarnak élni…Az európaiak úgy jártak, mint az a “liberális” szülő, aki mindent ráhagy a gyerekére, és csodálkozik, hogy az a fejére nő.

Az iszlám Európában az európai jogoknak megfelelően követeli a helyét, és nincs szimmetria, tessék tudomásul venni! Mekkában a Hilton tulajdonosa be sem teheti a lábát a szállodájába, mert Mekka a muszlimoké! Az iszlám világosan meghúzza a határt, semmi pluralizmus! Izraelben természetes, hogy élhetnek arabok, de a Palesztin Autonómiában egy zsidó sem maradhat! Miért is? Csak. Ez kérem így működik, és nem árt, ha ezt tudjuk.

Vagyis, tessék leszokni a mellébeszélésről, beszéljünk arról, hogy mit jelent az adott területen az Iszlám Egyház. Az épület egyébként abszolút funkcionális, nincs itt semmilyen megalázó helyzet amit a nőkkel az építész tett – a női imaterembe való bemenet rituáléjának van alárendelve. Az Iszlám Egyház szempontjait tökéletesen meg lehet érteni: Dél-Budán van már közösségük, és a BAH-csomóponthoz közeli hely alkalmas arra is, hogy a vidékről jövők is könnyen megközelítsék. Nem az autókkal lesz itt probléma, nyilvánvalóan, hanem azzal, hogy a környéken lévő házak lassan muszlimok tulajdonába mennek át, hiszen mindenki szívesebben él a maga kultúrális közegében – aki mecsetbe jár, az a mecset közelében szeretne élni, nyilvánvaló. Az ottlakók persze nem mondják ki, hogy az ellen tiltakoznak, hogy nekik itt befellegzett, ha nem is rögtön, de pár év alatt nyilvánvalóvá válik, hogy jobb, ha eladják a házukat egy tisztes muszlim családnak. Aztán, ha már 200 muszlim család lesz a környéken, akkor lesz müezin is – miért is ne lehetne? A központ melletti épületek sorsa is csak a funkciováltás vagy a lebontás lehet, tehát az, hogy most szűkös a telek, igazán nem probléma. Ahogy a közösség megizmosodik ezen a helyen, majd bővülnek. Ha a telekszomszéd helyében lennék, már most keresnék egy másik házat és tárgyalásokba bocsátkoznék az ügyben, hogy mennyit ad az Iszlám Egyház az ingatlanért.

Eva M. Amichay városgazdász, újságíró

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése