Első alkalommal avatott mecsetet francia kormányfő

Al-Ihsan mecset, Argenteuil

Francois Fillon kormányfő avatta fel hétfőn Franciaország legújabb mecsetét a Párizshoz közelében található Argenteuil-ben. Ez volt az első alkalom, hogy egy francia miniszterelnök részt vett egy iszlám imahely megnyitásán.

"Azért jöttem, hogy kifejezzem a köztársaság tiszteletét és barátságát Franciaország minden muzulmánja iránt" - hangsúlyozta Fillon néhány nappal a burka betiltásáról szóló törvénytervezet parlamenti vitájának kezdete előtt. Argenteuil ellenzéki szocialista polgármestere, Philippe Doucet szerint a miniszterelnök a gesztussal próbálja feledtetni a muzulmánok megbélyegzéséhez vezető nemzeti identitási vitát. Franciaországban él Európában a legtöbb muzulmán, de az 5 és 6 millió közé becsült közösség alig harmada vallja magát gyakorló hívőnek. Harminc mecset és 2200 alkalmi imahely áll rendelkezésükre az országban.

Az új mecset a miniszterelnök szerint a franciaországi muzulmánok "vitalitásának" a jele, annak a közösségnek a szimbóluma, amely az elmúlt években olyan imahelyeket hozott létre, amelyek a békés és méltó vallásgyakorlásnak adnak teret. "Akár hisz istenben, akár nem, az a fontos, hogy köztársaságunk minden állampolgára, legyen keresztény, zsidó, muzulmán vagy ateista, boldognak érezze magát Franciaországban, és büszke legyen arra, hogy itt élhet, hogy hitét és meggyőződését szabadon gyakorolhatja" - fogalmazott a miniszterelnök.

Fillon kitért arra, hogy a muzulmán közösség "túl gyakran célpontja agressziónak, amit nem lehet eltűrni". Megemlítette, hogy a tavaly regisztrált ezer rasszista jellegű cselekmény harmada muzulmánok ellen irányult. "A nemzeti egység ellensége a klánosodás, a vallási fundamentalizmus. (...) Amikor a fundamentalizmus ellen harcolunk, akkor nem az iszlámot bélyegezzük meg" - tette hozzá a kormányfő. Franciaország új mecsete a Renault autógyár egyik volt üzemének helyén nyílt meg. A szanált épületet húsz évvel ezelőtt vette meg egy algériai üzletember, aki a hívek adományaiból alakította át a háromezer négyzetméter alapterületű telephelyet mecsetté, és minaretet is emeltetett hozzá.

Argentueil-ben 28 ezer muzulmán él, és ez a 15. imahelyük. A mecsetek építését általában arab országok támogatják, míg a garázsokban és a lakásokban működtetett rejtett imahelyek mögött gyakran iszlám fundamentalista csoportok állnak. Az algériai mecset egy már működő marokkói mecset mellett nyílt meg. Annak ellenére, hogy az észak-afrikai országokból származók közül algériaiak élnek a legnagyobb számban Franciaországban, a jóval vallásosabb marokkóiak több imahellyel rendelkeznek. Ezenkívül egy török kulturális központ is működik a párizsi külvárosban, ahol a volt gyártelepeket sorra alakítják vallási helyekké.

Nem lesz iszlám központ a Budaörsi úton

Mecsetet, iskolát, könyvtárat terveztek a Budaörsi úti muszlim bázisra, de a kulturális központ most már biztosan nem fog megépülni ezen a helyen. A képviselő testület által számtalanszor tárgyalt ügy egyszer pirosat, máskor zöldet kapott, a bizonytalan helyzetben a lakók tiltakozása egyre nőtt a beruházással várható zaj és légszennyezés miatt. Surányi Ilona önkormányzati képviselő legutóbbi lakossági fórumán az eddig elért eredményekről és a terület visszavásárlásáról beszélt.

A Budaörsi út 38. szám alatti telket 2005-ben vásárolta meg az önkormányzattól a magyarországi iszlám közösséget képviselő Jótékonysági Béke Alapítvány. A 320 négyszögöl nagyságú területre a szervezet háromszáz fő befogadóképességű mecsetet, iskolát és ötvenezer kötetes könyvtárat tervezett, mivel kinőtték az évek óta üzemelő Bartók Béla úti "lakásmecsetet". A mecset felépítéséhez szükséges szabályozási terv-módosítást az újbudai képviselő testület tavaly januárban elutasította, 2009. június 5-én viszont Molnár Gyula polgármester előterjesztésére megszavazta. Surányi Ilona ezzel kapcsolatban megjegyezte, az említett testületi ülésen a Fidesz frakció az európai parlamenti választás kampánya miatt nem volt jelen, de a rendelet elfogadását az sem akadályozta, hogy a korábban megtartott lakossági fórumon a megjelentek egyöntetűen kifogásolták a tervet, és az érintett 310 lakóból 264-en aláírták a tiltakozást. A háborgó lakókat képviselő helyi politikus azt is elmondta, a döntés többek közözött azért aggályos, mert az iszlám központ akkor megkapta az alapintézményi bónuszt. Ez azt jelenti, hogy a megengedett legnagyobb beépítés 20 százalékról 40 százalékra nő, de a szabályozás a mélyépítésben is jóval nagyobb teret enged. - A magyar jogszabályok szerint az iszlám központ nem minősül alapintézménynek, hiszen ebbe a kategóriába iskolák, óvodák, orvosi rendelők tartoznak - tette hozzá a képviselő, aki a döntés óta folyamatosan azért küzd, hogy elismerjék a lakók jogszerű igényeit. A lakók tiltakozásának fő oka, hogy a lakóépületek által határolt, Budaörsi úti bejáratú kis telek környéke így is túlterhelt, a központtal várható forgalomnövekedés pedig már súlyos mértékben növelné meg a lég és zajszennyezés mértékét. A környékbeliek attól tartanak, hogy a ma még viszonylag csendes Holdvilág és Bajmóci utca is élhetetlenné válik, ha a mecset felépül, mivel a hívők jelentős része kocsival fog érkezni, és a mellékutcákban keres magának parkolóhelyet. A helyszín mellett szól, hogy az épület itt jól megközelíthető, és a budapesti városképet csak minimális mértékben változtatná meg, ugyanakkor a telek másik oldalán lévő családi házas zóna miatt nem nevezhető ideális környezetnek. Surányi Ilona szerint szó sincs iszlámellenességről. "Azt ellenezzük, hogy egy ekkora intézmény épüljön ezen a helyen, mivel a környék lakóinak életminősége tovább már nem rontható." A 2010. májusi testületi ülésen a polgármester úgy nyilatkozott, nem épül Újbudán iszlám központ, és felhatalmazást kapott arra, hogy tárgyalásokat kezdjen a tulajdonosokkal a telek visszavásárlásáról. Molnár Gyula azt kérte a helyi iszlám közösségtől, válasszanak új helyet terveik megvalósításához. A képviselő asszony elmondta, örül az eredménynek, de hosszú procedúrára lehet számítani. "Illúzió lenne azt remélni, hogy a telek ezután üres marad, de reméljük, olyan dolog fog ide épülni, amely illeszkedik a lakók életviteléhez."

Egy építész-újságíró őszinte cikke

Miután elolvastam a cikket, a hozzászólásokat, a tervező blogjában a tervmagyarázatot, és figyelmesen megnéztem a terveket, a képeket, úgy gondolom, hogy nem ártana tiszta vizet önteni a pohárba és arról beszélni ami a szövegek hátterében húzódik, csak nem éppen politikai korrekt beszélni róla. Helyette lehet ócsárolni a tervet, meg hivatkozni a parkoló autók zajára pénteken (!), elképesztő marhaságokat mondani a női bejárat megalázó helyzetéről…

Kezdjük azzal, ami a dolog lényege, mármint az, hogy Magyarországon az iszlám közösség elég jelentős és erősnek érzi magát arra, hogy vallási központot hozzon létre. Ezt a magyar társadalomnak tudomásul kell vennie, és ki kell tudni alakítania egy koncenzusos (sic!) álláspontot arra vonatkozóan, hogy miként képzeli el az iszlám viszonyát ebben a közép-kelet-európai térségben. Nem lehet sokáig a szőnyeg alá söpörni a kérdést, mert a különböző kultúrális-vallási csoportok békés egymásmellettélésének az lehet csak az alapja, itt Európában, hogy mindenki tisztában van a maga és a másik határaival. A sokszínűség nem probléma, de igenis gond lehet az, ha nem vagyunk tisztában egymás céljaival és lehetőségeivel.

Az iszlám térítő vallás – ezt nyiltan teszi, sőt küldetése a dzsihád (???). Ez a kereszténységtől sem idegen, mint tudjuk, legfeljebb a XXI. századi módszerek kicsit különbözőek. Magyarország területe ráadásul már volt muszlimok által birtokolt terület, ilyenformán újra teret nyerni ezen a földön szent cselekedet.

A kereszténységen belül is van új, térítő vallás, a Hit Gyülekezeté, például, amely hasonlóan, egy idő után kialakította a maga kultúrális-vallási bázisát. Érdemes összehasonlítani a két felekezeti központot, de már az is árulkodó a hátsó szándékokról, hogy abban az esetben nem követelte senki tervpályázat kiírását és hasonlókat… Amennyire tudom, a Krisnások központját sem támadták esztétikai alapon…

Tehát, ha őszinték vagyunk, akkor mindenekelőtt azt kell tisztázni, hogy miként tudja elfogadni a magyar társadalom az iszlám nyilvánvaló jelenlétét. Mert a mecsetépítés ezt jelenti, nem pusztán egy akármilyen építészeti produktumról van szó. Ugye az európai álszentség úgy kezdődött, hogy jöjjenek csak a törökök, meg bárkik, akik elvégzik a piszkos melót, amit a flancos német, svájci, holland nem akar. Aztán volt nagy rácsodálkozás, hogy ezek az emberek nem robotok, hanem ők is családot alapítanak, saját kultúrájukban akarnak élni…Az európaiak úgy jártak, mint az a “liberális” szülő, aki mindent ráhagy a gyerekére, és csodálkozik, hogy az a fejére nő.

Az iszlám Európában az európai jogoknak megfelelően követeli a helyét, és nincs szimmetria, tessék tudomásul venni! Mekkában a Hilton tulajdonosa be sem teheti a lábát a szállodájába, mert Mekka a muszlimoké! Az iszlám világosan meghúzza a határt, semmi pluralizmus! Izraelben természetes, hogy élhetnek arabok, de a Palesztin Autonómiában egy zsidó sem maradhat! Miért is? Csak. Ez kérem így működik, és nem árt, ha ezt tudjuk.

Vagyis, tessék leszokni a mellébeszélésről, beszéljünk arról, hogy mit jelent az adott területen az Iszlám Egyház. Az épület egyébként abszolút funkcionális, nincs itt semmilyen megalázó helyzet amit a nőkkel az építész tett – a női imaterembe való bemenet rituáléjának van alárendelve. Az Iszlám Egyház szempontjait tökéletesen meg lehet érteni: Dél-Budán van már közösségük, és a BAH-csomóponthoz közeli hely alkalmas arra is, hogy a vidékről jövők is könnyen megközelítsék. Nem az autókkal lesz itt probléma, nyilvánvalóan, hanem azzal, hogy a környéken lévő házak lassan muszlimok tulajdonába mennek át, hiszen mindenki szívesebben él a maga kultúrális közegében – aki mecsetbe jár, az a mecset közelében szeretne élni, nyilvánvaló. Az ottlakók persze nem mondják ki, hogy az ellen tiltakoznak, hogy nekik itt befellegzett, ha nem is rögtön, de pár év alatt nyilvánvalóvá válik, hogy jobb, ha eladják a házukat egy tisztes muszlim családnak. Aztán, ha már 200 muszlim család lesz a környéken, akkor lesz müezin is – miért is ne lehetne? A központ melletti épületek sorsa is csak a funkciováltás vagy a lebontás lehet, tehát az, hogy most szűkös a telek, igazán nem probléma. Ahogy a közösség megizmosodik ezen a helyen, majd bővülnek. Ha a telekszomszéd helyében lennék, már most keresnék egy másik házat és tárgyalásokba bocsátkoznék az ügyben, hogy mennyit ad az Iszlám Egyház az ingatlanért.

Eva M. Amichay városgazdász, újságíró

Lerombolná az iszlám harmadik legszentebb mecsetjét egy szélsőséges zsidó párt

A Jiszráél Béténu nevű zsidó párt azt szorgalmazza, hogy építsék fel újra a zsidó templomot a jeruzsálemi Templomhegyen, a Szikladóm és az al-Aksza-mecset helyén.

Az zsidó kormánykoalícióban is részt vevő párt vasárnap jelentette be, hogy kiterjedt autóbuszos kampányt akar indítani az ügy érdekében. Bárúk Marcel, a Jiszráél Béténu egyik vezetője közölte: "jogszerű kampányról" van szó, amellyel az araboknak akarnak üzenni. Hozzátette, hogy a mecset a Templomhegyen ideiglenes, és csak idő kérdése, mikor épülhet meg ott újra a zsidó templom, amelyre a megszállt Palesztina egész lakossága vár (???) - olvasható a Háárec című cionista napilap internetes oldalán.

Egyedül az ősi földön - Tízezer kilométer motoron

Nehéz megérteni, mi visz rá egy embert, hogy önmagában nekivágjon a nagyvilágnak. Főleg akkor fogalmazódnak meg bennünk kételyek, ha kiderül, az útirány a vad kelet, a számunkra oly távoli Kazahsztán. Még akkor is, ha állítólag a madjar rokonok várták.

Vígh Jánosban, ha volt is némi bizonytalanság, mindezt hamar elnyomta a kíváncsiság, az ismeretlen utáni vágyakozás, s egy szál magában - pardon, a kétkerekűje társaságában - nekivágott a tízezer kilométeres útnak. Szerencsére épségben hazaért, így meg tudja osztani velünk élményeit, amiből kapott bőven.

János régóta motorozik, s a fejébe vette, elindul a Budapest-Bamako-ralin. Csakhogy a cégénél - civilben ő a Jost Hungária Bt. ügyvezető igazgatója - ez időben tartják a szokásos auditot, erről pedig nem hiányozhat.

- Nagyon sokat olvastam a honfoglalásról, és mindig érdekelt, honnan jöttek eleink - mesélte Vígh János. Két amerikai motoros körbejárta a Földet, amit a Hosszabb úton című könyvben tettek közzé. Ebből is az derült ki, hogy az út teljesíthető.

A végső lökést az adta, hogy megismerkedett Bíró András Zsolttal, aki a Kurultáj, Magyarország legnagyobb hagyományőrző rendezvénye szervezője, a türk törzsek találkozóját évente megtartják Bugacpusztán. András antropológus, és egy kazahsztáni madjar törzs nyomára bukkant. Összeállt a kép János fejében, a honfoglalás útján meglátogatja az ottani madjarokat.

Mivel egyedül tervezte az utat, ezért alaposan elő kellett készíteni, amit a vállalkozó kedvű cégvezető három szakaszra bontott. Egészségileg, mentálisan és fizikálisan is rá kellett hangolódnia, hogy a túrát teljesíteni tudja. Be kellett szerezni a szükséges kellékeket, vízumokat, oltásokat, a motort fel kellett készíteni a sivatagos terepre. Na és nem ártott az orosz nyelvvel barátságot kötni. A harmadik maga az út szervezése volt, ami abból állt, hogy beszélt egy-két emberrel, milyenek a kinti viszonyok. Bíró András Zsolttal üzent a madjaroknak, hogy majd jön egy magyar motoron. Hiába volt azonban mindez, a kép igazából út közben állt össze.

- Félsz soha nem volt bennem, csak némi aggodalom, hátha nem készültem fel teljesen. Azért nem féltem, mert nem a kényszer szülte az utat, volt lehetőségem mérlegelni - a biztonság mindenekfelett! Úgy voltam vele, ha bármi veszélyes dologgal szembesülök, nem vállalom be, inkább visszafordulok.

Az útját a szerettei is nyomon kísérték, telefonján mindennap bejelentkezett, ez is egyfajta óvintézkedés volt.

Kérdezni sem kell, törtek fel belőle az élmények. Éppen az egyik városban tankolt, amikor megállt mögötte egy Lexus terepjáró. A kazah sofőr megkérdezte tőle: honnan hova? A benzinkút után János nekivágott a pusztának, 70 kilométerre volt a következő lakott település, mögötte pedig jött a terepjáró. Az autós végül megállította őt, s meghívta magához ebédre. Az invitálást elfogadta, meg sem fordult a fejében, hogy baja történhet. A családnál hagyományos kazah menüvel kínálták. Természetesen a földön ülve (fekve) ettek, terülj, terülj, asztalkám volt. A lakoma (ami részint főtt lóhúsból állt, és tradicionálisan kézzel esznek) után a másik szobában egy helyi hangszeren (dombrán) játszottak neki, amihez a házigazda énekelt. Később aztán kiderült, nem lehetett félnivalója, a helyi rendőrfőnök látta vendégül, aki az út egy szakaszára ráadásul kísérőt is biztosított számára.

Elért egy kis faluba, ahol talán száz ház lehetett. Szállást keresett, de semmi nem volt, végül egy helyi befogadta éjszakára. Itt volt azért benne némi tartás, de amikor megismerte a férfi édesapját, aki egy végtelenül egyszerű, de bölcs öregember volt, megnyugodott. Reggel ők is útbaigazították.

Egy homokdűnés részen haladt, amit nagyon megszenvedett. Ez a terület 77 ezer négyzetkilométer, s éppen 77 ezren lakják. Ezt úgy kell elképzelni, hogy bármely irányba is indul az ember, 200 kilométerenként van egy-egy város, közben pedig két falu, egyébként pedig pusztaság mindenütt, és persze földút. Így jutott el Arkalikba, ami a körzet központja. Itt Kurman Gazit kellett keresnie, a központi villamossági művek igazgatóját. Ő persze nem volt sehol, de jött egy ember, aki a hóna alá vette, s kézről kézre adták a magyar motorost. Kapott szállást, vacsorát, másnap megmutatták neki a várost. Este Kurman Gazival vacsorázott, aki természetesen madjar. Másnap azonban továbbállt, hiszen már várták.

A magyar területeket - amit egyébként Turgájnak hívnak - úgy kell elképzelni, hogy öt faluban körülbelül 1500-as lehet a madjar néptöredék. A Saga nevű településen találkozott velük, itt van egy mecset, amit a magyarországi magyarok építettek. Egy madjar családnál töltötte az estét, s másnap már indult is vissza. Több időt tervezett ott maradni, de az utazás hosszabb volt, mint eredetileg tervezte.

Vígh János a Saga nevű településen a mecset előtt, amit a magyarországi magyarok építettek (Fotó: Vígh János)

- Végtelenül barátságos embereket ismert meg a vendéglátóiban. Nemcsak a madjaroknak, hanem például a kazahoknak is teljesen természetes, hogy a hunok nekik rokonaik. Mindenhol így is fogadták. Akárhova ment, kérdezték: kicsoda ő, mondta, hogy magyar, egyből rávágták, testvér! Laikusként Vígh János is arról győződött meg, hogy a rokoni szálak valósak lehetnek. Egy ilyen nyom, hogy a jurtában ugyanúgy fel van tornyozva a párna, mint itthon a tisztaszobában.

Hogy mégse legyen teljesen sima az út, hazafele jövet egy homoksivatagos terepen bukott, megsérült a lába, így vezetett még vagy száz kilométert, míg eljutott a kórházig. Tiszta szívvel ellátták, s nem kértek érte semmit.

Három hétig volt távol, s több mint tízezer kilométeres utat tett meg. Amikor végre hazaért, az egész család fellélegzett. Öt kilót leadott, de az elcsigázottság miatt ez sokkal többnek látszott.

A szerettei egy darabig nyugodtak lehetnek, de a sikeren felbuzdulva Vígh János már tervezi a következő utat, pár éven belül szeretne eljutni Közép-Ázsiába.

Tremmer Tamás írása

Andalúzia

Ha már unod a Costa del Sol szállodáinak száz kilométeres betonrengetegét, és ki szeretnéd használni a malagai olcsó repülőjegyet, akkor ne habozz: irány Andalúzia! Tavasszal még épp kellemes ott az idő egy kis kulturális és gasztronómiai élvezetekkel tarkított kalandozáshoz!

A tipikus spanyol túristacélpontok közül magasan kitűnik Andalalúzia, hiszen jóval többet nyújt a hosszan terpezkedő, szállodák füzérével telehintett mediterrán tengerpartnál: kulturális és természeti értékei, változatos panorámát nyújtó tájai, szenvedélyes és mégis nagyon nyugodt, sziesztázó hangulata egyedülállóan komlex és mámorító élményt kínál: épp, mint egy minden földi jóval megtölött nagy kancsó sangría egy árnyas teraszon elfogyasztva, kellemes társaságban, vidám történetekkel.

Tavasszal, mikor még idehaza alig kezd ereje lenni a napnak, délen, a forró hangulatú andalúz vidéken már kora nyár illatok szállnak: ilyenkor érdemes ideutazni. Még nem égetett ki kopárra a perzselő hőség a Costa del Sol legnagyobb repterének környékén: Malagában leszállva kellemes meleg, de még zöld táj és sötétkék tenger fogad. Északabbra azonban még egy színnel bővül a tájkép: a Sierra hófödte csúcsai keretezik Granada felejthetetlen, Alhambrával koronázott városképét. A vörös erőd méltóságteljesen emelkedik a város felett, a mórok kiűzése óta őrzive az egykori kalifátus kulturális és gazdasági fölényének emlékét. Albumon, vagy útifotókon szemlélve az Alhambrát sosem érezhető át az a harmónia, az az emberlétékű térhasználat, és az a cizellált és aprólékos díszítési mód, ami ezekben a termekben sétálva testközelből átélhető. Megkapó élmény a száraz sivatagból ide érkező és e vidéket a világ szellemi élvonalába emelő muszlim művészet a víz, mint éltető elem előtti tisztelgése, a csobogók, szökőkutak és tavacskát bőséget minden drágakőnél és aranynál jobban jelképező csodás megjelenítése. Ha sokalljuk a velünk együtt ámuldozó turisták tömegét, sétáljunk ki a Generalife kertek egyik teraszára, mert ott biztosan találunk egy csendes rózsalugast, ahol a felejthetelen látványon merenghetünk.

Az ide érkező turisták tolongva keresik fel ezt a látványosságot, pedig Granadajóval több értéket kínál: kacskaringós kis utcáin bolyongva két-három asztalos kávézókat, apró terein kiváló éttermeket, az Alhambrával szembeni domboldalon kiépült Sant Nicola templom terecskéjéről pedig a naplemente csodás élményét élvezhetük. A Sierra Nevada havas csúcsai közelebbről is szép látványt kínálnak: fel is fedezzük a Pico Veletat, ami 3392 méter magas csúcsával Spanyolország negyedik legmagasabb csúcsa. Újabb döbbenet a tavaszi nyárban az, hogy itt még működő sífelvonókat és pólóban síelő spanyolokat találunk, valódi hütte-hangulatot és csillogó havat kellemes meleg hőmérsékletben és szikrázó napsütésben.

Ahogy Granada az utazási prospektusok kiemelt ajánlatai között szerepel, úgy feleltkeznek ez az ideáramló utasok Andalúzia többi, eldugottabb gyöngyszeméről. Második állomásunk, Cazorla egy nyugodt és csendes, icipici városka, csodás hegyi környezetben és a középkor óta épségben fennmaradt, a város feletti dombon Yedra várral együtt csodás panorámát jelentő célpont. A város hangulatos kis terein kellemes vacsorát szolgálnak fel, és számolatlanul hordják a sangíát az egyre emelkedő hangulat tovább fokozására. A másnap azonban a testmozgásé: a Borosa-kanyon elvarázsolt szurdokában, hatalmas vízesések és beszakadt barlangok, felszínre került cseppkövek között túrázunk, a patak fölé ácsolt pallók által könnyített útvonalon. Minden harmadik lépés új nézőpontot és ezzel együtt még több fotótémát kínál az ide túrázóknak.

A következő célpontunkCordoba, a mór időkben hatalmas város, ahol az óvárosban található szállásunknak köszönhetően könnyen átélhetjük a Mezqita közelségének és a Judeirának egyedülálló hangulatát. Az egykori hatalmas mecset közepén még egy keresztény székesegyház is elfért, a fehérre mázolt falú régi városrészt keresztül kasul szelő utcácskák kapuin betekintve pedig szebbnél szebb udvarokba, ugynevezett patiokba sétálhatunk be szabadon: a helyiek büszkén mutogatják évtizedes munkájuk eredményeként versenyen is indított kicsiny kerteik ékszereit, virágágyásait és szökőkútjait.

Sevilla már egy igazi nagyváros, de a katedrális környékén itt sem érezhető a modern kor hatása: az Alcazar pompás kertjében sétálva átélhetjük a spanyol világhódító törekvések idején felhalmozott csillogást és hatalmat, este pedig az érzelmeket felkorbácsoló, szenvedélyes flamenco esten kaphatunk ízelítőt a táncosokat megszálló démon, a duende sodró lendületéből.

Innen Herkules szikláihoz, az ókori világ szélét jelentő Gibraltárhoz vezet utunk, ahol teljesen új világba csöppenünk: az itt élő majmoknak is köszönhetően egy csipetnyi Angliát találunk ezen a tengerbe lógó sziklán, és az arra épült város utcáin.

A túra fénypontja a nevét meghazudtolóan szép Ronda városkája, a hatalmas bikaviadaloknak helyet adó arénával és a régi és az új várost elválaszó, meredek falú szudok felett átívelő emblematikus látványt nyújtó hiddal együtt. Az itteni hegyek, a Sierra del Grazalema apró városkákat és fehérre meszetlt házak közé zárt virágos tereket rejtenek, és alig járt, fantasztikus sziklákkal övezett völgyekben vezető, paratölgyekkel kísért túristautakat. A legszebbiken mi is végiggyaloglunk, felfedezve e táj titokzatos csodáit.

Innen már sajnos a malagai reptér aszfalcsíkja következik, fájó szívvel hagyjuk ott a még hetekre elegendő felfedeznivalót, halokban álló tapast, sonkát és olívát és a flamenco és az iszlám művészet tömény összességét kínáló Andalúziát.

Zsidó vandálok rongáltak meg egy mecsetet Palesztina északi részén

MTI

Ellenséges jelmondatokat festettek egy mecset külső falára a megszállt Palesztina északi részén.

Ibtin falucska mecsetjére Dávid-csillagot festettek, és azt írták rá, hogy "lebontandó". Ezen kívül az imahely falán a "Háború lesz Júdeáért és Szamariáért" mondat is szerepelt. 

Egy graffiti "árcédula" szöveggel látta el a mecsetet: ezt a módszert szélsőséges zsidó telepesek használják palesztin célpontjaik megjelölésére. A támadók azt vallják, hogy mindennek ára van, így módszeresen megtorolják a zsidó kormány összes ellenük irányuló lépését.

Az al-Aksza arab iszlám szövetség "súlyos bűncselekménynek" minősítette a falfirkákat, és alapos rendőrségi vizsgálatot követelt az ügyben.

A zsidó rendőrség lezárta a jeruzsálemi Mecsetek terét

MTI

Az izraeli rendőrség lezárta pénteken a Jeruzsálem óvárosában található Mecsetek terét, az imahelyeket és környéküket csak a negyven év feletti muszlimok látogathatják - jelentette be Micky Rosenfeld rendőrségi szóvivő. A riadókészültségbe helyezett biztonsági erők attól tartanak, hogy a pénteki ima után a palesztinok és a kelet-jeruzsálemi izraeli arabok erőszakos tüntetést rendeznek a Gázai övezetbe segélyt szállító flottilla elleni izraeli kommandós akció miatt, amelynek kilenc halálos áldozata volt. A rendőrség országszerte készenléti állapotban van, a jeruzsálemi óvárosba több száz egyenruhást vezényeltek ki. A tér mecsetjeiben a pénteki imán csak a nők és a negyven év feletti férfiak vehetnek részt.

A Mecsetek terén található a Szikladóm és az al-Aksza, amely az iszlám harmadik legszentebb helye Mekka és Medina után. A zsidók és a keresztények Templom-hegynek nevezik a területet.

Hatalmas iszlám központ épül Kanadában

A kanadai miniszterelnökkel együtt rakta le az alapkövét május 28-án Toronto új iszlám központjának az iszmáilita mozgalom imámja, Aga Khan, akit a síita irányzathoz tartozó vallási irányzat követői Mohamed egyeneságú leszármazottjakánt tisztelnek. A komplexumot világhírű építészek: az indiai Charles Correa és a japán Fumihiko Maki tervezik.

A torontói iszmáili központ a világ hatodik ilyenje lesz, és az eddigi legnagyobb. Hívői elsősorban Kanada keleti és az egyesült Államok északkeleti részén élnek. A komplexum vallási részét, azaz a nagyméretű kupolával koronázott imaházat Charles Correa tervezte. Az ismert japán építész, Fumihiko Maki a szomszédos múzeum épületéért felelt. Az épületeket környező kerteket libanoni tájépítész, Vladimir Djurovic tervezi.

A központot eredetileg Londonban tervezték megvalósítani, ott azonban heves ellenállásba ütközött a terv. Kanadát személyesen Aga Khan választotta új helyszínnek, mert az észak-amerikai országban jelentős számú iszmáili közösség él, és az itteni pluralizmust az imám példaértékűnek tartja.

Bár a nemzetközi sajtóban keveset szerepel, Aga Khan, aki az iszmáiliták 49. imámja, számos kulturális és jótékonysági kezdeményezésben vesz részt világszerte. Az imámi pozíciót húszesztendősen, 1957-ben nagyapjától átvevő Aga Khan részben Európában, részben Kenyában nevelkedett, mostohaanyja a híres színésznő, Rita Hayworth volt. Az 1970-es évek óta magánalapítvány kiterjedt intézményhálózatot működtet, elsősorban az iszlám vallású országokban. Az építészet világában az 1977-ben alapított Aga Khan-díjról ismert, amelyért idén is 19, muszlim kultúrájú országban emelt projekt verseng.

Visszavásárolják a mecset-telket

Legutóbbi képviselő-testületi ülésén úgy döntött a XI. kerület vezetése, hogy visszavásárolja azt a korábban eladott telket, melyen iszlám központ építését tervezték. A döntés oka, hogy hangosan tiltakoztak a környéken lakók. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy milyen áron tudja visszaszerezni a telket az önkormányzat, de van esély a megegyezésre, hiszen az építést évek óta meg sem kezdte az Iszlám Egyház. A kerület hivatalos információt eddig nem adott lapunknak, az egyház vezetője, Saleh Tayseer palesztin fogorvos pedig egyelőre nem kíván nyilatkozni.

A vásárló, az Iszlám Egyházhoz kötődő Jótékonysági Béke Alapítvány még 2005-ben szerezte meg az önkormányzattól a Budaörsi út-Holdvilág utca-Bajmóci utca által határolt, 2308 négyzetméteres területet. Az új létesítményben vallási összejöveteleket, előadásokat, képzéseket tartottak volna, egyfajta központként működött volna a tervek szerint.
Az Iszlám Egyházat 2003-ban jegyeztették be Magyarországon. A szervezet akkor került az érdeklődés homlokterébe, mikor 2004-ben annak vezetőjét, Saleh Tayseer palesztin fogorvost 'terrorcselekmény előkészítésének' gyanúja miatt letartóztatták. Tayseer ellen később bizonyíték hiányában ejtették a vádat.
Ez utóbbi ügy természetesen nehezítette az egyház legfőbb projektjének, az új központ megépítésének realizálását.
Az engedélyek hiánya mellett a másik ok, ami miatt nem tudták megkezdeni az építkezést, az az volt, hogy a kérdéses terület közelében élők heves tiltakozásba kezdtek. Információink szerint mintegy 300-an írták alá a petíciót, mondván, hogy a vallási központ nagymértékben növelné a forgalmat, rontaná a lakosság életminőségét.

A kerület vezetése eredetileg támogatta az eladást, akkor azonban még nem lehetett tudni, hogy a vevő pontosan mit tervez. Amikor ez kiderült, a fideszes képviselők már nem támogatták a városrendezési szabályzat módosítását, mely az építés megkezdéséhez kellett. Ennek ellenére a testület – a Fidesz távollétében – mégis megszavazta a módosítást. Ezt követte a lakók petíciója, majd a kérdés az elmúlt hónapokban többször szerepelt a testület napirendjén, de érdemi döntés nem született a helyzet megoldására. Ezek után az MSZP-s polgármester is beállt a sorba, amikor a legutóbbi, május 20-ai ülésen azt javasolta, hogy kezdődjenek meg az egyeztetések a terület visszavásárlásáról, és olyan megoldás szülessen, ami az ott élőknek elfogadható, ugyanakkor sem az önkormányzatnak, sem az iszlám közösségnek nem jelent hátrányt, anyagi veszteséget. A testület végül ezt a változatot támogatta, melyet a fideszes Surányi Ilona terjesztett elő: vagyis Molnár Gyula tárgyalásokat kezd a visszavásárlás részleteiről, valamint becslést végeztet az ingatlan jelenlegi értékének megállapítására. Arra a kérdésünkre, nem lett volna-e jobb megoldás az, ha különböző határozatokkal ellehetetlenítik a beépítést, Surányi Ilona azt mondta, erről a megoldásról is volt szó, ám nem kapott egyhangú támogatást, így a visszavásárlást választották.
A képviselő-asszony azt hangsúlyozta: örül, hogy végre pontot tehettek egy két éves küzdelem végére, és mindkét fél nagyobb veszteség nélkül nyugtázhatja az üzletet. Mint hangsúlyozta, a visszavásárláskor mindenképp sokat számíthat majd, hogy az Iszlám Egyház talál-e más helyen, megfelelőbb telket a központja megépítésére, ugyanis ez esetben lehetne a legideálisabb megoldást találni az adás-vétel megkötésére.

A kérdéses területen egy hétlakásos, bontásra ítélt társasház van. A 7 lakást egyesével adta el az Önkormányzat a kiürítés ütemében 2005-2006-ban összesen 75 millió forintért, arról azonban nem sikerült megtudnunk pontos adatot, hogy mekkora visszavásárlási ajánlattal „készül” az önkormányzat. Megkeresésünkre a kerület sajtófőnöke elmondta, nem tettek még konkrét ajánlatot, hiszen ehhez meg kell várni az előzetes árbecslést is.

Nem kívánt nyilatkozni az Iszlám Egyház vezetője: Saleh Tayseert telefonon szerettük volna megkérdezni az ügyben, ám ő mindössze annyit mondott: amíg hivatalos papírt nem kap az önkormányzattól, addig nem kíván nyilatkozni. Arra lettünk volna kíváncsiak, vajon mekkora lenne az az összeg, amely véleménye szerint szóba jöhet a visszavásárláskor.

A Magyarországi Iszlám Közösség vezetője az üggyel kapcsolatba lapunknak úgy fogalmazott: eleve szerencsétlennek tartja, hogy az egyébként az ő szervezetükből kivált Iszlám Egyház úgy akart központot építeni, hogy nem vette figyelembe a lakosság érzéseit. Bolek Zoltán hangsúlyozta, a szervezetnek eleve nem magyar a vezetője, ráadásul egyháznak hívja magát, amikor ilyen szó nincs is az arabban. Mint kifejtette, ők maguk is jó ötletnek tartják egy iszlám központ létrehozását, de ezt – húzta alá – csak úgy szabad kivitelezni, hogy meglegyen a „jószomszédi” viszony.

Megkeresésünkre Balázs Piri László, a városgazdálkodási bizottság elnöke elmondta, álláspontja szerint a visszavásárlás előtt mindenképpen ingatlan-szakértői véleményt kellene beszerezni az önkormányzatnak, ugyanis az, hogy többet fognak érte fizetni, az biztos, de nem mindegy, hogy mennyivel. A bizottsági elnök hozzátette, egészen pontosat nem tud a visszavásárlás részleteiről, annak tárgyalásakor ugyanis a Fidesz-frakció kivonult, miután a korrupció-gyanúba keveredett Wieszt Jánossal nem akartak egy teremben ülni.
Kérdésünkre, hogy történhetett-e esetleg hasonló kenőpénzes akció az Iszlám Egyháznak eladott telek kapcsán, a képviselő kijelentette, nem tud ilyenről.

Kapi Dániel

Forrás: OrientPress Hírügynökség

Mecset Újbudán: nem példa nélküli a Kárpát-medencében

Nem támogatta a Központi Tervtanács a BAH-csomópont közelébe tervezett mecset felépítését, és nem támogatták a környéken lakók sem. A környékbeliek azt állítják, nem vallási okok miatt ellenzik a mecsetépítést.A Budaörsi út mentén lakók azt állítják, attól tartanak, ha megépülne az oda tervezett mecset és a hozzá tartozó egyéb épületek, az eleve zajos út forgalma tovább nőne. A tervtanács elutasító véleménye ellenére az épületegyüttes tervezője, Koós Miklós benyújtja a XI. kerülethez az engedélyeztetési dokumentumot. Ezt maga a tervező mondta el lapunknak.

Példátlan beruházás egy mecset építése Magyarország fővárosában, ez kétségtelen. Évszázadok óta nem látott városi jelenség lenne az újbudai mecset, de korántsem az első, amely a Kárpát-medencében a török idők után épült.

A Muhadzsir-dzsámi 2008 óta áll a vajdasági Szabadkán, a Halasi úton. Minaretje nem csupán jelképes, mint a budapesti épület mellé tervezett torony, éppen 16 méter magas. Az épület meg sem próbál beolvadni a környezetébe, finoman fogalmazva is kilóg egy kicsit a jellegzetes alföldi épületek közül. A videón az ünnepélyes megnyitó látható.

A dzsámi építését főként törökországi adományozók finanszírozták, de Szabadka városa is hozzájárult anyagilag az építéshez, sőt, a vajdasági tartományi büdzséből is kaptak támogatást az építkezéshez a szabadkai muszlimok, akik becslések szerint mintegy hatezren vannak. Igaz, a regisztrált tagok száma mindössze 600 fő körül van.

A Muhadzsir-dzsámi neve azt jelenti: kivándorló. Ezzel is a közösség származására utalnak, hiszen a szabadkai muszlimok többsége nem szabadkai születésű, legtöbbjük a koszovói konfliktus idején érkezett a városba.

A közösség vezetője, Nicevics ef. Bajazid Libanonban tanult. Azt mondja, nem érik támadások a mecsetet, különösebb tiltakozási hullám sem indult el, amikor építeni kezdték. Igaz, amikor Koszovó egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét, az épületet esténként rendőrök őrizték.

Bár a soknemzetiségű Szabadkán a többi mellett megtűrik a muszlim vallást is, az imám, ha elintéznivalója akad a városban, inkább civil ruhában megy, hogy az embereket ne hergelje, nehogy olyannal találkozzon, akinek nem tetszik a viselete. „Sokan a médiából tanulják az iszlámot. Bin Laden meg a többiek jutnak eszükbe róla, a terrorizmusnak azonban nincs köze az iszlámhoz” – mondta el Nicevics ef. Bajazid egy korábbi beszélgetésünkkor, amikor a vadonatúj dzsámi ügyében jártunk nála.