Török mecset épülhet Szamcse-Dzsavahetiben

Mecset Batumiban

A török és a grúz állami vezetés megegyezett abban, hogy a török fél mecsetet építhet a török-grúz határ közelében fekvő hegyi faluban, Szamcse-Dzsavahetiben, ahol 1944-ig jelentős számú török muszlim közösség élt, az ún. ahiszkai törökök, akiket Sztálin száműzött Közép-Ázsiába. Emellett vállalta a Batumi városában álló régi oszmán fürdő felújítását is. A megállapodás része az is, hogy megújul három ottomán dzsámi Grúziában és négy grúz katedrális Törökországban.

Grúziában becslések szerint a lakosság 16%-a muszlim.

Grúziai mecseteket ITT tekinthetnek meg!

Rövid időn belül minaret épül a bochumi mecsethez

Jelenleg még így néz ki a bochumi Merkez dzsámi, amit a Ditib, a török vallásügyi minisztérium németországi alapítványa üzemeltet, ám a lehető legrövidebb idő alatt egy minarettel bővül az intézmény. Eftal Cavlak, a belvárosi török muszlim közösség vezetője arról számolt be a sajtónak, hogy egy tizenkét méteres toronyra kaptak engedélyt, ami júliusra el is készülhet, ha Allah is úgy akarja. Egyelőre arra nem kértek engedélyt, hogy a müezzin éneke onnan hallható is legyen, pedig ez ellen tiltakozott a nemzeti radikális Nemzeti Demokrata Párt zavargásokba torkolló tavalyi tüntetésén.

A minaret így fog kinézni:

Hipermodern dzsámi épülhet Doetichemben

A hollandiai Doetichem nevű városának török közössége nemsokára hipermodern iszlám imaház építésébe kezdhet. A Kennedy utcában lévő hatalmas üres telken megvalósuló dzsámi így fog kinézni:

Megújuló emlékeink I.: Fatehpuri mecset

Felújítás alatt álló mecsetekből is sorozatot indítunk. Ma arról számolunk be, hogy Indiában, Fatehpur Szikriben megújul egy 17. századi mecset:

A felújítás részleteiről angolul ITT olvashatnak.

Thaiföldön rendezik az ázsiai mecsetkongresszust

Egy a számos bangkoki mecset közül

Thaiföld fővárosában, Bangkokban rendezik az ASEAN, a délkelet-ázsiai országok integrációjának mecsetkongresszusát. Az ASEAN térség 560 millió lakójának fele muszlim, őket képviselik majd a mecsetek felelősei és egyes muszlim tudósok.


A rendezvényről angolul részletesebben ITT olvashatunk.

Djennéi sirámok a nagymecset árnyékában

MTI

Komoly vitákhoz és feszültségekhez vezet az afrikai országokban a világörökségi cím: az UNESCO ugyanis a helyiek szerint egy olyan hagyományt konzervál, amely lehetetlenné teszi, hogy változtassanak életkörülményeiken.

Abba Maiga cigarettával a kezében áll az udvarán, és dohog, mert 150 éves, agyagtéglából épült djennéi háza olyan nagy kulturális értéket képvisel, hogy nem korszerűsítheti - nem rakhat le padlócsempét, nem tehet rá üvegezett ajtót, és nem szereltethet be zuhanyt. "Ki akar agyagpadlós házban élni?" - háborog a nyugalmazott folyami hajóskapitány. Kúpos oromfogazatával és pálmafából készült vízköpőivel a ház homlokzata régi korokat idéz, és jól mutatja, miért lett a világörökség része a Mali középső részén, a Bani folyó partján lévő Djenné.

A kulturális örökségi listát összeállító UNESCO-nak - az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének - irányelvei azonban előírják, hogy semmilyen korszerűsítés sem változtathatja meg lényegesen az eredeti épületet. "Ha egy város felkerül a világörökségi listára, az azt jelenti, hogy többé semmi se változhat - mutat rá Abba Maiga. - De mi fejlődést akarunk, nagyobb területet, új berendezéseket, sokkal korszerűbb holmikat, mint a jelenlegiek. Dühösek vagyunk, hogy nem juthatunk hozzájuk."

A The New York Times riportjából kiderül, hogy hasonló sirám hallható Afrika-szerte, sőt a világ más részein is. Az emberek sok helyen panaszkodnak arra, hogy életüket befagyasztották mint múzeumi tárgyakét, megtiltották számukra a normális létet csak azért, hogy a turisták szájtátva bámulhassanak.

Lazare Eloundou Assomo, az UNESCO világörökségi központja afrikai részlegének vezetője szerint Djennében úgy kell kényelemhez juttatni az embereket, hogy az építészeti értékeket ne érje kár. Úgy látja, hogy a djennéihez mérhető feszültség tapasztalható nagyon sok helyen, például a Malival szomszédos Szenegálhoz tartozó Saint-Louis-, a Kenyai Lamu- és a Mozambik- szigeten - vagy akár a franciaországi Lyonban.

Djenné lélegzetelállító nagymecsetje miatt került a világörökségi listára. A világ legnagyobb agyagtéglából készült épülete annyira egyedi, hogy úgy néz ki, mintha egy másik bolygóról került volna a Földre. Gigászi homokvár benyomását kelti, ahogy a település főtere fölé magasodik. Szudáni stílusban épült, amely a Szahel-övezet országaiban honos. Három négyszögletes, hegyes csúcsban végződő torony uralja az épület homlokzatát. A mecset falából fogpiszkálóként több sorban kiálló pálmafagerendák lépcsőül szolgálnak, lehetővé teszik, hogy a helybeliek minden februárban felmásszanak az épületre, és kitapasszák, pótolják az agyagot ott, ahol lepergett.

Djenné Timbuktu kevésbé híres, de jobb állapotban fennmaradt testvérvárosa. Mindkét - az arany, elefántcsont és rabszolgák szállítására szolgáló szaharai kereskedelmi utak találkozásánál lévő - település a 16. században élte virágkorát. Djenné egyben kapuként is szolgált, amely utat nyitott az iszlám terjesztése előtt. Amikor a helyi uralkodó a 13. században áttért a mohamedán hitre, leromboltatta a palotáját, és mecsetet építtetett helyette. Mali francia gyarmatosítói 1907-ben renováltatták az épületet.

"Később ismét romba dőlés fenyegette a nagymecsetet, akkor, amikor az Agha Khan Alapítvány elindította 900 ezer dollár értékű helyreállítási programját" - mondja Josephine Dilario, a munkálatokat irányító két építész egyike. Az évenkénti újravakolás több mint kétszeresére növelte a falak vastagságát, és csaknem egy méternyi agyagréteg került a tetőre is. Az utóbbi azonban túl nehéz volt még a templom mennyezetét tartó vastag oszlopoknak is, amelyekből annyi van, ahány neve Istennek, vagyis 99.

2006-ban a restaurációs program lázongást váltott ki. A tiltakozók tönkretették a mecset belsejét, lakóházakat támadtak meg és gépkocsikat törtek össze. A megmozdulást nagy valószínűséggel a 12 ezer városlakó, főleg a fiatalok körében tapasztalható feszültség váltotta ki. Ez abból fakadt, hogy a többség elégedetlen, mert hitvány körülmények között kell élnie, míg a mecset imámja és néhány vezető család élvezi a turizmus áldásait.

Az ellenérzések azóta sem szűntek meg. Bár a mecset az ország egyik szimbólumává vált, a djennéiek sokkal kevésbé lelkesednek a turizmusért, mint Mali más városainak lakói. Sokszor mogorván néznek, ahelyett, hogy mosolyognának, és pénzt kérnek vagy arrébb mennek, ha kamerák irányulnak rájuk.

Mivel a mecset restaurálása a végéhez közeledik, a város más komoly problémákra koncentrál - a szennyvízkezelésre és csaknem kétezer ház rendbehozatalára. "Van egyfajta feszültség, nehézség, amelyet anélkül kell megoldani, hogy az embereket bezárnánk hagyományos vagy a vallás szempontjából hitelesnek minősített épületekbe. Meg kell találnunk a módját annak, hogy fejlesszük ezt az építészetet, biztosítsuk a közösség alapvető szükségleteinek a kielégítését, de mindezt úgy, hogy ne tegyük tönkre az agyagépületeket, amelyek a város identitásának fontos elemei" - magyarázza Samuel Sidibé, a fővárosban, Bamakóban lévő Mali Nemzeti Múzeum igazgatója.

Az 54 éves Elhadzs Diakaté és a fivére három házat örökölt apjuktól. Diakaté utál hajlongani, amit kénytelen megtenni, ha át akar jutni az ajtókon, és elégedetlen, mert egyetlen akkora szoba sincs a házakban, amelyben elfér egy dupla ágy. Ami még rosszabb, a feleségei - és fivére feleségei is - szekrényeket akarnak. Csakhogy az a restaurátorcsoport, amely egy holland szakember vezetésével több mint 100 ház megőrzésén dolgozik, kizárta annak a lehetőségét, hogy bármelyik szobát megnagyobbítsák, vagy szekrények befogadására alkalmassá tegyék. Diakaté ezért kidobta őket, és kiveretett egy vastag belső falat. "A ház persze összeomlott, a holland restaurátor pedig sírva fakadt, amikor meglátta" - meséli a férfi.

A házak összeomlása jelenti a fő veszélyt, mert az agyagtégla rendszeres karbantartást igényel. Négy zivatar elég volt például ahhoz, hogy lemossa a mecset friss vakolatának nagy részét, és előtűnjenek az alatta lévő, majonézesüveg nagyságú hengeres agyagtéglák. A természetes anyagok, amelyek a téglák vízhatlanná tételéhez kellenek - például a rizspelyva - azonban olyan drágák lettek, hogy a téglák kézi formázásának művészete majdnem kihalt.

Djenné a Niger egyik mellékága mellett épült fel. A víz bőséges agyagforrás volt mindaddig, amíg a múlt század hetvenes éveiben egy hosszan tartó szárazság idején le nem csökkent a mellékág vízhozama. A kőművesek akkor több homokot kezdtek használni, ami viszont gyengítette a téglákat. Az éhes helybéliek pedig inkább hántolatlanul eszik a rizst, mint hogy a pelyvát építkezéshez használják.

A városi problémák megsokszorozódtak. A vízvezetékek kiépítésével párhuzamosan nem készültek csatornák, így szennyvíz ömlik a szilárd burkolat nélküli utcákon. A folyóparton szemét halmozódik, a hulladék még a téglákba is belekerült, ahogy a házak falából kiálló fekete műanyagzsákok mutatják. Rothadás szaga terjeng a településen. "A turisták panaszkodtak, és 2008-ban az UNESCO figyelmeztette a várost, hogy valamit tenni kell" - idézi fel Fane Yamoussa, a város kulturális hivatalának igazgatója.

A szemét és a szennyvíz nem ok arra, hogy a település lekerüljön a világörökségi listáról, mindaddig, amíg nem árt az épületeknek. "A gond az - fejti ki N'Diaye Bah, Mali turizmusért felelős minisztere -, hogy a várost jellegének megváltoztatása nélkül kell modernizálni. Ha leromboljuk az örökséget, amely miatt az emberek idejönnek, ha elpusztítjuk 2000 év történelmét, akkor a város elveszíti a lelkét."

A djennéiek büszkék örökségükre, és elismerik, hogy az UNESCO listájára való felkerülés segítette városukat a híressé válásban. Mégis hangosan gondolkodnak arról, hogy érdemes-e ott maradniuk, jár-e az érzékelhető haszonnal számukra, ha arra kényszeríti őket, hogy a szó szoros értelmében agyagban éljenek. Sok háztulajdonos meg akarja tartani a jellegzetes homlokzatot, de a háza belsejét szeretné alakítani. Az ENSZ-szervezet előírásai azonban tiltják az általuk kívánt jelentős változtatásokat.

Mahamame Bamoye Traoré, a befolyásos kőműves céh vezetője alaposan felmérte a nyugalmazott folyami hajóskapitány házát, és felsorolta, mi mindent változtatna meg benne, ha a világörökségi előírások rugalmasabbak volnának. "Ha segíteni akarsz valakin, akkor úgy kell tenned, ahogy ő szeretné. Nem helyes rákényszeríteni valakit arra, hogy egy bizonyos módon éljen" - húzza alá, majd lehasal egy nem egészen két négyzetméteres ablaktalan szoba padlójára a házban. "Ez nem szoba. Nyugodtan nevezhetjük akár sírnak" - jegyzi meg. 

Elhanyagolt emlékeink III.: Az Al-amir Korkomasz mecset

Alábbi mecset, tipikus egyiptomi építmény, Kairó közelében árválkodik:

Rövid időn belül felépül Saint-Étienne második mecsete is

Saint-Étienne marokkói mecsete Franciaország talán egyik legjobban sikerült iszlám épülete. Sajnos nem erről vált világhírűvé, hanem arról, hogy építése során rasszista graffitikkal csúfították el. Az esetről annak idején mi is beszámoltunk.

Belső tere gyönyörű, autentikus marokkói hangulatot áraszt:

Alig hogy megnyílt tehát a fenti imaház, Saint-Étienne Montreynaud nevű városrészében lassan nekilátnak az újabb építkezésnek, mely 1,2 millió euróba fog kerülni, s amire még nincs meg a teljes fedezet. Az épületet egy nagy zöld kupola fogja koronázni, minaretje -várhatóan- a másikkal szemben nem lesz.

A ramadáni böjt előtt megnyílik a mecset Sète városában

Driss El Moudni arról tájékoztatta a Midi Libre szerkesztőségét, hogy a dél-francia városkában még 2011. júliusáig végeznek a mecset munkálataival. Azt is közölte, hogy az imám személyét csak ezután szándékozzák megnevezni.

Az építkezés még 2007-ben kezdődött Marokkó montpellier-i konzulja támogatásával. 2008-ban négy hónapig szünetelt a munka, ám áprilisban újra megindult az Ile de Thau városrészben fekvő telken.

A muszlim imaház egyik különlegessége, hogy tervezője egy iszlám vallású hölgy, Fatima Azouli.

A mecset Facebook-oldalára feltöltött képek szerint a bejárati rész már kész is van.

Elhanyagolt emlékeink II.: A szaúdiak elpusztítják Mekkát

Az iráni Press TV angol nyelvű riportja arról számol be, hogy Londonban konferenciát tartottak arról, hogy a szalafi hatóságok, hogy pusztítják el a korai iszlám emlékeket az iszlám legszentebb helyén:

Elhanyagolt emlékeink I.: Mai Qamro mecset

Az iszlám világban számos mecsetet hanyagoltak el az évszázadok során. Most induló sorozatunk bemutatunkban néhány ilyen épületet, hogy felhívjuk ezzel a muszlimok figyelmét felelősségükre abban, hogy ide jutottunk. Az alábbi mecsetrom Bagh Jogianban, Pakisztánban található, nem is oly messze a fővárostól, Iszlamabadtól. Sok évszázados mecsetben hajléktalanok huzzák meg magukat, mert a falusiaknak nincs pénze. A mecsetet az építtető hercegnő után Mai Qamrónak hívják:

Mecset épülhet az isztriai Pólában

Horvátországban annak ellenére, hogy az ország lakosságának 1%-a bosnyák és horvát muszlim, jelenleg három minaretes dzsámija van csupán. Ebből kettő a bosnyák határ mellett, harmadik pedig a fővárosban, Zágrábban.

Most jelentették be a fejlesztések részeként, hogy a tengermelléken Fiume mellett Pólában is épül egy új dzsámi. Póla az Isztria nevű félsziget ősi központja. A félsziget egészén 5.000 muszlim él, őket fogja kiszolgálni az új létesítmény, ami várhatóan 2012-ben nyitja meg a kapuit.

A kétmillió eurós projekt célja egy már létező lakóépület átalakítása mecsetté úgy, hogy egy minaretet is hozzátoldanak ahhoz. A mecset a város legfőbb látványosságától, a római arénától 500 méterre lesz, a tornya pedig 17,5 méterre fog a tenger szintje fölé emelkedni. A minaret egy modern, fáklyaszerű félig nyitott cső lesz.

A szükséges összeget a helyi közösség vezető imámja, Esad Jukan kalapozta össze.

Elhárult az utolsó akadály is

Elhárult az utolsó akadály is a már az 1980-as évek óta tervezett koppenhágai síita nagymecset megépítése elől. A városi tanács környezetvédelmi és műszaki bizottsága megadta az utolsó szükséges engedélyt is. A kilenc-kettő arányban történt szavazást az építtető Ahlul Bayt szervezet aktivistái megtapsolták. A mecsetet egy 24 méter magas dómmal és két egyenként 32 magas minarettel tervezik megépíteni, melyből nem lesz engedélyezve a hangos imára hívás. Az imaház 2000m2-en fogja a híveket várni.

Már imádkoznak az épülő aalen-i dzsámiban

A bajorországi Aalen városában -tervek szerint- márciusban nyílik meg az új török mecset.

Az Ulmer utcában épülő imaháza a DITIB, a török vallásügyi minisztérium németországi egysége támogatja. A mecset férfi imatermében 800 hívő fog elférni.

Lassan kész a rockford-i mecset

Rockford városa az USA Illinois államának északkeleti részén fekszik.

Az imaház nyáron nyílik meg.

Az új mecset 6000 m2-es és négyemeletes. A kupolás-minaretes dzsámi építési költsége 1,3 millió dollár, amit Shpendim imám Nagy-Rockfordi Muszlim Szervezete finanszírozott. Shpendim az angolszász világ ismert muszlim tévés személyisége, a népszerű Deen Show gyakori vendége.

Minaret és boltíves bejárat is lesz Stevenage-ben

Stevenage kis város Londontól északra, Lutontól keletre. A település mecsetét a helyi iszlám szervezet 2002-ben nyitotta meg. Az épületen már most két kupola látható, de az új építési engedély szerint a felújítás után ezt egy hagyományos stílusú minaret és egy boltíves bejárat fogja kiegészíteni. Az épület külső dekorációja is felfrissül, non-figuratív elemekkel bővül. A beruházás összköltsége 800.000 fontra tehető a The Comet szerint.

Új mecset épül Johannesburgban

Szaúdi pénzből épül Houghtonban, a dél-afrikai Johannesburg egyik külvárosában az új dzsámi, aminek az alapozása már 2009-ben elkezdődött. Az épület 15.000 m2 alapterületű lesz és Bandar bin Sultan bin Abdulaziz Al Saud koronaherceg a fő szponzor. Az imaház érdekessége az, hogy a szomszédjában már áll egy templom és egy zsinagóga is.

Új dzsámi nyílik Hollandiában

A hollandiai Culemborgban az utolsó simításokat végzik a közeljövőben nyíló Imam-i Azam török mecseten, melyet a Bergen op Zoom-ba való muszlim építész Erdal Önder jegyez. Az iszlám vallást jelképező félholdakat már elhelyezték az iszlám vallásjog legkorábbi mestere, a "Legnagyobb imám", Abu Hanifa nevét viselő imaház tornyán.

Hétfőn döntenek a roskilde-i mecsetről

A Koppenhágához közeli egyetemi város és keresztény vallási központ Roskilde egy új mecsetnek is otthont adhat. A legújabb hírek szerint hétfőn dönt a városvezetés. Úgy tűnik, hogy elfogadják a mecsettervet, de a homlokzat monumentalitásából visszavesznek. A minaretek maximálisan 16 méteresek lehetnek majd.

A mecset utca homlokzata ilyen lesz:

Az udvari pedig ilyen:

Két új mecset is épülhet Strasbourg-ban?

2011. január 17-én dönthet a Roland Ries vezetése alatt álló baloldali képviselő-testület két új mecset létesítéséről és támogatásáról. A döntés azután születhet meg, hogy decemberben a városvezetés engedélyezte az idén megnyíló nagymecset mellé való minaretépítést, amit egyszer már megtiltott.

Egyre többen vetik fel azt is, hogy az ún. Concordat-t, az Elzász-Moselle területén érvényes derogációt, mely szerint a katolikusok, a protestánsok és a zsidók felmentést kapnak a szigorú francia szekuláris törvények alól, ki kéne terjeszteni a muszlim közösségre.

Strasbourg-ban a lakosok mintegy 20%-a lehet muszlim, és francia viszonylatban kiemelkedően magas a törökök aránya. A város minden tizedik lakója anatóliai vagy ruméliai származású.

A fenti projektek legnagyobb ellensége a Alsace d'Abord (Elzász Mindenek Előtt) nevű rasszista politikai
mozgalom.

Mammon oltárából Allah háza?

A hír ugyan nincs még megerősítve, de a francia muszlim hírportál, az AJIB (magyarul: furcsa, meglepő) arról tudósít, hogy az észak-franciaországi Calais városában 700 m2 alapterületű iszlám imaház létesülhet. A városban jelenleg csupán egy marokkói mecset üzemel. A Boulevard Jacquard 52. szám alatti egykori Crédit Lyonnais bankfiók további sorsáról az azt értékesítő ingatlanügynök sem hajlandó nyilatkozni.

Miért nincs még kész a mecset?

Egyre több muszlim teszi fel a fenti kérdést Asnieres-sur-Seine-ben, Párizs egyik északnyugati elővárosában, ahol az Al-Hidaya Al-Islamiya mecset építését még 2004-ben kezdték meg.

A város muszlim lakói csillagászati összegeket adakoztak, a falak viszont árván meredeznek. Az elégedetlenkedők Najma néven egyesületet alapítottak, aminek mára már 400 tagja van, és szimpóziumot szervez a projekt jövőjéről - írja a Le Parisien.

Megamecset épül Barcelonában

A katalán fővárosban jelenleg ilyen,
boltokból átalakított
 mecsetekben imádják Allahot

Egy, a közelmúltban rendezett konferencián jelentették be, hogy a barcelonai városi tanács támogatásával nemsokára megkezdődhet egy 4000 férőhelyes iszlám imaház építése, ami az Ibériai-félsziget legnagyobb ilyen jellegű létesítménye lesz. A város célja a lépéssel a radikális iszlám irányzatok visszaszorítása és a muszlim hívek méltó elhelyezése.


Spanyolországban tizenhárom mecset áll építés vagy tervezés alatt. Többek között Zaragozában, Bilbaóban és a már 20%-ban muszlimok lakta Lieidában (kasztíliai nyelven Lérida). Cordobában a muszlimok az andalúz időkben épült mecsetet szeretnék újra birtokba venni.

Minaretet kap a mecset Saint Quentin-ben

Franciaországban több várost is Saint-Quentin-nek hívnak. A hírünkben szereplő Aisne megyében fekszik az ország észak-keleti részén Amienstől keletre.

A Vermand városrészben fekvő Assalam mecsetet régebben építették. A torony felhúzásával, amivel december utolsó napjaiban végeztek, azt akarták elérni, hogy érzékeltessék az épület iszlám vallási jellegét. A kilenc méter magas minaretből nem lesz hangos imára hívás - magyarázza Abdulmelik Bouazza a megyei iszlám szervezet vezetője.

Megnyílt Szentpétervár második mecsete

2009-ben Kelet-Európában is több új mecset nyílt. Kolomjazsszkaja dzsámi néven nyitotta meg kapuit ezek közül az egyik legjelentősebb Oroszország második legnagyobb városának egyik külső kerületében. Az imaterem 500 m2-es, kupolája 26, minaretje 39 méter magas. az épület négy év alatt készült el.

Szentpéterváron áll Európa legrégebbi mecsete is: