Ötvenméteres kupolával és a bolygó legmagasabb, 264 méteres minaretjével épül a világ harmadik legnagyobb mecsete Algériában. Az egymilliárd euróba kerülő Djamaa el Djazaïr alapkövét május 19-én helyezték el az algír fővárosban, a tervezetthez képest hároméves késéssel. Az ötezer főnél is nagyobb befogadóképességű mecsetek építése manapság nem számít ritkaságnak, de fedett alapterületét tekintve az algériai épület így is a legnagyobbak közé számít majd: a fedett imatérben 35 ezren, a kapcsolódó udvarokon pedig akár 120 ezren is elférnek majd. Összehasonlításképp: a római Szent Péter bazilika maximális befogadóképessége hatvanezer fő.
A hatalmas épületet német építésziroda, a KSP Jürgen Engel Architekten tervezi, és a kivitelezésben is főként német cégek vállalnak szerepet. A stílus ennek megfelelően a tradicionális iszlám építészet elemeit modern átiratban alkalmazza. Az épület funkciója elsősorban a centrális kompozíciónak és a kupolának köszönhetően könnyen azonosítható, de nem utánoz meglévő szakrális épületeket, mint ahogyan ez a közelmúltban épített nagyméretű mecsetek esetében gyakran előfordul. A német cég egyébként nyitott, nemzetközi pályázaton nyerte el a tervezési megbízást, dacára annak, hogy egyáltalán nem terveztek még szakrális épületet. A szerződést 2008-ban Angela Merkel kancellár jelenlétében írták alá Algéria képviselői.
A 440 ezer négyzetméteres komplexum meghatározó eleme a világ legmagasabbjaként beharangozott minaret, amelyben helyet kap az iszlám történelem múzeuma, egy kutatóközpont és két kilátó is. A minaret homlokzata két rétegből áll majd: az üveg függönyfal elé egy méterrel a tervezők szándéka szerint áttört, geometrikus mintázatú panelfalat húznak, amely az arab világ építészetében elterjedt árnyékolórácsok, a masrabiják ihletésében készül. (A masrabiják évszázadokon keresztül tökéletesített mintái nem ritkán ihletik meg a Közel-Keleten vagy Észak-Afrikában dolgozó nyugati építészeket; fontos szerepet töltenek be például a Foster & Partners tervezte Masdar Institute épületénél is Abu-Dhabiban.) Ha azonban hagyományos, kézműves technológiával készítenék a paneleket, a torony teljes beburkolása évekig tartana, így a kő helyett előregyártott vasbeton elemeket használnak majd. Egy-egy panel magassága csaknem eléri majd a hat métert; a minareten összesen 7300 négyzetméternyi felületet borítanak majd ezek az elemek. A tervezést és az építkezést is bonyolítja, hogy a toronynak komoly földrengés-biztonsági előírásoknak is meg kell felelnie.
A mecset homlokzatához 95 ezer négyzetméternyi természetes követ használnak fel. A tervezők szándéka az, hogy minél több helyi anyagot és emberi erőforrást használjanak, de mivel ilyen léptékű beruházás nagyjából ezer évben egyszer fordul elő Algériában, számos esetben kénytelen a nyugati gyártóbázisokat használni. A 70 méter magas kupola alatt található, 35 ezer ember befogadására alkalmas, 150x150 méter alapterületű imateremben például komoly gépészetet kell beépíteni, hogy tisztán tartsák a tér levegőjét és normalizálják a páratartalmat. Az imatér mellett többek között iskola és kulturális központ is épül a komplexum részeként.
Az iszlám államvallású országok között az utóbbi években valódi rivalizálás indult el az újonnan épített minaretek magassága kapcsán – a helyzet az üzleti központokban épülő felhőkarcolók magassági versenyéhez hasonlítható. A rekordot eddig a marokkói Casablancában 1993-ban elkészült II. Hasszán Mecseté tartotta, 210 méterrel. A szomszédos Marokkó kimondatlanul is ezt a számot szeretné túlszárnyalni, ezért növelték meg a minaret eredetileg tervezett 214 méteres magasságát is.
Az építkezés kapcsán komoly sajtóvisszhangot kavart Algériában, hogy a területről több családot erőszakkal telepítettek ki, a kompenzáció tisztázása nélkül. 2010-ben az építkezésre hivatkozva bezártak egy süket gyerekekkel foglalkozó iskolát is, de a szülők erélyes tiltakozása és a közfelháborodás hatására újra megnyitották, és az illetékes miniszter megígérte: az új épület elkészültéig a régi helyen működhet. Az országban komoly vita indult annak kapcsán, hogy a mecsetnek erőteljesebben kellene alkalmaznia a tradicionális iszlám építészet elemeit, sokan pedig sérelmezik, hogy a német tervezésű, kínai kivitelezők által végzett és kanadai cég felügyelte építkezésen az algériai vállalkozóknak igen kevés szerep jut (a hatvanas-hetvenes években Algériában dolgozó magyar építészekről mi is írtunk cikket).
Az épület a tervek szerint 2015 szeptemberére készül el.
