Norilszk az északi sarkkörtől 300 kilométerre, északra helyezkedik el. 1953-ban jelent meg ez az iparváros Oroszország térképén. Ma a második legnépesebb sarkkörön túli város. Több mint 200 ezer fő a lakossága. Közel egynegyedük muszlim hitű. Nem mindenki itt született.
Különböző nemzetiségű emberek jöttek ide. Sokan érkeztek a Kaukázusból, vannak tatárok, baskírok, sok az azeri. Legtöbb esetben dolgozni jöttek ide - mondja Abdullah-hazrat Galimov, a norilszki mecset imámja.
Norilszkban, ahová csak légi úton lehet eljutni, van bőven munka. Oroszország egyik nagy ipari központja ez, ahol a világ nikkeltermelésének egyötödét állítják elő, de ugyancsak fontos a réz-, a kobalt, számos nemesfém gyártása is. Ugyanakkor a hívő embernek a város első évtizedeiben igen csak nehéz volt kielégítenie a lelki szükségleteit. 1996-ban épült fel az ortodox templom, majd két évvel később a smaragd színű mecset.
A mecset csillag formájú, a minaret négyszög alakú. Az imaterem a mecsetben kerek. A minaret 30 méter magas – mondja Abdullah-hazrat. - Nem túl nagy a mecset, kétszintes. Az alsó helyiséget medreszének használjuk.
A hívek hálával emlékeznek arra, aki a mecsetet felépítette. Muhtad Bekmejev etnikai tatár volt az építtető, aki Nurd Kamalnak nevezte el a mecsetet szüleiről. Apját Nuritdinnak, édesanyját Gajnikamalnak hívták.
„Úgy épült fel, mint sok épület Norilszkban, cölöpökre” - mondja Abdullah-hazrat.- A cölöpöket azért alkalmazzák, mert a felszíntől kis mélységre már kezdődik az örök fagy, ami 300-500 méter mélységig jut el. Ha nagyon meleg a nyár, a talaj olvadni kezd, és az épület fundamentuma mozogni kezd. Azért, hogy az épület szilárdan álljon, a fundamentumot cölöpökre helyezik, amelyeket belevernek, pontosabban „belefagyasztanak” az örök fagy rétegébe.
A világ legészakibb mecsetjének megvannak a maga sajátosságai. Általában kerek toronyként épülnek a minaretek, de Norilszkban egy négyszögletes. Az ok a zord klíma: az év kétharmadában az átlaghőmérséklet mínuszos, télen pedig nem ritka az -50, -55 fok sem. A kerek falként kirakott téglák jobban átfagynának és erősebben reagálnának a szélre.
A mecsetnek és a minaretnek is lejtős a tetőzete, másképp nem is lehetne a hó miatt. Azt mondják, hogy évente minden norilszki lakosra jut átlagosan 10 tonna hó. Abdullah-hazrat Galimov mindössze öt hónapja szolgál a norilszki mecsetben. Közép-Oroszországból irányították ide, amikor elvégezte az Orosz Iszlám Egyetemet.
„
A klíma itt tényleg különbözik a délebbi körzetektől. Itt minden másképpen van: sarki éjszaka és sarki nappal. Azaz, egy fél év csak nappal, éjszaka nélkül, aztán egy félév az éjszaka. Ilyen csak a sarkkörön túl van. Nagyon erősek a szelek. Lehet, hogy csak mínusz tíz fok van, de erős szélben ez nagyon hidegnek tűnik. Itt, a távol északon, minden más. De az emberek ugyanazok, és a hit is ugyanaz. Az én fő feladatom pedig a hívők segítése”- mondta befejezésül Abdullah-hazrat Galimov.