2013. december 31., kedd

Szépen halad Üzbegisztán legnagyobb mecsetének építése

A mecset látványterve
Taskentben, Üzbegisztán fővárosában az utóbbi négy évben egyre több monumentális épület, konferencia központok, irodaházak és szállodák épültek. 2013. szeptemberében egy mecset is elkezdett kinőni a földből. Decemberre a dzsámi vasbeton szerkezete már jól kiadja az imaház, -ahol 2400 hívő fog egyszerre elférni- leendő nagyszerűségét. A méreteit tekintve ezzel ez lesz a közép-ázsiai ország legnagyobb muszlim imahelye. A Junuszabad nevű városrészben egy temető szomszédságában épülő mecset valószínűleg 2014. november elsején nyílik meg a közönség előtt.
Az építkezés így áll 2013. december végén


2013. december 15., vasárnap

Eger titkos minaretje és kupolája

Az egri minaretet az egykori Kethüde Mecset 54 méter magas tornyát sokan ismerik. Hasonlóképp ismert az egri strandon található kupola, az egykori kaplidzsa, az Arnavut pasa fürdőjének dísze.

Azt már kevesebben tudják, hogy létezik replikája is Eger városában.

A minaret másolatát egy török vendéglő falán találjuk a Vörösmarty Mihály utcában, az Agria Pláza háta mögött.
A félholdas kupolát pedig a Kertész utcán lelhetjük fel, a Flóra hotel földszintes részének tetején.



2013. december 2., hétfő

Hipermodern mecset Dél-Koreában

A Szirat Al-Musztakím, azaz az Egyenes út nevet adták a dél-koreai fővárostól, Szöultól délre Anszanban nyitott hipermodern mecset neve. Az épület már évek óta a helyi muszlim közösség irodáinak adott otthont. A minaretet és a kupolát Pakisztán, Banglades és Indonézia támogatásával toldották a felújított házhoz.

A régi iszlám központ még így nézett ki:

2013. november 25., hétfő

Angola betiltotta az iszlámot, lerombolja a mecseteit

Öreg angolai muszlim a lerombolt vianai mecset mellett
A délnyugat-afrikai Angola, ahol a lakosság mintegy 3%-a muszlim, szektának minősítette és betiltotta az iszlám vallást. A 95%-ban protestáns keresztények által lakott ország megkezdte a mecsetek lerombolását. Ezzel a barbár tettek igyekeznek megtorolni azt, hogy az iszlám vallás rohamtempóban terjedt, hiszen egy-két éve még alig éltek Allah hívei a volt portugál gyarmaton. A zengói mecsetet leromboltató "emberi jogi miniszter", Rosa Cruz de Silva szerint sikertelenül járt az iszlám vallás törvényessé tétele, s ezzel az iszlám minden formájának gyakorlása illegálissá vált.

2013. november 21., csütörtök

Egyetemi mecset Skóciában

Skócia negyedik legnagyobb városában, Dundeeban mecset nyílt egy iszlám magánegyetemen, az Al Makhtoum College-ban. Az építkezést 7,7 millió dirhámmal támogatta az Egyesült Arab Emirátusok. A 650 m2-es mecsetben 150 férfi és 100 nő fér el. Az imaház egyébként a második minaretes mecset a városban.

2013. november 19., kedd

Új imaházzal bővült az Ezer mecset városa

Az Ezer mecset városának hívják Elefántcsontpart északkeleti területeinek központját, Bondoukout. a városban minden nagycsaládnak van saját iszlám imaháza. A Diabagaték épp most készültek el a Haja Alima nevűvel, aminek üvegkupoláján félhold és csillag ékeskedik. A telket a névadó matróna még 1967-ben szerezte meg, s arról élete végéig sem mondott le. a célja az volt, hogy ott állhasson a klán mecsete, ami -íme- 2013-ban megvalósult!

2013. november 13., szerda

Már a második mecset épül a német-római császárok székvárosában

Aachen a középkorban az európai kontinens egyik fontos birodalmi központja volt, ma egyre több iszlám központnak ad otthont. Már az 1960-as években épült itt egy mecset, a Bilál, amit azóta már műemlékké is nyilvánítottak. A törökök Yunus Emre Dzsámija most már szinte teljesen kész. A minaret bár még fel van állványozva, de elkészült. a húsztonnás üvegkupolát pedig a napokban rakták a helyére. Várhatóan a következő ramadáni böjtöt már itt ülik meg a helyi muszlimok.

2013. november 8., péntek

Ki villamossal, ki minarettel

Van olyan konzervatív polgármester, aki füvesített sínpárokkal, s van olyan is, aki minaretpárokkal kedveskedik városa lakóinak. Teherán első embere, Mohammed Bagher Ghalibaf az utóbbiak közé tartozik: célja, hogy minél több kecses torony ékesítse az amúgy kissé sivár iráni főváros látképét. Teheránban ma mintegy 2000 mecset áll, s ez terület- és népességarányosan az isztambuli vagy a kairói adat csupán fele. A terv az, hogy a közeli jövőben 800 minarettel ékesített 400 mecset épüljön meg.mintegy 

A fenti képen az egyik ma is épülő projekt, az úgynevezett a 65 hektár alapterületű Nagy Muszalla, azaz Nagymecset látható.

2013. november 6., szerda

Moldávia

Muszlim népesség: 17.000 fő (az ország lakosságának 0,4%-a)

Főváros: Kisinyov
Asszalam Mecset, Kisinyov
Mecset, Kisinyov

Negyvenmillió koronás segítség az umeai mecsetprojektnek

Tíz éve húzódik a svédországi Umea mecsetének építése: évek óta egy vízzel telt munkagödör csúfoskodik a mecset helyén. Mára az építési engedélyek rendeződtek, s a finanszírozó Egyesült Arab Emirátusok is ígéretet tett arra, hogy 40 millió svéd koronával (1 milliárd 351 millió forint) támogatja a helyi muszlim közösség tervét, aki eddig úgy érezték, hogy komoly ellenszélben dolgoznak.

Török müezzin Egerben

Több évszázadnyi szünet után idén újra felharsant a müezzin imára hívó hangja Eger híres minaretjéből. Vajon csupán turisztikai attrakció, vagy több annál? Demir Hikmet, az egri müezzin egy kis török éttermet üzemeltetett a városban, mielőtt a városvezetés jóváhagyásával felment a toronyba, hogy napjában többször imára hívja muszlim testvéreit. A Hetek cikke.

Demir Hikmet, az egri müezzin (fotó: Hetek)
Hogy kerül egy török fiatalember éppen Egerbe?– Idenősültem hat éve, miután egy egri lányt vettem el feleségül.

Amikor ideköltözött, mennyire ismerte Eger történelmét?– Eger történelmének török vonatkozásait azelőtt egy­általán nem ismertem, és amikor ideköltöztem, először nagyon furcsa volt az egész. Egy kis török éttermet kezdtem el üzemeltetni, közben egyre jobban megismertem a várost. Törökországban mi másként gondolkodunk a magyarokról, mint ők rólunk. Mi testvéreinknek tekintjük a magyarokat, ám fordítva ez már nem igaz.
Honnan jött az inspiráció, hogy müezzinként is szerepet vállaljon?

– Még Törökországban megtanultam a pontos imarendet, és mindent, ami szükséges ehhez a hivatáshoz. Mint a legtöbb muszlimnak, úgy gondolom, jó fülem van hozzá. Aztán két éve jött a gondolat, milyen jó lenne a minaret tetejéről hívni imára a muszlimokat, de akkor még az éttermem miatt nem nagyon tudtam lépni. Miután bezártam, találkoztam a minaret bérlőjével, akinek nagyon megtetszett az ötlet. Engedélyt kértünk a polgármesteri hivataltól, ahol szerencsére nem gördítettek akadályt a dolog elé.
Mi volt eredetileg a célja: turisztikai attrakció vagy az iszlám népszerűsítése?
– Ez is, az is. Amikor először énekeltem, az emberek megálltak, kérdezgettek, én pedig tudtam beszélni a hitemről. Magyarországon az emberek nem nagyon tudják, milyen is az iszlám vallás. Jó úton haladunk, ezért a jövőben is szeretném folytatni ezt a munkát. Az iszlám világban naponta ötször hívnak imára, de nekem eddig csak háromszor, maximum négyszer engedték, és azt is csak a turisztikai szezonban.
Hányan vannak Egerben, akik meghallották a müezzin imára szólító hangját?
– Sokan vannak törökök, arabok és magyarok is, bár igazi közösségünk még nem alakult ki, mert itt Egerben nem nagyon segítik egymást a muszlimok. Sokakat ismerek, de még sincsenek komolyabb kötődéseink. Például egyedül vagyok török a városban. Én még abban is benne lennék, hogy mecsetet építsünk, de ahhoz a többiek is kellenének. Azóta jobban utánaolvastam az egri történelemnek, és megtudtam, hogy Egerben volt mecset is.
Félhold és kereszt
Egerben, a Knézich Károly utcában található az egykori Oszmán Birodalom legészakibb minaretje, az 1596 után homokkőből épült Kethüda minaret. Alapja 14 szögletű, magassága 40 méter, erkélyét sztalaktitos gyűrű tartja. Eredetileg a keleti oldalán lévő dzsámihoz épült, ami a török uralom után katolikus templomként, majd kórházként működött, végül 1841-ben lebontották. A minaretet is le akarták bontani 1687-ben, de ez nem sikerült, ezért egy keresztet raktak a tetejére, ami az el nem távolított félholdból nő ki. Az eredeti kupola villámcsapások következtében elpusztult, a jelenlegi kőkúpot a műemlék védelme érdekében építették rá. A minaret látogatható, 97 lépcsőfok vezet fel a teraszára.
Hol olvasta, az Egri csillagokban? Úgy hallottam, most jelent meg török nyelven is.
– Nem ott, de amúgy sem tudnám jó szájízzel olvasni, mert mi úgy tanultuk, hogy a magyarok a testvéreink. Nagyon sok magyar barátom van Egerben, rengeteg ismerősöm, és ez a lényeg. Nekem teljesen mindegy, hogy ki az a Dobó István vagy Gárdonyi Géza, ez már történelem, ha igaz, ha nem igaz, el kell fogadni, Egerhez tartozik. Nekem a megélhetés és a családom a fontos.
A felesége is felvette az iszlám hitet?
– Nem, nálunk nem szabad ráerőszakolni a hitet a másikra. Be kell mutatni a hited, aztán ha neki tetszik, hát tetszik, ha nem, nem. A gyerekekkel kapcsolatosan is az a dolgom, hogy jó példát mutassak a muszlim hittel kapcsolatosan.
Amikor felmegy a minaretbe, nem furcsállja, hogy egy kereszt van a tetején?
– Dehogynem. Nagyon zavar, mert például ha Isztambulban jársz, a Hagia Szophia keresztény templomon sehol nem látsz félholdat. Ez nem túl jó érzés, hiányzik belőle a másik vallásának a tisztelete.
Ahhoz, hogy valaki müezzinként tevékenykedjen, kell valamilyen végzettség?
– Külön iskola nem kell, de fontos, hogy egy pap, azaz hodzsa alatt tanítvány legyek. A müezzin tanuló ember. Én ugyan nem vagyok egy tökéletes hodzsa, de mindig tanulok, mindig olvasom a Koránt. A müezzinnek az a fontos
Tudta, hogy a müezzinnek többféle stílusban is lehet énekelni? Mint ahogy a zenében is van rock, hiphop meg mindenféle stílus, ugyanígy a müezzin éneklésében is. Mindenkinek megvan a saját stílusa.
Hogyan látja Európa jövőjét?
– Az Európai Unió szerintem nem sok jót tartogat a magyaroknak. Én itt csak szegénységet meg munkanélküliséget látok.
Mit gondol az iszlám lehetőségeiről Európában?
– Az iszlám az a vallás, ahol nem lehet lopni, alkoholt inni, és sok más dolog mellett gyilkolni sem. Nagyon haragszom azokra, akik azt hiszik, hogy az iszlám nevében lehet gyilkolni. Azt gondolom, hogy példamutatással lehet meggyőzni az embereket az igazunkról.
Szeretné, hogy Törökország az Európai Unió tagja legyen?
– Nem, nem akarom! Nem hiszem, hogy bármelyik török is ezt akarná. Törökország egyre jobban fejlődik, és egyre gazdagabb ország, nincs szüksége az Európai Unióra. Mostanában mindig találnak valami kincset a földben. Múltkor például 120 tonna aranyat találtak, az rengeteg pénz. Szerintem Törökország számára egy új aranykor jön, nagy gazdagsággal. Elég, ha megnézzük, hogy a törökök szerte a világban mennyi helyen segítenek az embereken, háborús övezetekben, katasztrófa sújtotta területeken egyaránt. Nem számít, hogy keresztény terület, vagy kínai, vagy feketék lakják, bárhol a világban segítünk.

2013. október 29., kedd

Ősi mecsetet újítottak fel a Krímben

Ukrajna muszlimok lakta déli vidékén, a Krím-félszigeten felújítottak egy háromszáz éves mecsetet. A tatárok ősi mecsete, ami a muszlimok a sztálini idők történt deportálása idején szinte teljesen elpusztult, a szudaki járás Bogativka (tatárul Tokluk) nevű településén áll. A dzsámi új minarettel is bővült.

A megnyitó után hivatalosan is fogadta Emirali Ablajev krími tatár főmuftit az autonóm térség miniszterelnöke, Anatolij Mogiljev, s megegyeztek abban, hogy a Szimferopolhoz közel eső Dobroje községben is új mecset épülhet, egyben elítélték a muszlimok áldozati ünnepe előtt történt két, mecsetek elleni vandál támadást.

2013. október 27., vasárnap

Dubaji ajándék a Seychelles-szigeteknek

A szigetország majdnem teljes muszlim lakossága elfér abban az új iszlám imaházban, amit a Mahé szigetén található Mont Fleuriben az emirátusi elnök unokája adott át 2013. október 26-án. A mecset, amit a Korán és Szunna Társaság működtet majd, 600 férfit és 150 nőt képes befogadni, a Seychelles-szigetek közel 2000 muszlim hívője közül. A dubaji ajándék értékét mutatja, hogy az átadásán megjelent az ország külügyminisztere, Jean-Paul Adam is.

2013. október 16., szerda

Földalatti mecset épült Büyükçekmece városrészben

Büyükçekmece városrészben elkészült, és átadták Törökország első földalatti mecsetjét.
Ami annyiban tér el az Isztambulban található többi földalatti mecsettől, hogy teljesen más stílusban alakították ki.
És – szintén ellentétben a többivel – ez megnyerte a Világ Építészeti Díjat is.
No és ez a dzsámi valóban a föld alatt lett kiépítve (6 m), míg a hagyományosok csak nevében, vagy részben föld alattiak.
A mecset neve: Sancaklar Camii
 Földalatti mecset épült Büyükçekmece városrészben
Sancaklar Camii – Forrás: Radikal
A mecset építését a Sancak család finanszírozta. Az elmondásuk szerint, ha ma valaki mecsetet épít, akkor mindjárt a kupolákra gondol. Holott ennek nem kell kötelezőnek lennie, hiszen csak szeldzsuk idők óta épülnek ilyen stílusi dzsámik. Ők ezzel szemben egy olyan épületet szerettek volna, ami még inkább alkalmas az elmélyülésre. A Sancaklar Camii-nak még minaretje sincs. Hiszen a mai technológiák mellett erre semmi szükség.
Éppen ezért a kialakításnál a barlangszerű belső térre törekedtek, a speciális akusztikát is figyelembe véve.
A dzsámi teljes területe 7400 m², amiből a fedett rész 1200 m². Itt összesen 650 hívő imádkozhat.
De nemcsak egy mecsetet, hanem egy vallási és kulturális központot is szeretnének létrehozni. Ezért könyvár és olyan mesteremberek is lesznek, akik vallási kérdésben tudnak segíteni. E mellett gondolkoznak angol nyelvű szertartások megtartásában is. Így a turistáknak is kedvelt helyük lehet.

2013. október 6., vasárnap

Egy zsidó blog a berlini Sehitlik Mecset nyílt napjáról

Október 3-án Németországban szerte a mecsetek nyílt napot tartottak: nem először szervezte meg a muszlim közösség ezt a napot, és a hagyományt folytatva idén is egy témához kapcsolva azt. 2013-ban ez a környezettudatosság lett, úgyhogy ennek fényében kerekasztal-beszélgetéseken, előadásokon stb. vehették részt a látogatók, hogy közelebbről megismerjék az iszlám és a fenntartható fejlődés viszonyát. Mi, rendes lokálpatrióták, a neuköllni nagymecsetbe mentünk (van több is a környéken, nyilván), a zömében törökök által látogatott Sehitlik mecsetbe: a tömeget vágni lehetett, annyian érdeklődtek a szomszédok iránt.
Előadásokon nem vettünk részt, viszont idegenvezetésen és a imakukkoláson igen. Az előbbi elég mókásra sikeredett, sok nem derült ki a mecsetről - a Wikipédia jóval bőbeszédűbb, mint a mi idegenvezetőnk volt -, de azt lépten-nyomon megállapítottuk a csillárokról, hogy milyen szépek. S tényleg.
Ami nekem hatalmas élmény volt, az az imakukkolás, eddig sose sikerült muszlim istentiszteleten résztvennem, hiába hívtak már megannyiszor. Bezzeg most! ("Csak" egy sima hétköznapi aszr-ima szemtanúi voltunk ázánnal, imára hívással, leborulásokkal stb., khutba, azaz beszéd-tanítás nélkül.)

2013. október 1., kedd

Szárba szökken a chiapasi iszlám


1994-ben, akkor, amikor Mexikó épp belépett az Észak-Amerikai Szabad kereskedelmi Övezetbe, lázadás tört ki az ország legszegényebb, déli tartományában, Chiapasban. A zapatista felkelőket a rejtélyes Marcos vezette, aki megragadta a fél világ fantáziáját. Ez adta a lükést a spanyolországi Murabitun iszlám közösségnek is, aki hittérítőket küldött a térségbe. Ennek hatására a chamula és tzotzil indiánok tömegei tértek meg Allah vallására.

Eleddig tipikus, fából és háncsból tákolt dzsungelmecsetekben imádkoztak, azonban most megkezdődött egy tekintélyes méretű minaretes mecset építése a tartomány központjában, San Cristobal de las Casasban.

A képen is látható minaret a harmadik lesz az országban.

2013. szeptember 22., vasárnap

"Túl modernnek" tartja Erdogan a Taksim térre tervezett mecsetet

"Túl modernnek" tartja a Taksim térre tervezett iszlám imaházat Recep Tayyip Erdogan, a Török Köztársaság miniszterelnöke. A Taksim tér Isztambul modern üzleti negyedének hagyományos központja, egyben egy régi keresztény negyed főtere is. A legközelebbi impozáns mecset Sisliben, két metróállomásra található a fent nevezett tértől, tehát égető szükség van a mára már iszlamizált környéken egy méretes dzsámira. Ez év elején az ún. martalócok épp ezen mecset megépítése és a Gezi park egy-két fájának kivágása ellen lázadtak fel. 

Tehát szükség van egy dzsámira, de kérdés, hogy a központi hatalom elfogadja-e Ahmet Vefik Alp főépítész rendhagyó, de ízléses tervét.

2013. szeptember 15., vasárnap

Nem kell mindig az adományozókra várni!

Az ugandai főváros egyik elővárosában, Munyonyóban, azt tartják, hogy nem szabad mindig arra várni, hogy a sült galamb a szájunkba repüljön. A helyi muszlim közösség minden tagja napi száz shillinget, azaz kb. 9 forintot tett félre. Amíg Európában a hitelválsággal és saját fukarságunkkal küzdünk, addig Afrikában a legszegényebbek csodákra képesek, s kilenc forintokból háromemeletes, kétminaretes mecseteket építenek. Nálunk ez lehetetlen lenne?

2013. szeptember 14., szombat

Letették a ljubljanai mecset alapkövét

Letették Szlovénia első mecsetjének alapkövét szombaton Ljubljanában, több mint négy évtizeddel azután, hogy a helyi muzulmán közösség először kérte hivatalosan a megépítését az ország hatóságaitól.

Néhány ezer ember gyűlt össze az ünnepélyen, amelyen részt vett Alenka Bratusek balközép irányultságú miniszterelnök, valamint Zoran Jankovic, a főváros főpolgármestere, aki személyesen segédkezett az alapkőletételben.
A muzulmán kisebbség 1969 óta próbál mecsetet emelni a szlovén fővárosban. Az elmúlt évtizedekben tagjainak száma jelentős mértékben emelkedett, egyes becslések szerint mintegy 50 ezren vannak a katolikus többségű országban.
A muzulmánok imahelyének felépítése megannyi bürokratikus akadályba ütközött, a politikai akarat sem volt meg hozzá. Az építési terv ellenzőinek leggyakrabban hangoztatott érve az volt, hogy a mecset egy másik kultúrát jelképez. A jobbközép pártok ráadásul attól tartottak, hogy a mecsetet nem annyira vallási és kulturális, mint inkább politikai célokra használják fel.

MTI 

2013. szeptember 3., kedd

Sárga-zöld kupola

A hollandiai Emmeloordban helyére került a leendő marokkói mecset kupolája.

Egyébként terveznek egy török mecsetet is a városban:

Dánia első minaretje

Elkezdődött a dán főváros, Koppenhága első mecsete húsz méter magas minaretjének építése. A kupolát már pár hete a helyére emelték:


Mecsettel bővült egy skóciai egyetem

Átadták a skóciai Dundeeban található Al-Maktoum Iszlám Egyetem új mecsetét. Az iszlám imaház 1,35 millió fontba került.

2013. augusztus 31., szombat

Megújult a háborúban lerombolt, jelképértékű bosnyák dzsámi


A felújítást követően megnyílt a Boszniai Szerb Köztársaság területén fekvő konyevicsi dzsámi, amit a 15. században az országot frissen meghódító ottománok emeltek egy sziklaszirt tetején. A nagy török világjáró, Evlija Cselebi szerint az épületet Ebul Fethnek, azaz a hódítás atyjának is nevezték abban a korban. A Zvornik közelében álló fatornyos Kuslat mecsetet 1993. februárjában, a délszláv háború során rombolták le a csetnik szélsőségesek. A mecset és az azt övező vár évszázadok óta rabul ejti a látogatót, hiszen a csúcsra csupán gyalog lehet feljutni.

Eközben Jablanica belvárosában modern mecsetet avattak:

2013. augusztus 28., szerda

Tiltakoznak a grúz muszlimok, kérik vissza a minaretjüket

Több száz muszlim gyűlt össze a Szamcse-Dzsamheti tartománybéli Cselában, ahol a helyi hatóságok 2013. augusztus 26-án lebontottak és elszállítottak egy minaretet. A Pénzügyminisztérium arra hivatkozik, hogy meg kell vizsgálniuk a törökországi eredetű építőanyagokat és azok származását. Dzsemál Pakszadze grúz főmufti elítélte a minaret eltávolítását. Az eset azért is furcsa, mert -mint ahogy azt 2010-ben megírtuk- Törökország és Grúzia államközi szerződést kötött a másik országban élő vallási kisebbségek kölcsönös támogatásáról.

2013. augusztus 26., hétfő

Malájzia első kínai mecsete

Négymillió maláj ringgitből épült meg az ország első kínai muszlim mecsete. Bár az iszlám a 14. században a kínai Honak köszönhetően terjedt el a Maláj-félszigeten, az elmúlt évekig nagyon kevés kínaiból lett muszlim. A képen is látható Muhammadiah Mecset Malájzia második legnépesebb városában, Ipohban áll.

2013. augusztus 20., kedd

Harminc év várakozás után épülhet csak meg az új mecset Phuketen

Kitti Iszlám imám, a beruházás lelke és motorja az épülő mecset előtt
A magyar turisták körében is népszerű thaiföldi üdülőszigeten, Phuketen az elmúlt harminc éven  nem épülhetett meg egy iszlám imaház, bár az engedélyt már a 80-as években kiadták. Annak ellenére, hogy a sziget lakóinak 30, az ország népességének pedig mintegy öt százaléka muszlim, az egykori mangroveerdő helyén csak 2012. októberében kezdődhetett meg az építkezés, amit a helyi hívőkön túl a brunei királyi család is támogat. A Sapham Ruam községben magasodó kupolás dzsámit a szent város után Medina mecsetnek fogják hívni.

2013. augusztus 14., szerda

Mecset épülhet a virginiai strandon

Engedélyezték az USA keleti részén fekvő Virginia Beach mecsetjét, ami kupolával és minarettel fog megépülni mintegy 12.300 négyzetláb alapterületen.

2013. augusztus 13., kedd

Láthatóvá vált a coloradói muszlim jelenlét

A coloradói iszlám vallásúak egyik legfőbb célja azzal, hogy mecsetet építettek az volt, hogy láthatóvá tegyék jelenlétüket az Egyesült Államok ezen részén. A török stílusú Fort Collinsi mecset -ahol mintegy 2.000 muszlim él- minaretje 70, kupolája 50 láb (egy láb 31,6 cm) magas.

2013. augusztus 8., csütörtök

Pénteken nyílik a Rajna-mente legújabb mecsete

2013. augusztus 9-én nyílik meg a volt szövetségi főváros, Bonn szomszédságában a legújabb török mecset Németországban. Az alfteri mecset 1,5 millió euróba került. Egyszerre akár ezer ember is imádkozhat benne.

2013. augusztus 2., péntek

Egyre több mecset létesül az Észak-Bácskában

Sokak számára ismert tény, hogy a Kárpát-medence első modern, minaretes mecsete Szabadkán, az Észak-Bácska központjában létesült. A városban és a vonzáskörzetében egyes hírek szerint 10.000 muszlim él. Zömük a külhonban szerencsét próbáló vagy a sorkatonaság elől menekülő magyarok olcsó portáit vásárolták fel. És zömük cigány származású. Köztük olyan sok a gyerek, hogy a Magyarországi Iszlám Kulturális Egyesület kollégiumot is létrehozott számukra.

Cigány muszlimok a Vajdaság déli részén már Tito idején is éltek. Belcsényben egy cementgyár alkalmazásában álltak. Első imaházuk 2006-ban, mai mecsetük -ahol lovári nyelven folyik az oktatás- 2012-ben nyílt meg. Az autonóm tartomány északi részén a koszovói háború után jelentek meg. Szabadka mellett Kishegyes (képünkön), Bácsfeketehegy és Szeghegy a fő célpontjuk. Az előbbi faluban, -ahonnét Rúzsa Magdi is származik-, 300 és 1500 közé teszik a számukat, míg az őshonos, túlnyomórészt magyar anyanyelvű cigányok csupán százan lehetnek.

Az idén átadott kishegyesi mecset ajtaját két embermagasságú minaret őrzi, a tetőt pedig egy félhold koronázza.

2013. augusztus 1., csütörtök

Gótikus mecset?

Egyre többször merül fel az igény, hogy az európai mecsetek a keleti stíluselemeken túl a helyiekből is merítsenek. Nemrég Firenzében készült meglepő terv, ami Giotto reneszánsz jegyeit mutatja fel.
A fenti képen az észak-franciaországi Amiens északi külvárosaiban létesülő, gótikusnak mondott mecset terveit látjuk. Amiensben áll a világ egyik legnagyobb gótikus katedrálisa, a Notre-Dame, ami Oussama Bezzazi roubaix-i építészt is megihlette.A leendő El Feth mecsetben 3.000 hívő tud majd egyszerre imádkozni egy 15 méter magas, szándékosan monumentálisnak tervezett imateremben.
Az összesen 5.500 m2-es épületegyüttes munkálatai -a tervek szerint- 2014. tavaszán kezdődnek meg.

2013. július 24., szerda

Épül Katalónia legnagyobb mecsete

A katalóniai Salt lakóinak mintegy harmada maghrebi muszlim. A város Torre Mirona nevű részében az Al Hilal (Félhold) nevű szervezet építteti a képen is látható, monumentálisnak szánt mecsetet. Csak a telek, amin az imaház áll, 300.000 euróba került.

2013. július 21., vasárnap

Elkészült a Taqwa Mecset Amszterdamban


Amszterdam Westerpoort nevű városrészében elkészült az a mecset, amelynek előkészületeiről már ITT és ITT is tudósítottunk.

2013. július 10., szerda

Ma nyílik a mecset Bagnolet-ban

Hat évnyi építkezés után ma, 2013. július 10-én nyílik Párizs határában, az elkerülő út mentén Bagnolet városának mecsete, ahol 1.700 hívő fog egyszerre elférni. Az imaház a marokkói mecsetek stílusát idéző modern épület.

2013. július 1., hétfő

Megnyílt az Al-Radzshi Mecset Mekkában

Az iszlám vallás legszentebb városa, az Áldott Mekka újabb, ez esetben ízléses mecsettel bővül, aminek Al-Radzshi a neve. Az átadáson jelen volt a híres Korán-recitátor, asz-Szudeisz is.

2013. június 16., vasárnap

Újra török célponttá válik Szolnok

A több mint 70 milliós Törökország térképére a közelmúltban „felkerült” a 70 ezer lelket számláló Szolnok városa is”.
Ezzel a hírrel érkezett a minap haza az eurázsiai országból dr. Kertész Róbert, a Damjanich János Múzeum régésze. Mint elmondta, ennek oka, a török állam nemrégen tudomást szerzett arról, hogy az 1552-es megszállását követően e település büszkélkedett – a pécsi után – a három részre szakadt hazánk második legnagyobb négyszögletes dzsámijával. A jelenkori Törökországban ugyanis kiemelt fontosságot tulajdonítanak az egykori Oszmán Birodalom megmaradt építészeti emlékei megőrzésének, a még létező tárgyi emlékek felkutatásának, s akár az egykori jelentősebb épületek újjáépítésének is.
Így merült fel a valaha volt, régi metszeteken látható szolnoki muszlim imahely korhű, méretarányos másolatának a felépítése is. 
– Törökországban ma külön testület foglalkozik az Oszmán Birodalommal kapcsolatos kérdéskörrel, hiszen a Török Köztársaság Miniszterelnöki Hivatala alárendeltségében tevékenykedő TIKA, vagyis Török Együttműködési és Koordinációs Ügynökség révén határoktól függetlenül támogatja ezeket a munkálatokat. Jó példa erre az ugyan sokkal jobb állapotban megmaradt, de szintén erősen megviselt budapesti Gül baba türbe története, amely ma a török állam segítségével megújulva, korabeli berendezésével a legészakabbra fekvő török zarándokhely a világon – beszélt lapunknak dr. Kertész Róbert.
A szolnoki régész – munkatársával, Domokos Orsolyával egyetemben – néhány hete az egykori bizánci településre, a mai török nagyvárosba, Kayseribe kapott meghívást, hogy az ottani Erciyes Egyetemen vegyen részt egy szakmai konferencián. Kertész Róbert – valamint Sudár Balázs, Bana Zsolt és Kómár Mihály – állította össze ugyanis a Kaposvári Gyula egykori múzeumigazgató és dr. Csányi Marietta régész által még a ’70-es években elvégzett régészeti ásatás, a dr. Vincze Gyula szolnoki ügyvéd magángyűjteményéből származó régi metszetek, rajzok, egyéb dokumentációk, valamint az évekkel ezelőtt feltárt török-kori fahíd-maradványok alapján elkészített tanulmányt. Munkájához persze Evliya Cselebinek, a leghíresebb török vándorkrónikásnak „Seyahatnâme” (Utazások könyve) című munkája is besegített.
 A közelmúltban egy építkezés során bukkantak az egykori szolnoki vár falmaradványaira. A törökök felismerték Szolnok adottságait, fontos hely volt. Fotó: Mészáros JánosA közelmúltban egy építkezés során bukkantak az egykori szolnoki vár falmaradványaira. A törökök felismerték Szolnok adottságait, fontos hely volt. Fotó: Mészáros János
Az „Egy elfeledett muszlim imahely – a szolnoki dzsámi” című dolgozat a közelmúltban a legismertebb hazai szaklapokban jelent meg, majd miután ezt török nyelvre is lefordították, a török állam, illetve az említett alapítvány hamarosan egyik kiemelt fontosságú projektként jelölte meg Szolnokot, s az egykori szolnoki muszlim imahelyet. 
– Az oszmán uralommal a 16. században új korszak kezdődött Szolnok életében. A törökök felismerték az addig néhány száz lelket számláló település adottságait. A vár elfoglalását követően hamarosan egyfajta kereskedelmi és logisztikai központtá vált a folyókkal övezett Szolnok. Annyira jelentős hellyé lett, hogy nemsokára dzsámit emeltetett ide a Jahja klán egyik tagja. Feltehetően a nagy szultán, Szulejmán nevét viselte, akinek uralkodása alatt került Szolnok és a palánkvár török kézre – mondta fel a történelem leckét a szolnoki régész.

Kordokumentumokból ismert ma már, hogy Szolnok dzsámija egykor a várban állt, közvetlenül a déli várfal mellett, a Tiszára nyíló vízi kapuhoz közel, a jelenlegi várplébánia, illetőleg az attól nyugatra eső területen. Az 1973-ban elvégzett régészeti ásatáson részben feltárták a dzsámi alapárkait. A nyugati falhoz tapadó, négyzet alakú minaret alapjának alsó részén, 1,5 m mélységben egymás mellé helyezett fagerendák nyomait azonosították, fölötte pedig mészbe ágyazott faragott köveket, majd kőtörmeléket rétegesen. A 17. századi török földrajzíró, Behrám Dimiški a dzsámi helyét tévesen a városban határozta meg, de egyedül az ő leírásából tudjuk, hogy építtetője Bektás pasa volt. Bektás 1596-1598 között működött Szolnokon szandzsákbégként, később egri, majd temesvári, végül budai pasa lett. Bizonyosra vehető, hogy a dzsámit szolnoki bégsége alatt alapította.
 A mai várplébánia alapzata az egykori dzsámi köveiből épült meg. Fotó: Mészáros JánosA mai várplébánia alapzata az egykori dzsámi köveiből épült meg. Fotó: Mészáros János

 

2013. június 2., vasárnap

Megnyílt a Magyar Iszlám Közösség győri mecsete

Nyolc különböző nemzet fiai és egy bécsi vendég jelenlétében nyílt meg a Magyar Iszlám Közösség mecsete a kisalföldi megyeszékhelyen, ahol mintegy 150 muszlim élt úgy, hogy nem tudott közösen imádkozni. A mecset iránt már évekkel ezelőtt is mutatkozott igény.

A vasútállomás közelében, a Hunyadi utca 6. szám alatt található imaház egyelőre csak a pénteki imára nyit ki, de remélhetőleg szolgáltatásai a közeli jövőben bővülnek.