Megnyílt az Észak-Kaukázus legnagyobb mecsete

Curibban, az Oroszországhoz tartozó Dagesztán területén nyílt meg az Európát Ázsiától elválasztó magashegység legnagyobb muszlim imaháza.

A 800 hívő befogadására képes mecset pikáns érdekessége, hogy építését a Derbent pezsgőgyár finanszírozta.

Ünnepi festékillat lengi be a Magyar Iszlám Közösség Isza Omár mecsetét

A megújult mecsetbelső

Az a beavatatlan szemlélő, aki tegnap délután, a munkálatok hevében vetődött a Róbert Károly körútra, az nehezen hinné el, hogy ma délben, nagy hívő közönség szeme láttára, ünnepélyes körülmények között került újbóli átadásra a Magyar Iszlám Közösség Isza Omár mecsete.

Az imaházba lépve még ma is szolid festékillat csapta meg az ember orrát, ám az imaterembe érve viszont azt konstatálhatta, hogy az már szinte teljesen ki lett festve, s a szőnyegek is megújultak. A falak csillogó fehérek, a lábazat -ami eddig zöld volt- szürke színre váltott. Teljesen új világítótestek adják meg a helyiség hangulatát.

Csütörtök délután még javában dolgoztak

A hely szellemi fényét viszont az egyre terebélyesedő közösség. Mintegy hatvan ember vett részt az imán és az azt követő líbiai díszebéden. A líbiaiakat azért érdemes itt kiemelni, mert egyrészt diplomáciai testületük finanszírozta a felújítást, másrészt Magyarországon élő líbiaiak is társadalmi munkában részt vettek a munkálatokban.

Ettem volna dzsámi

Dr-Mohamed Eisa Shubail bejegyzése a Facebookon

Halott-e valaki Sanki Yedim dzsámiról és tudjátok, mit is jelent ez a név?

Sanki Yedim törökül azt jelenti, mintha ettem volna! Érdekes név egy mecsetnek, de a története még érdekesebb és felettébb meghatóbb.

Élt egyszer Isztambulban, a Fatih kerületben egy Hayreddin Efendi nevű igaz ember, aki akárhányszor járt a piacon és látott olyan gyümölcsöt, húst vagy süteményt, amit kívánt, azt mondta magában "Sanki Yedim" azaz mintha ettem volna, és annak az árát egy dobozba tette és csak annyit evett, hogy éppen csillapítsa az éhségét. Egy idő elteltével annyi pénzt gyűjtött össze, hogy építtetni tudott belőle egy kis mecsetet.
Mivel a kerület lakói ismerték ezt az igaz embert és a mecset felépítésének a történetét, Sanki Yedim dzsáminak nevezték el.
Még azt is érdemes megemlíteni, hogy a mecset kis mértet ellenére a mai napig is nagyon sokan imádkoznak ott olyannyira, hogy néhányan a mecseten kívül is sorakoznak.

Lebontják a Kék mecset egyik tornyát

Ez az a minaret. Jobbról az első, ha szemben állunk a dzsámival. Lebontják. Lebontják, mert veszélyesen megsérült még 1999-ben a nagy földrengés idején. Megsérült annak ellenére, hogy az ottománok idején antiszeizmikus védelemmel is ellátták.

Az idei ramadáni böjti hónap során már nem imádkozhattak a római hippodrom felőli, kéterkélyes minaret tövében. Mára elkészült az állagmegóvási terv, ami szerint a tornyot vissza kell bontani, s az eredeti kövekből újra felhúzni. A munkálatok hamarosan kezdődnek.

Egyes mérnökök szerint hasonló módon lehetne az egri Kethüda-minaretet is megmenteni.

Mégsem klasszikus stílusú lesz a Camlica-mecset?

November 15-én már írtunk a Camlica-megamecset projektről, s akkor arról számoltunk be, hogy az a klasszikus ottomán stílusban épülhet meg. A legújabb hírek szerint mégsem?!

Az Octogon cikke

Noha végső győztest nem hirdettek, mégis nagy az esély arra, hogy a pályázaton második helyezett SN MİMARLIK iroda tervei alapján épül meg a Çamlıca mecset, az Üsküdar -hegyen, Isztambul anatóliai részén.

Süleyman Akkaş és Nihal Şenkaya Akkaş tervei alapján megépülő 43 000 nm alapterületű, harmincezer hívő számára, egyetlen tető alá szervezett mecset mellett gyerekközpont és látogatóközpont is helyet kaphat, amelyek  58 000 nm -re bővítik az alapterületet. A pályázatra 68 pályamű érkezett, amiből három körben válogatott a zsűri.

Minarettel bővülhet a volt metodista templom

Már öt éve Abu Bakr mecsetként és iszlám iskolaként működik az egykori paddocki metodista templom. Az imaház vezetői most azzal a kéréssel fordultak Huddersfield város polgármesteri hivatalához, hogy minarettel és kupolával díszíthessék a szerény épületet. A bővítéseket ugyanabból a kőzetféleségből szeretnék megoldani, amiből az eredeti szerkezet is van, hogy jól illeszkedjen ahhoz.

Az ügyben 2013. január előtt biztosan nem születik döntés.

Lebontják az egri minaretet?

Báthory Gábor ötlete lehet, hogy sokkoló hatású, de nem "ördögtől való", hiszen az isztambuli Kék mecset egyik minaretjét is így renoválják.

Báthory Gábor dolgozatának kivonata az Építészfórumon

Báthory Gábor építész, műemlékvédelmi szakmérnök szakdolgozatában az egri Minaret régóta húzódó rekonstrukciójának lehetőségeit vizsgálja a jelenlegi állapot és a korábban elvégzett beavatkozások tükrében, valamint részletes felújítási tervet vázol fel a programozott anastylozis - teljes bontás és újraépítés - módszerével. Az egri Minaret felújítása sokáig már nem várathat magára. A sürgős, halaszthatatlan beavatkozás szükségességére Fodor László statikus már 1999-ben felhívta a figyelmet, de a munkálatok a többszöri nekifutás ellenére a mai napig nem kezdődtek meg. A minaret problémájával a 2000-es évek elején kezdtem foglalkozni. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) munkatársaként igyekeztem minél mélyebben megismerni a felmerült problémákat és előkészíteni a tulajdonosi döntést megalapozó javaslatot. Ekkor jutottunk kollégáimmal arra a megállapításra, hogy a minareten hagyományos felújítási eljárással nem lehet tartós eredményt elérni. Időközben elkerültem a KVI-től, de továbbra is érdeklődéssel figyeltem a minaret sorsát. 2006-ban beiratkoztam a BME Műemlékvédelmi Szakmérnöki Szakára, diplomadolgozatom témájául szintén a minaretet választottam. Kitűzött célom, hogy ezen műemlék felújításához kidolgozzam a legmegfelelőbb technológiai eljárást. Megpróbáltam a témát úgy körüljárni, hogy a prekoncepcióm ne befolyásoljon túlzottan a végső következtetés levonásában. Megpróbáltam az ellenérveket összegyűjteni, beszéltem sok műemlékes kollégával, analógiákat kerestem, kritikákat olvastam vitatott felújítási módszerekről.

Ezt követően a minaret történetének kutatása során azt tapasztaltam, hogy a 18. század első harmada óta rendszeresen, néhány évtizedenként szükségessé vált valamilyen javítási, megerősítési munkát végezni az építményen. Ez a javítgatás később már odáig jutott, hogy statikai okokból vasbeton belső béléssel erősítették meg a toronyszerű építményt. Az idők során a homlokzati felület 56%-án lecserélték a kövek felületi rétegét, ám azóta is további jelentős mennyiségű kőcsere vált szükségessé. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) és Eger városa most komolyan tervezi a helyreállítási munkálatok megkezdését. Úgy vélem, hogy itt az ideje, hogy eldöntsük: elődeink példáját követve ismét 10-15 évre foltozgatunk egy keveset a minareten, vagy végre megpróbáljuk radikálisan elhárítani a meghibásodások kiváltó okait.

Mi is lenne ez a radikális megoldás?

A dolog megértéséhez előbb szükség legalább címszavakban megismerkedni a minaret 400 éves történetével.

• A török seregek 1596-ban foglalták el Eger városát.
• A dzsámit és minaretjét a XVII. század elején építhették.
• A város 1687. évi visszafoglalását követően a dzsámit keresztény templomként használták. 1713-1717-ig az egri egyházmegye főtemplomaként szolgált.
• 1726-tól az Irgalmas Rend kórházkápolnája.
• 1730-ban zsindely héjazatú sátortetővel fedték.
• 1744-1750 között előcsarnokkal és sekrestyével bővítették.

A XIX. sz. eleji állapot: a dzsámin zsindelyes sátortető látható, a minaret tornya, a korlát nélkül maradt erkély felett néhány méterrel csonkán áll.

• Pyrker László érsek 1829-ben bádoggal borított sisakkal fedette le a tornyot, „melyen a hold fölé emelkedett kereszt diadaljelül tűnik fel”.
• A dzsámit 1841-ben lebontották.
• 1874-ben Eger város képviselői a felújítást sürgették.
• 1892-ben Möller István felmérte a minaretet.
• 1895-ben Sztehlo Ottó szakmérnököt bízták meg a helyreállítás megtervezésével és lebonyolításával.
• Egy villámcsapás végre kimozdította a felújítás ügyét a holtpontról és megindulhatott a munka:
• - 1896-97-ben a torony felső részét elbontották, régi kövekből visszaépítették és új szomolyai kővel megtoldva csúcsos sisakkal látták el. Az erkélykoszorút újra faragták, az egész homlokzatot szomolyai kővel javították ki.
• 1911-ben már újabb, jelentős kőcsere vált szükségessé. (Bárány Géza)
• Állapotfelmérések: 1917-ben Foerk Ernő, 1940-ben Csányi Károly. A felmérések nyomán végzett munkákról nincs tudomásunk.
• A térségben pusztító két jelentős földrengés (1903 és 1925) nem okozott ismert károkat.
• A kisebb világháborús károk kijavítási munkáiról részletes adatok nem állnak rendelkezésre.
• 1962-ben részleges, közelebbről nem ismert állagmegóvási munkák folytak.
• 1965-ben életveszély miatt lezárták a minaretet, mivel alsó övgyűrűjén aggasztó repedések jelentek meg.
• 1971-től 9 éven át tartó statikai megerősítést, és homlokzat-felújítást végeztek:
• 1971-72-ben Dr. Csák Béla egyetemi tanár megerősítési tervei alapján vasbeton belső héjat építettek be.
• 1976-78 között dr. Zádor Mihály és Deschmann Alajos tervei alapján homlokzati kőcserék készültek és a felületet impregnálták.
• 1979-ben Sedlmayr János tervei alapján felújították az alsó kerítést és rendezték a minaretet körülvevő teret.

A minaret mai állapota:

• Talajnedvesség elleni szigetelés nem készült.
• A felület 56%-án már lecserélték a köveket.
• A 19. században burkolásra használt kő keményebb és párazáróbb az eredetinél.
• A belső oldalon 8 cm vtg. vasbeton héj zárja le a felszívódó nedvesség útját.
• A bezárt víz egyre magasabbra emelkedve próbál kipárologni a felületen.
• Az eredeti kövek fokozottan korrodálnak, az újak nagy darabokban hullnak le.
• A mállott felületekbe behatoló víz tovább fokozza a kövek szétfagyását, lemezes leválását.

A minaret anyaga:

• Eredeti kő - világosszürke riolittufa – a származási helye ismeretlen, savanyú kőzet, 1533 kg/m3 testsűrűségű, 28.3V% porozitású. Tulajdonságainál fogva nagy a vízfelvétele, víz hatására hamar veszít szilárdságából.
• 19. sz-i burkolat - vöröses dácittufa, származási helye Szomolya, kevésbé savanyú kőzet, keményebb, tömörebb, testsűrűsége 1710 kg/m3, porozitása 13,8 V%.
• 1976-os kőpótlás  - az eredeti kőhöz jobban hasonlító, sötétszürke riolittufa, származási helye Bogács, kőzetfizikai tulajdonságait nem vizsgálták.

A helyreállítás lehetséges módjai:

• Dr. Csák Béla tanár úr függőleges vasbeton bordák bevésését javasolta a minaret-test hosszában.
• Fodor László az alsó szakaszon legalább 20 cm mélységű visszavéséssel javasolt kőcserét, valamint fúrt, injektált szigetelést a terepszinten. Alul a belső héjhoz bekötött vasbeton gyűrű beépítését és alapba lehorgonyzását tervezte, melyhez az alsó néhány lépcsőfok kibontása szükséges.
• A Botos-Cséfalvay Építésziroda - Fodor László statikai megerősítési javaslatán túl - minden burkolókő eltávolítását javasolja, a javítandó eredeti kövek legalább 22 cm mély kivésését azzal, hogy a beépítendő kő az eredetinél kissé nagyobb szilárdságú legyen. A minaretet szilárdító- és impregnáló anyaggal kell lekezelni, a terepszint alatti szakaszt ki kell szellőztetni.
• A megerősítési munkákhoz mindegyik variáció esetén egyedi nehézállványt kell építeni.

A javaslatok - bár egy általános toronyszerű épületnél önmagukban jó megoldások - egy műemlék és különösen a minaret esetében nem képesek korrekt módon és tartósan megoldani a vízszigetelés és a toronytest megfelelő kiszellőztetésének problémáját. A minaretet alulról utólagosan vízszigetelni kell. A pára áramlását gátoló, utólag beépített külső és belső rétegeket el kell távolítani.

Mindezeket az igényeket csak a minaret teljes elbontásával és szakszerű visszaépítésével lehet kielégíteni.

Helyreállítási javaslatom:

• A műemlék-kutatási vizsgálatokat a teljesség igényével kell kiegészíteni.
• Ki kell dolgozni egy olyan technológiát, mellyel úgy bontható el a minaret, hogy az eredeti kőanyag a legkisebb mértékben sérüljön! (lásd a szakdolgozatomban „A helyreállítás műszaki részletei” című fejezetet)
• A közelben deponált kőanyagot műhelykörülmények között lehet restaurálni.
• A pontosan konszignált és dokumentált építőanyagot eredeti helyére lehet visszaépíteni.
• A kőpótlásokra az eredetihez legjobban hasonlító kőzetfizikai tulajdonságú követ kell kiválasztani.
• A bontáskor megismert építési technológiát kell alkalmazni visszaépítéskor.
• Az alapozásba lehorgonyzott, rejtett vonóvasas technológiával a minaret földrengésállóvá tehető.

A fentieket műemlék-elméleti alapon vizsgálva bevezethetünk a műemlékvédelembe egy új fogalmat:

programozott anastylozis = a műemlék megmentésének olyan technikája, melynek során pontosan kidolgozott program szerint elbontjuk, majd restaurálást követően eredeti helyére, eredeti állapotába építjük vissza az objektumot. A technológia használata csak rendkívüli esetekben, szűk körben javasolható.

Remélem, a dolgozatom mindenkit meggyőz arról, hogy a minaret csak a teljes lebontása árán menthető meg az utókornak.

Óriásdarut vett a Saudi Bin Laden Group

Palazzani XTJ óriásdaru kezdte meg működését Mekkában, a Szent Mecset átépítése során. A szerkezet 42 méter magasba képes 10 tonnát emelni. Vízszintes irányban 18 és fél méter a hatósugara. A beszerzés azért kiemelkedően fontos, mert azzal igyekeznek a plafon márványozását elvégezni.

Minaret az Ilm partján

Németországban, az Ilm (arabul: tudás) partján fekvő Pfaffenhofenben a képen látható minaretes mecsetet tervezik megépíteni.

Minarettel bővül a bosnyák mecset

A fenti képen látható módon, 51 láb magas minarettel bővül az amerikai Grand Rapids bosnyák mecsete.

Iszlám Prága

Arany Prága. A megunhatatlan. És az Iszlám Prága. A kevéssé ismert.

A cseh főváros arculata évről-évre határozottan változik. A legnyugatibb kelet egyre több orientális vonást vesz fel, s egyre több muszlim bevándorló otthona.

A városban hét iszlám imaház működik. Ezek közül három különböző kollégiumokban a külföldi diáksereget szolgálja. A fennmaradó négyből hármat arabok, egyet - a nyolcadik kerületben található Pivovarnicka, azaz Sörfőzde utcában- a törökök üzemeltetnek.

A legfőbb mecset a Prágai Iszlám Tanács által húsz éve nyitott Iszlám Központ a Blatska utcában, a Cerny Most (Fekete híd) metróvégállomásnál található:

A díszes falfeliratok közelebbről:

A földszinti imaterem:

A félemeleti rituális mosdó:

A Prágai Iszlám Tanács a Főpályaudvarnál fekvő Politickych Veznu utcai Grossmann bevásárló központban egy információs irodát és egy piciny, de élénk forgalmú mecsetet működtet:

A fenti épületben és 100 méteres körzetében öt halal vendéglő és bolt várja Prága muszlim vendégeit. Az épület földszintjén üzemelő Chez Jacques cseh specialitások mellett arab és török különlegességekkel is szolgál.

Vele szemben van az Istanbul Kebab török pincevendéglő, melynek a Florenc buszállomás közelében is van egy "kistestvére":

Egy sarokra innen belekóstolhatunk az indiai szubkontinens finomságaiba is, ha felkeressük a Hallal éttermet:

S persze van a környéken arab kajálda is. A Barakat az egyik:

A Picadilly a másik. Kár, hogy csak hétköznap van nyitva:

Viszont a szomszédos bolt, a Galaxy, szombat-vasárnap is nyitva áll:

S aki a bőséges halal étkezés után hajat szeretne vágatni, térjen csak vissza a Grossmann passzázsba, ahol az első emeleten, a mecset mellett a Setifis szalon várja: