A beringeni Fatih dzsámi
A belga De Standaard című lap beszámolója szerint a beringeni muszlim közösség úgy döntött, hogy mégsem kezdeményezik azt, engedélyezzék az imára hívás (ezan) nyilvános sugárzását a minaretből, amiből kettő is díszeleg a helyi dzsámin. Ahmed Koç, a közösség vezetője állítja, hogy a muszlim öncenzúra oka nem a szélsőséges Vlaams Belang párt mozgolódása, hanem az, hogy a tervet ellenezték a környék lakói. A Falamand Érdek Párt idegenellenességéről hírhedt vezetője, Filip Dewinter ugyanakkor szórólapokkal árasztotta el a kelet-belga kisváros postaládáit, amin a belga mecset tornya, egy hangszóró és egy "nem" felirat látható. Annak ellenére, hogy a zömmel török származású muszlimok elálltak a tervtől, a iszlámkritikus párt mégis megtartja tiltakozó rendezvényét a városban.
Beringenben annak ellenére nem szólhat az imára hívás, hogy több más helyen, így a közeli Genkben sem volt abból probléma. Szakértők attól tartanak, hogy a Benelux államokban nőhet az iszlámellenesség. Ide kapcsolódik az a hír is, hogy megkezdődött Dewinter holland elvbarátjának, Geert Wildersnek a büntetőpere. A negyvenhatéves holland pártvezér -többek között- fasiszta könyvnek titulálta a Koránt, amit a muszlimok Isten szavának tartanak, s Fitna című filmjében olyan jeleneteket is felvonultat, amely alkalmas lehet a muszlimok elleni hangulatkeltésre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése