2010. január 28., csütörtök

Magyar táj magyar mecsettel

Saleh Tayseer, az Iszlám Egyház elnöke


Zsuppán András cikke a Heti Válaszból

Minaret és müezzin egyelőre nem lesz a Budaörsi úton, mecset és iszlám kulturális központ viszont igen, ha megvalósulnak az Iszlám Egyház tervei. A lakók megtámadták azt az újbudai képviselő-testület által elfogadott rendeletmódosítást, amely lehetővé teszi a mecset felépítését.


A mecset felépítéséhez szükséges szabályozásiterv-módosítást az újbudai képviselőtestület tavaly januárban elutasította, június 5-én viszont Molnár Gyula polgármester előterjesztésére megszavazta. A polgármester olyan időpontban vitte a testület elé a rendeletet, amikor tudni lehetett, hogy a fideszes frakció az európai parlamenti választás kampánya miatt nem lesz jelen az ülésen. A rendelet elfogadását az sem akadályozta, hogy a korábban megtartott lakossági fórumon a megjelentek egyöntetűen kifogásolták a tervet, és az érintett 310 lakóból 264-en aláírták a tiltakozást.

A Budaörsi út 38. az úgynevezett Bermuda-háromszöghöz tartozik: a vasútvonal, a Villányi út és az M1-M7-es autópálya bevezető szakasza által határolt zárványterületen lakóházak állnak, a telek közvetlen szomszédja is egy négy társasházból álló kisebb telep. A háromszögben rendkívül magas a zajterhelés és a légszennyezettség, a Budaörsi út menti telkek gyakorlatilag alkalmatlanok a lakófunkcióra. A tiltakozók attól tartanak, hogy a ma még viszonylag csendes Holdvilág és Bajmóci utca is élhetetlenné válik, ha a mecset felépül, mivel a hívők jelentős része kocsival fog érkezni a város más részeiről, és a mellékutcákban keres magának parkolóhelyet. Önkormányzati képviselőjük, Surányi Ilona szerint szó sincs iszlámellenességről: "Azt ellenezzük, hogy egy ekkora intézmény épüljön ezen a helyen, mivel a környék lakóinak életminősége tovább már nem rontható. Úgy gondoljuk, hogy a mecset elhelyezése fővárosi jelentőségű ügy, amit nem lehet lopva, fű alatt eldönteni egy olyan kerületi testületi ülésen, ahonnan a képviselők fele hiányzik. Az érintett utcák lakóit egyáltalán nem tájékoztatta az önkormányzat a tervről, kész helyzet elé akarták állítani őket."

A lakók ügyvédje, dr. Lex Annamária megtámadta az elfogadott rendeletet az Alkotmánybíróságon. Elsősorban azt kifogásolja, hogy az iszlám kulturális központ megkapta az alapintézményi bónuszt. Ez azt jelenti, hogy a megengedett legnagyobb beépítés 20 százalék helyett 40 százalékra (terepszint alatt akár 50 százalékra), a szintterületi mutató pedig 0,75 helyett 1,5-re nő. A Schreffel János főépítész által jegyzett módosítás a kulturális koncepció miatt tartotta indokoltnak a bónusz megadását. Pedig azt, hogy mit jelent az "alapfokú ellátási intézmény" fogalma, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzat (BVKSZ) egyértelműen meghatározza: "A lakosság átlagos életviteléhez szükséges, intézményes formában működő oktatási, nevelési, egészségügyi és szociális, a közés vagyonbiztonságot szolgáló önkormányzati kötelezettséggel járó intézmény (pl. óvoda, általános iskola, gyermek- és felnőtt-háziorvosi szolgálat, legalább ügyelet, időseket ellátó intézmény, mentők, rendőrség, tűzoltóság)."

A közvetlen környéken lakók általános életviteléhez viszont semmi szükség mecsetre, mivel iszlám hívők ezekben az utcákban nem élnek. A mecset konkrét terveit egyelőre a lakók nem ismerik. Az alapítvány által megbízott magyar építész, Koós Miklós terveit napirendre tűzte január 19-i ülésére a Központi Építészeti-Műszaki Tervtanács. A lakók által elindított jogi procedúra akár évekig elhúzódhat, mivel várható, hogy az építési engedélyezési tervet is megtámadják. A hírek szerint a mecset építését szaúdi pénzekből fedezik, ami bevett gyakorlat szerte Európában a muszlim közösségeknél.

A lakók tiltakozása ellenére a Budapesten élő több ezer iszlám hívő úgy gondolja, őket is megilleti a szabad vallásgyakorlás joga. A megfelelő helyszín kiválasztása viszont nehéz kérdés. A Budaörsi út mellett szól, hogy autóval jól megközelíthető, központi fekvésű, és a hagyományos budapesti városképet csak minimális mértékben változtatná meg. Az ellenérvek közül megfontolandó a telek rendkívül szűkös volta. Néhány évtizedes távlatban a budapesti iszlám közösség - tömeges bevándorlás nélkül is - bővülni fog, a Budaörsi út 38.-ra viszont már most is csak cipőkanállal lehet bepréselni a kívánt funkciót. Mivel Budapesten arab vagy török negyed nem alakult ki, a hívők jelentős része autóval érkezne a mecsetbe, amihez a mostani látogatottságot figyelembe véve is terveztek mélygarázst. Némi előrelátással és bölcsességgel lehetett volna jobb tömegközlekedéssel rendelkező, nem családi házas zónában lévő, tágasabb és kevésbé zajos helyet találni a "budapesti nagymecset" számára.

1 megjegyzés:

  1. A muzulmánok abban hisznek, hogy ők nem terroristák, hanem mártírok. Van azonban a kettő között egy óriási különbség - ahogy valaki jogosan rámutatott -, mégpedig az, hogy egy mártír ezt mondja: "Meghalok azért, amiben hiszek"; a terrorista viszont ezt: " Te fogsz meghalni azért, amiben én hiszek." Figyelembe véve, hogy ártatlan embereket támadnak meg, a napnál világosabb, hogy terroristák.

    VálaszTörlés